Vevők vagy aktív időbeli elhatárolás

Kérdés: Az Szt. 32. §-a szerint aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni az olyan járó árbevételt, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ez praktikusan azt jelenti, ha 2005 januárjában bocsátjuk ki a 2004. decemberben szállított áru, végzett szolgáltatás számláját, akkor a vevő helyett az aktív időbeli elhatárolásokra könyvelünk? Ennek analógiájára a szállítónál is a szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokra?
Részlet a válaszából: […] ...csatornahasználatának díjából a december 10-étől december31-éig terjedő időszakra jutó hányadot december hónapra költségként(vízdíjként, illetve csatornahasználati díjként) el kell számolni a passzívidőbeli elhatárolásokkal szemben, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Önkormányzati szennyvízberuházás támogatása

Kérdés: A kft. az elmúlt évben több önkormányzatnak készített – a SAPARD-program keretében – pályázatot szennyvízberuházás támogatására, illetve 2004-ben is több beruházás előkészítése folyik, amelyek pályázatát készíti majd. Az áfatörvény 2004. évi változása alapjaiban érinti ezen beruházásokat. 1. Az önkormányzatok a SAPARD-program keretében pályáznak külön-külön, a saját, helyi szennyvízcsatorna-hálózatuk, illetve szennyvíztelep megépítésére. A pályázatok támogatásáról szóló döntés 2003 decemberében megszületett. Az önkormányzatok adólevonási joggal rendelkeznek. Az önkormányzatok a konkrét esetben visszaigényelhetik a beruházás áfáját azzal, hogy 10 évig áfafizetési kötelezettség is terheli őket a bevételeik tekintetében? 2. Mi a helyzet, ha az önkormányzat 2004-ben nyer a SAPARD-programban támogatást, de a szennyvízhálózatot saját maga üzemelteti, és ő számláz a lakosság felé szennyvízdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...minősül közhatalmi szervezetnek. A beruházásiköltség áfája ilyenkor is visszaigényelhető, de természetesen a lakosoktólbeszedett szennyvízdíj után áfázni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Természetbeni juttatás értéke

Kérdés: Társaságunk üzemi konyhát üzemeltet, ahol a dolgozók étkeznek. A konyha működtetésével kapcsolatos áram- és vízdíj, bérleti díj, gázdíj megfizetése természetbeni juttatásnak minősül-e 2004-ben és 2005-ben? A menü árába nem épültek be a feltüntetett költségek.
Részlet a válaszából: […] 2004. január 1-jétől a természetbeni juttatás értékénekmeghatározásához, akár az adómentes, akár az adóköteles részre, a piaci áratkell meghatározni. Saját üzemi konyhán a saját előállítású étel esetén a piaciár meghatározására az önköltség + szokásos haszon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

El nem különíthető beszerzések áfájának megosztása

Kérdés: Változik-e az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdése a) pontjának azon rendelkezése, mely szerint nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a termékét és a szolgáltatást részben nem adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja fel, hasznosítja?
Részlet a válaszából: […] ...az I. negyedévi bevallásában az alábbiak szerint kell megosztania a következő, tételesen el nem különíthető költségeit:A lakás vízdíja a januári-márciusi időszakban: 18 000 Ft + 15% áfa (2700 Ft) = 20 700 FtFűtési díj: 50 000 Ft + 15% áfa (7500 Ft) = 57...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Továbbszámlázott energia az igénybe vevőnél

Kérdés: Cégünk üzletet bérel egy lakásszövetkezettől. A fűtés és a vízfogyasztás díját négyzetméter-arányosan, 25 százalékos áfa felszámításával számlázzák. Cégünk milyen megnevezés alapján számolhatja el energiaköltségként?
Részlet a válaszából: […] ...számítja föl a bérbeadó, akkor az így számlázott összeget a bérlőnek igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolnia, vízdíjként azt könyveiben nem szerepeltetheti. A fűtés eleve szolgáltatás, így annak a továbbhárított összege, díja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Iparűzési adó: anyagköltség

Kérdés: Az iparűzési adónál mi minősül anyagnak? Hol van a számvitelben részletezve, tevékenységekre bontva?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják, de anyagköltségként kell elszámolni a felhasznált energiahordozók díját, a vízdíjat, a nyomtatványok, irodaszerek értékét is. Az iparűzési adó szempontjából nincs annak jelentősége, hogy az anyagot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Víz-, gáz-, áramdíj közvetítése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a bérbeadónál a bérlő által fogyasztott víz, gáz, áram díját? Lehet-e ez esetben közvetített szolgáltatásról beszélni?
Részlet a válaszából: […] A válasz kapcsolódik az 56., 57. kérdésekre adott válaszokhoz. A bérbeadó és a bérlő közötti szerződéses viszony dönti el, hogy a bérbeadó a víz-, a gáz-, az áramdíjat a bérlőre átháríthatja-e vagy sem.Amennyiben külön szerződésben úgy állapodtak meg, hogy a bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.
1
3
4