Tovább nem számlázott autópályadíjak áfája

Kérdés: A befogadott számlán több gépjármű éves autópályadíja szerepel, amelyekből néhányat továbbszámláz a kft., amelyek áfáját levonja. A tovább nem számlázott autópályadíjak le nem vonható áfáját 52-re vagy 86-ra kell könyvelni? Az áfamegosztást a számlaösszérték szintjén vagy tételenként kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] autópályadíjához kapcsolódó áfa mértéke nem változott. Nyilvánvalóan költségként csak a saját autópályadíjakat fogják elszámolni.Tekintettel arra, hogy az úthasználati szolgáltatás áfája az Áfa-tv. 124. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján nem vonható le, az egyedi autók autópályadíját, így áfáját sem kell megosztani, így[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címke:

Az osztalékkövetelés pénzre változott a vagyonkezelőnél

Kérdés: A 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonrendelő(k), illetve a kedvezményezettek is magánszemélyek. A létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés szerint a vagyontömeg részét képezte a vagyonrendelő (magánszemély) részére a korábbi években jóváhagyott osztalékkövetelés (egy kft.-ben lévő részesedéshez kapcsolódóan). Ez az osztalék 2023 folyamán a kft. részéről kiegyenlítésre került. (A vagyontömeg elkülönült könyvelésében az osztalékkövetelés pénzeszközre "változott.") E tranzakcióhoz kapcsolódóan volt-e (és amennyiben volt kinek, és mikor) szja-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] lévő részesedéshez kapcsolódóan), így annak kifizetése még a korábbi kft.-tagságra tekintettel illette meg a magánszemélyt. Ezért a magánszemélyt terheli személyijövedelemadó- és jövedelemhatárhoz kötötten szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség, amelyet az osztalékot kifizető kft.-nek kell a kifizetés időpontjában megállapítania, levonnia és bevallania, függetlenül attól, hogy hova történik az utalás. [Szja-tv. 66. § (3) bekezdés b) pont, Szocho-tv. 29. §.]A vagyonkezelő cég akkor jogosult az osztalékra, ha a részesedést, amelynek alapján az osztalékot fizeti a társaság, a vagyonrendelő vagyonkezelésébe adta, és az osztalékot már a vagyonkezelésbe adott vagyontömeg után fizetik. Ebben az esetben a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó akkor merül fel, amikor a vagyonkezelő a kedvezményezett részére (akkor is, ha az a vagyonrendelő) a számviteli szabályok szerint szerinti tartalék terhére juttat vagyoni értéket. [Szja-tv. 66. § (1) bekezdés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

100%-os intenzitású elhatárolt támogatás megszüntetése

Kérdés: Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020-2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt? A kérdező háromféle lehetőséget említ, de egyikre sem lehet igennel válaszolni. Ezért - a terjedelem korlátozott voltára tekintettel - az ismétlések elkerülése érdekében a kérdéseket is a válaszban rögzítjük.
Részlet a válaszából: […] kell időbelileg elhatárolni, a jövőben sem költség, sem ráfordítás nem fog kapcsolódni hozzá, tehát 2022. évi egyéb bevétel lesz;- azon eszközökre jutó, elkülönítetten nyilvántartott egyéb bevételt, amely eszközök 2022. VII. hó előtt aktiválásra kerültek, az aktiválásnál figyelembe vett hasznos élettartamból a még hátralévő (idesorolva 2022-t és az azt követő éveket) évekre kell felosztani (ha pl. 7 évből 5 év van hátra, akkor 5 évre), a 2022-re jutó részt nem kell elhatárolni, csak az azt meghaladó részt, és kell az adott év egyéb bevételeként az időbeli elhatárolás megszüntetésével elszámolni. Ezen eszközöknél a 100%-os intenzitású támogatás miatt a bevételként elszámolandó összeg meghaladja a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét.Nézzük a kérdező által felvetett javaslatokat:1. 2022-ben az addig selejtezett eszközök értékét, plusz a 2022. évi vonatkozó eszközök értékcsökkenését. Majd minden évben a vonatkozó eszközök értékcsökkenését, és a már 2021. december 31-én nullára leírt eszközök értékét, ha kivezetésre kerülnek (értékesítés, selejtezés). Ebben az esetben, hogy és mikor történik a korábbi években elszámolt értékcsökkenés támogatásból történő feloldása?Válasz: A támogatás elhatárolásának feloldása a költségkénti, ráfordításkénti elszámoláshoz kapcsolódik, és nem a kivezetéshez, a nullára leírt eszközök esetében is, azaz a használatbavételhez. A nullára leírt eszközöket úgy kell számításba venni, mint a jóváhagyás előtt selejtezetteket. Nem az értékcsökkenést kell 2022-ben figyelembe venni, mivel a még hátralévő időszak terv szerinti értékcsökkenési leírásának összege - az adott esetben - kevesebb, mint az adott eszközre jutó támogatás.2. 2022-ben a már 2021. december 31-én nullára írt, és az addig kivezetett (selejtezett) eszközök értékét, valamint a vonatkozó 2022. évi értékcsökkenést. És onnantól a tényleges évi vonatkozó értékcsökkenést. Ez a megoldás megfelel a számviteli törvényben rögzített összemérés elvének?Válasz: Egyáltalán nem felel meg! Tekintettel azonban arra, hogy az előlegként kapott támogatást csak akkor lehet egyéb bevételként kimutatni, amikor azt jóváhagyták (jellemzően), amikor már több éve a támogatásból beszerzett eszközt használják, amortizálják, és a bevételt visszamenőlegesen nem lehet elszámolni, akkor csak közelíteni lehet az összemérés elvét. Azaz, a már értékben nem szereplő eszközökre jutó támogatást a jóváhagyáskor, az aktivált eszközökre jutó támogatást[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címke:

Családi gazdaság tagjainak iparűzésiadó-kötelezettsége

Kérdés: Egy 5 fős Őstermelők Családi Gazdaságának egyik tagja egyéni vállalkozó is. Emiatt nem adhatnak be közös iparűzésiadó-bevallást. Az egyéni vállalkozó tag a 2023-as adóévre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. A másik négy tag számára az általános módszer szerinti adóalap a kedvezőbb (a magas anyagköltség miatt), ezért ők nem választották 2023-ra a Htv. 39/A. §-a szerinti adózást. Lehetséges-e, hogy az őstermelésből származó bevételük után eltérő módszerrel adóznak az iparűzési adóban? A másik négy tag adhat-e le közös bevallást?
Részlet a válaszából: […] iparűzésiadó-alap alapulvételével a tagok egyike állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót. Ennélfogva a családi gazdaság tagjaira vonatkozik a közös adókötelezettség-teljesítés lehetősége, s nem a tagok egyikére-másikára, vagy meghatározott csoportjára. Ennek hátterében az áll, hogy a norma célja egyfelől az adókötelezettség-teljesítés egyszerűsítése (ne kelljen minden tagnak bevallást benyújtania), másfelől pedig a családi gazdaság sajátosságainak figyelembevétele (közte kiemelten a családi gazdaság tagjainak közös, sokszor szét nem választható személyes[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaruha-juttatás elszámolása

Kérdés: A kft. bérleti díjat fizet a dolgozóinak kiadott munkaruhákért. Ezt szolgáltatás igénybevételeként, áfa levonása mellett könyveli. Azon dolgozók számára, akik nem "jogosultak" munkaruha-juttatásra (irodisták), de mégis kapnak, hogyan számolható el a bérelt munkaruha?
Részlet a válaszából: […] bérleti díjat is fizetett, amelyet igénybe vett szolgáltatásként számolt el, és így a - feltételezhetően jogszerű - ruhahasználatot kétszeresen számolta el. A kétszeres elszámolás azonban jogellenes!Felmerül a kérdés, hogy kinek fizette a bérleti díjat? A kft. dolgozóinak (és a dolgozók számláztak a kft. felé, mint egyéni vállalkozók)? Vagy valaki másnak? Ez a kérdésből nem derül ki!A kérdésben leírtaktól érdemileg eltérő feltételezéssel kell élnünk. Feltételezzük, hogy a dolgozók részére az Szja-tv. szerint járó munkaruhákat egy harmadik cég adta át, adta bérbe a kft.-nek, a kft. pedig átadta a bérbe vett munkaruhákat a dolgozóknak azzal, hogy a bérleti díjat a kérdező kft. fizeti meg, a kft. nevére küldött számla alapján. Ez esetben a kft. nevére szóló számla alapján a bérleti díjat a kft.-nél az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja alapján - mint nem pénzben kapott juttatást - a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, azt nem lehet igénybe vett szolgáltatások költségeként könyvelni.A kérdés bevezetőjében lévő rész értelmezése után az igazi kérdésre a válasz a következő:Akik nem "jogosultak" munkaruha-juttatásra, azoknál a fentiek szerint feltételezett munkaruha-juttatás bérleti díját egyértelmű, hogy nem lehet az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja alapján adómentesen elszámolni. Ezen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címke:

Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?
Részlet a válaszából: […] kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése).Az előzőekben leírtakat támasztja alá, hogy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.) meghatározza, hogy a Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon önálló adóalanynak minősül. A kezelt vagyon adózása tekintetében a bizalmi vagyonkezelő jár el. Az Air. meghatározza a bizalmi vagyonkezelő speciális jogait és kötelezettségeit. A bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon adókötelezettségeit saját nevében, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg adószámának feltüntetésével teljesíti, továbbá gyakorolja a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeget megillető jogokat. A bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon adózással összefüggő iratait elkülönülten tartja nyilván. Az adóhatóság a kezelt vagyont megillető adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a kezelt vagyon adóügyeivel összefüggésben a bizalmi vagyonkezelő által nyitott, a saját számláitól elkülönített belföldi pénzforgalmi számla javára történő átutalással teljesíti. [Air. 11. § (2) bekezdés; 21. § (1)-(4) bekezdések.]A leírtakból következően nem a vagyonkezelő számláján jelenik meg a kedvezményezett részére kifizetésre kerülő osztalékot terhelő adók összege, hanem a külön adószámmal rendelkező kezelt vagyon (a vagyontömeg) elkülönített számlakerete szerint megnyitott főkönyvi számláin. A kezelt vagyon (a vagyontömeg) a számviteli törvény hatálya alá tartozik, a kezelt vagyon esetében is a vállalkozókra érvényes szabályokat kell alkalmazni. A kezelt vagyon elkülönített számláin kell kimutatni a hozam keletkezésére ható bevételeket és ráfordításokat is, esetleges társasági adóját is. Feltételezzük, hogy a kérdés szerinti keletkezett hozam már adózott eredmény, amely a kezelt vagyon eredménytartalék-számláján szerepel. Ha ebből kifizetendő összeget írnak elő, akkor azt teljes összegében a kedvezményezettel szembeni kötelezettségként kell előírni a kezelt vagyon számláin (T 413 - K 4792). A kifizetendő összeget csökkenteni kell az osztalékjövedelem kapcsán fizetendő személyi jövedelemadóval[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címke:

Paritásos alapon kapcsolt vállalkozás

Kérdés: "A" társaság "B" társaságban 38% részesedéssel rendelkezik. "C" társaság "A" társaság 100%-os tulajdonosa, és "B" társaság a maradék 62% tulajdonosa. Számviteli szempontból az "A" társaság és a "B" társaság egymással kapcsolt vállalkozások-e? Van-e különbség a minősítésnél, ha a "C" társaság bizalmi vagyonkezelő társaság?
Részlet a válaszából: […] és másik vállalkozásként az A társaság az Szt. 3. § (2) bekezdés az 1. pont szerinti jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik, akkor A társaság és B társaság (amely az anyavállalat leányvállalata) az Szt. 3. § (2) bekezdés 7. pont szerint[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címke:

Meg nem valósult készpénzes adásvétel kivezetése

Kérdés: Használtautó-kereskedés bizonylatai között a 2022. évben könyvelésre került egy készpénzes adásvételi szerződés, de az ügylet nem valósult meg, az autó nem került átadásra. A 2022. év végi leltárban szerepel a beszámolóban, a készletek között kimutatásra került. 2023. évi egyeztetés során derült ki, hogy az ügylet meghiúsult. Hogyan lehet kivezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] 467, kapcsolódó tételként: T 814 - K 21, 22 az értékesített autó beszerzési ára. Ha nem így vagy nem ezt könyvelték, akkor súlyosan megsértették a bizonylati fegyelmet. Kérdés csak az, hogy a pénztárból nem hiányzott az autó eladási ára? Ha a leírtak szerint könyveltek, akkor 2023-ban (ha a 2023. évi beszámoló még nem készült el, ha elkészült, akkor 2024-ben) önellenőrzés keretében, de 2022. évi tételként sztor­­nírozni kell a bizonylatok nélkül könyvelt tételeket (feltételezzük, hogy számla[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címke:

Beruházás bekerülési értékébe beszámítható-e a repülőjegy?

Kérdés: Vállalatunknál napelempark építése van folyamatban. Műszaki átvétel és megfelelőség érdekében az egyik dolgozónk kiküldetésben volt, amellyel kapcsolatban kifejezetten a repülőjegyet és a taxiköltséget a vezetőség szeretné a projektre terhelni, vagyis beruházásként kezelni, majd az elkészült napelempark bekerülési értékeként elszámolni. Érzésünk szerint ez nem helyes, kiküldetési költségként kellene elszámolnunk?
Részlet a válaszából: […] eszköz bekerülési értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig ... felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető tételek együttes összege.Az eszköz megszerzése érdekében felmerült tétel lehet a külföldi cégtől való átvétel érdekében felmerült külföldi kiküldetés költsége is. Természetesen dokumentálni kell a kiküldetési rendelvényen történő feladatmeghatározással azt, hogy az eszköz megszerzése érdekében szükséges a külföldre utazás. A külföldi kiküldetés összes - kapcsolódóan felmerülő - költségét a bekerülési értékben kell számításba[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címke:

Energiamenedzsment-rendszer könyvelése

Kérdés: Hogyan kell helyesen számvitelileg elszámolni a következő tételeket? Cégünk energiamenedzsment-rendszert vásárolt, amely a szerződés és a számla szerint a következőkből áll: az első tétel mérő- és felügyeleti eszközök, áramváltók vételára, ezek szállítása, telepítése és üzembe helyezése (előkészületi munkák és építőipari beavatkozás nélkül), valamint második tétel 3 éves energiamenedzsment-platform szolgáltatási díja, amely magában foglalja az internetes szolgáltatást biztosító SIM-kártya havi díját 0,3 GB adatforgalomig.
Részlet a válaszából: […] eszközök. Az eszközök bekerülési értékét azonban eszközönként kell megállapítani úgy, hogy az eszközök együttes értéke az első tétel díjával egyezzen meg. Az eszközöket a rendeltetésszerű használatbavételkor kell az egyéb berendezések, felszerelések közé átvezetni.A második tétel díja 3 évre szól. Ezért az energia­menedzsment-platform szolgáltatási díját a számla alapján az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell teljes összegében könyvelni,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4