Vevőkövetelés és az árbevétel könyvelése

Kérdés: Időszaki elszámolású kimenő számla esetén [Áfa-tv. 58. §-a] hogyan kell könyvelni a vevőkövetelést és az árbevételt? Példa: a számla kelte: 2024. 01. 05., fizetési határidő: 2024. 01. 20., áfateljesítés: 2024. 01. 20., számviteli periódus: 2023. 12. 1-31. Véleményem szerint az alábbiak szerint: vevőkövetelés: 2024. 01. 05., áfakötelezettség: 2024. 01. 20., árbevétel: 2023. 01. 31.
Részlet a válaszából: […] teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert számlában... rögzített... - áfát nem tartalmazó - ellenértékkel egyező árbevételt.A számlát a teljesítéskor vagy a teljesítést követően kell kiállítani. De ez nem azt jelenti, hogy a kiállítás napjára kell könyvelni. Nyilvánvaló, hogy a számlát csak a kiállításakor vagy azt követően lehet, de a számla szerinti teljesítés időszakára kell könyvelni, akkor is, ha a számlát a mérlegkészítés időszakában állították ki. Így a kérdés szerinti számlát 2023. 12. 31-i vagy azt megelőző időpontra kell könyvelni, a vevővel szemben már - legkésőbb - december 31-i követelésként kell kimutatni: T 311 - K 91-92, 467.Természetesen a fizetendő áfát is könyvelni kell. Tekintettel azonban arra, hogy áfa szempontjából időszaki elszámolású[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.
Kapcsolódó címke:

Ruhatervezés költségeinek a figyelembevétele

Kérdés: "A" vállalkozás "B" vállalkozással ruhát terveztet. A tervek alapján "C" vállalkozás elkészíti a ruhát, "A" vállalkozásnak számlázza, "A" továbbértékesít. Vásárolt készletről vagy saját termelésű készletről van szó?
Részlet a válaszából: […] veszi a ruha tervezési költségeit is, és az együttes értéket (költséget) számlázza az "A" vállalkozás felé. Az "A" vállalkozás a "C" vállalkozás számláját vásárolt áruként a készletek között nyilvántartásba veszi, és amikor értékesítette a ruhát, a bekerülési értéket az eladott áruk bekerülési értékeként mutatja ki.A másik mód az, hogy a ruhaterv "C" vállalkozásnak történő átadásakor az "A" vállalkozás nem számláz a "C" vállalkozás felé, hanem a "B" vállalkozás szerinti ruhatervezés számlázott értékét az igénybe vett szolgáltatások költségei között számolja el, majd a ruhakészítés közvetlen önköltségeként mutatja ki (befejezetlen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.
Kapcsolódó címke:

Egyszerűsített végelszámolással megszerzett ingatlan

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással szeretne egy 30 éve működő, két nyugdíjas taggal rendelkező, évek óta vegetáló, folyamatosan a Köztartozásmentes Adózói Adatbázisban szereplő betéti társaság megszűnni. Amennyiben a bt.-nek sem követelése, sem kötelezettsége nincsen, de van egy több mint tíz éve vásárolt ingatlana, amelyet szerződéssel jelenleg bérbe ad, milyen teendői vannak? A beltag magánszemély - a vagyonfelosztási javaslat szerint - megtartaná az ingatlant, és folytatná a bérbeadást. A bt.-nek legkésőbb mikor kell felmondania az ingatlanára vonatkozó bérleti szerződést, ha a beltag magánszemély folytatni szeretné a jelenlegi szerződővel az ingatlan bérbeadását? Amennyiben az ingatlan piaci értéke eltér a könyv szerinti értékétől, akkor hogyan kell a piaci értéket megállapítani, illetve igazolni? A vagyonfelosztási javaslatban nevesített 68 éves, már 5 éve nyugdíjas magánszemélynek - az ingatlan tekintetében - az szja-n kívül - milyen egyéb kötelezettségei (pl. szocho, tb-járulék, illeték stb.) lesznek, és ezen kötelezettségei mely időponttal válnak esedékessé? Fenti kötelezettségeket a bt. mint kifizető állapítja és fizeti meg? A nyugdíjas magánszemélynek a bt. felé kell-e az esedékes tartozásait rendezni?
Részlet a válaszából: […] történik az eladás!), tehát a bt.-nek a bérleti jogviszonyt - hatályosan - a végelszámolást lezáró beszámoló fordulónapja előtt meg kell szüntetnie.A cégtörvény előírásai alapján a vagyont csak akkor lehet kiadni, ha a Cégbíróság a betéti társaságot a cégjegyzékből törölte. A vagyont jellemzően a tulajdoni hányadok arányában kell kiadni. Ahhoz, hogy a beltag a piaci értéken értékelt ingatlant a vagyonfelosztási javaslat szerint megkapja, az szükséges, hogy a bt. egyéb piaci értéken értékelt eszközeinek és pénzeszközeinek együttes értéke fedezze a kültag tulajdoni hányadára jutó vagyoni hányadot. (A tulajdonosokkal szembeni összes kötelezettséggel [a bt. saját vagyo­nával] a bt. kiadásra kerülő eszközei piaci értékének együttes összege egyezzen meg!)Amennyiben az előző bekezdésben leírtak nem teljesülnek, azaz a beltagnak kiadni tervezett ingatlan piaci értékével csökkentett vagyon kevesebb, mint a kültagot megillető összeg, akkor a következők szerint indokolt eljárni.Még az egyszerűsített végelszámolás befejezése előtt a bt.-nek piaci értéken (indokolt esetben az áfa felszámításával) értékesítenie kell a beltag részére a szóban forgó ingatlant. A számlázott ellenértéket a beltaggal szembeni követelésként kell kimutatni. A cég törlése után a vagyon kiadásakor a beltagnak az őt - a tulajdoni hányada alapján - megillető vagyoni hányad miatti kötelezettség összegébe a beltaggal szembeni követelést be kell számítani, és csak a beszámításra nem kerülő vele szembeni követelést kell pénzügyileg a beltagnak rendeznie.Adózási szempontból külön kell választani az ingatlanszerzést, illetve a társaság megszűnéséhez kapcsolódó vállalkozásból kivont jövedelmet.Az ingatlan megszerzése - akár adásvétellel, akár a vállalkozásból történő kivonással - vagyonszerzésnek minősül, és így a beltagot visszterhes vagyonátruházásiilleték-fizetési kötelezettség terheli, amelyet az adóhatósághoz[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.
Kapcsolódó címke:

Fizetett árverési biztosíték minősítése

Kérdés: 2023 októberében árverési biztosítékot fizetett cégünk ingatlan árverési hirdetmény útján történő megszerzése céljából. Az ingatlan-adásvétel megtörtént, a szerződés 2024 januárjában került aláírásra. A szerződés aláírásának a napjával a megfizetett árverési biztosíték összegéről előlegszámla került kiállításra. A 2023. évi mérlegben a megfizetett árverési biztosítékot az egyéb követelések vagy beruházásra adott előlegek között kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] 31-én is, azaz a 2023. évi beszámoló mérlegében is. Az adásvételi szerződés aláírásának napján az ingatlanvételt beruházásként kell az adásvételről szóló számla alapján könyvelni 2024 januárjában. Az adásvételi szerződésnek kell rendelkeznie arról is, hogy mi történjen az árverési biztosítékként adott előleggel. Jellemzően azt a szállítóval szembeni kötelezettséget csökkentő összegként kell figyelembe venni, és ennek megfelelően kell könyvelni is.Ha az adásvételi szerződésben az árverési biztosítékról úgy rendelkeztek, hogy azt vissza kell fizetni, mert az nem az ingatlanvételre adott előleg, hanem a vételi szándékot kifejezően, alátámasztóan fizetett összeg volt, akkor már 2023 októberében sem lehetett beruházásra adott előlegként kimutatni, hanem egyéb követelésként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész apportálása jegyzett tőke emelését meghaladó értéken

Kérdés: Egy magánszemély egy rt.-be apportál egy tulajdonában álló 1 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt (a kft. alapításakor a magánszemély az 1 millió Ft-ot utalással rendelkezésre bocsátotta). Az apportálással járó tőkeemelés az rt.-ben 1 millió Ft jegyzett-tőke-emelés melletti 4 millió Ft tőketartalék-emeléssel valósulna meg. A kft. szóban forgó üzletrészéhez tartozó saját tőke értéke az apportálás előtt kb. 5 millió Ft. Az apportálással kapcsolatos egyéb jogi kérdések mind a kft., mind az rt. oldaláról rendben vannak. Az ügyletből keletkezik-e a magánszemélynek szja-kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét." A kérdés szerinti esetben jövedelem akkor keletkezhet, ha az rt.-ben szerzett részvény szokásos piaci értéke és az apportált üzletrész névértékének (azaz az üzletrész megszerzésére fordított kiadás 1 millió forint) - illetőleg amennyiben van az apportálással kapcsolatban a magánszemélynél egyéb felmerült kiadás -, úgy azok együttes összegének a különbözete pozitív. Az adókötelezettség megállapításánál az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, így a jövedelem után személyi jövedelemadót és az adófizetési felső határig szociális hozzájárulási adót kell fizetni. [Szja-tv. 67. §; Szocho-tv. 2. § (2) bek.]Itt kell megjegyezni, szakszerűtlen a kérdés megfogalmazásában a tőketartalék-emelésre vonatkozó rész. Az adott esetben ugyanis az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti tőketartalék növeléséről és nem a tőketartalék emeléséről van szó. (Tőketartalék-"emelés"-t a Ptk. nem ismer!) Az adott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.
Kapcsolódó címke:

Közös szervezésű rendezvények bevételeinek megosztása

Kérdés: Társaságunk kulturális rendezvények lebonyolítására alkalmas ingatlant üzemeltet. Ezen tevékenységünk során előfordul, hogy a partnerrel közös szervezésben valósítjuk meg az adott programot. Cégünk adja a helyszínt és a kapcsolódó szolgáltatásokat (termékberendezés, technikai szolgáltatások, ruhatári és beléptető személyzet), biztosítja a rendezvény promócióját, illetve a jegyértékesítést végzi. A partner pedig magát a produkciót biztosítja, vagyis megszervezi a közreműködők fellépését, megfizeti részükre a fellépti díjukat, illetve egyéb költségeket (szállás, utazás). A jegybevételen sávosan osztozkodunk a partnerrel, az alábbi módon:
- ha meghaladja a nettó árbevétel az 1.200.000 forintot, akkor 50-50%-ban osztozkodunk,
- ha 600.000 Ft és 1.200.000 Ft közötti, akkor a 600.000 Ft feletti 50%-a a partneré,
- ha nem éri el a 600.000 forintot, akkor a partner megfizeti részükre a 600.000 Ft és a jegybevétel különbözetét.
Mivel a jegybevétel társaságunknál jelentkezik, ezért az első két esetben mi fizetünk a partnernek, a harmadik esetben pedig a partner fizet nekünk.
Ezen fizetendő összegeket hogyan kell bizonylatolni?
Kell-e számlát kiállítani róluk, és ha igen, mi szerepeljen a számlán? Vagy pedig kezelhetjük-e ezeket az összegeket az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének p), illetve 85. §-a (3) bekezdésének p) pontja szerint átadott tételként, pénzügyi műveletek bevételeként, illetve ráfordításaként? Utóbbi esetben a mindkét fél által aláírt elszámolás lenne az átutalások bizonylata?
Részlet a válaszából: […] teljesség, a valódiság, az összemérés elve) előírásaiból az következik, hogy mivel- a kérdező társaság mutatja ki a rendezvényszervezéssel kapcsolatos jegybevételt, nyilvánvalóan ő számolja el költségként az ezzel kapcsolatosan nála felmerülő költségeket,- de nála kellene megjelennie a partner - ezzel kapcsolatos - tevékenysége ellenértékének is költségként, amelyet a partnernek a kérdező társaság felé számláznia kellene, függetlenül attól, hogy az adott rendezvény szervezése során a kérdező társaságnak mekkora a jegybevétele (nettó árbevétele).A kérdező társaság azonban nem a közös tevékenység elszámolási szabályai szerinti elszámolásban állapodott meg, a bevételt nem a ténylegesen végzett tevékenység arányában osztják meg egymás között, illetve nem a közös tevékenység eredményén osztoznak.Az egymás közötti megállapodás figyelembevétele mellett:- a partnernek az általa végzett tevékenységet kell számláznia olyan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.
Kapcsolódó címke:

Zenei lemez előállításának költségei

Kérdés: Az egyik ügyfelem zenész, és jelenleg egy lemezen dolgozik. Ehhez felkér külföldi zenészeket, akik számláznak most neki. Ebben az évben nem fog elkészülni a lemez, csak jövőre, amivel utána szeretne fellépni is. Ilyen esetben hogyan járok el helyesen? Ha szellemi termékként aktiválom a költségeket, ha kész lesz a lemez, vagy ha a költséget elhatárolom? Ha beruházásként kezelem, akkor szükséges megállapítani, hogy milyen hosszú távon tudja a lemezt eladni, meddig tud a lemezzel fellépni? Ha pedig az elhatárolás mellett döntünk, akkor milyen mértékben kell az elhatárolást feloldani? Ha nem lesz kelendő a lemez, akkor mi lesz az elhatárolással?
Részlet a válaszából: […] keresztül értékesíteni is fogja.A valós gazdasági esemény tehát a lemez-előállítás, amelyhez az anyagot a zenész elkezdte gyűjteni. Ezért a külföldi zenészek számláit - mint az igénybe vett szolgáltatások költségét - a lemez-előállítás közvetlen költségei között kell kimutatni, a lemezek legyártását megelőzően, befejezetlen termelésként. (Idesorolandók a zenésznek a lemez-előállítással kapcsolatos költségei is.) Ha a lemez-előállításhoz szükséges anyaggyűjtés befejeződött, a lemez legyártásra kerül (tervezett darabszámmal), akkor a legyártás költségeit is a lemez-előállítás költségei között kell elszámolni, majd meg kell állapítani az egy darab lemeznek (a tervezett darabszámmal számított) közvetlen önköltségét, és ezen a közvetlen önköltségen a legyártott lemezeket - mint saját[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.
Kapcsolódó címke:

13. havi bér, jutalom kivájának elhatárolása

Kérdés: A 13. havi béreket/jutalmakat/bónuszokat társaságunk eddig úgy könyvelte, hogy tartozik a bérköltség/bérjárulék és követel a passzív időbeli elhatárolás (T54-56 K48). 2023. 01. 01-től a társaság kivás lett, így nincs kapcsolódó bérjárulék, amit elhatároljunk. Viszont mi a helyzet a 13. havi bérek/jutalmak/bónuszok alapján fizetendő kivával? Azt is el kell határolni?
Részlet a válaszából: […] megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát. Tehát nemcsak a jutalmat, hanem annak közterheit is el kell határolni. Mivel a kisvállalati adó szabályai szerint adózó vállalkozó is az Szt. szerint készít beszámolót, ugyanakkor a kisvállalati adó alapja a Katv. 20. § (2) bekezdése szerint azon személyi jellegű ráfordítás,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

Eladó megtéríti a vagyonszerzési illetéket

Kérdés: Egy magyar zrt. ingatlant értékesített. Az értékesítés során a felek megállapodtak, hogy a vevő ilyen kérésére az eladó megtéríti a vevő által - a tranzakciót terhelő - vagyonszerzési illetéket. Vagyis a vevőnek keletkezett egy kötelmi igénye az eladóval szemben. Az eladó - biztosra véve, hogy a vevő élni fog ezzel az igényével - az eladás évében a költségek passzív időbeli elhatárolásaként könyvelte a vevő felé megtérítendő illeték teljes összegét. Ugyanakkor a vevő sosem élt ezen megtérítési igénnyel. A szerződés alapján fennálló igény pedig időközben elévült. Azaz a költség korábbi passzív időbeli elhatárolása valójában sosem jelentkezett valódi fizetendő költségként. Mi a helyes eljárás a passzív időbeli elhatárolás feloldására? A feloldáskor ez az összeg eredményt növelő (egyéb bevétel) vagy költséget csökkentő (egyéb ráfordítást csökkentő) összeg lesz?
Részlet a válaszából: […] pénzügyi rendezéssel egyidejűleg. Másrészt a jövőben jelentősebb költségek/ráfordítások fedezetére céltartalékot lehetett volna képezni, ha ennek a feltételeit, előzményeit a számviteli politikában szabályozták.A kérdésben leírt súlyos hibát önellenőrzés keretében kell helyesbíteni, az értékesítés évében a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolt költség sztornójaként. Így az értékesítés évének az eredménye fog változni a költség/ráfordítás csökkentésével. Könyvelni - természetesen - a hiba feltárásának évében lehet. Ezért a sztornóval kapcsolatos tételeket a folyó évi könyveléstől el kell különíteni, egészen az eredmény megállapításáig. A hiba nagyságának[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.
Kapcsolódó címke:
1
3
4