69 cikk rendezése:
61. cikk / 69 Visszatartás jóteljesítési garanciaként
Kérdés: Az építőipari cég szerződést kötött az alvállalkozóval a csatornázás elvégzésére. Rögzítették, hogy a részszámla, majd a végszámla összegéből 5 százalékot jóteljesítési garanciaként visszatart a cég, illetve a projekt műszaki átadása után a visszatartott összeg jótállási garanciává minősül, azt az alvállalkozó egy év után kapja meg, ha nem lesz probléma. A részszámláknál a visszatartott összeggel csökkentett összeg lesz az adóalap? A végszámlánál pedig a visszatartás pénzügyi követelés, és nem érinti az adóalapot? Ha a szerződött 5 szakaszból 2 teljesen elkészült, részteljesítésnek minősíthető-e?
62. cikk / 69 Lakásértékesítés részteljesítésének elszámolása
Kérdés: Építőipari cég a saját tulajdonában lévő telken társasházakat épít, alvállalkozók bevonásával. A leendő tulajdonosokkal adásvételi szerződést kötnek a beépítetlen telekre, az azon kialakítandó öröklakásokra. Az építés különböző fázisában a készültségi foknak megfelelő ellenérték megfizetéséről állapodnak meg a vevőkkel, az eladó a teljes vételár megfizetéséig a tulajdonjogot fenntartja. Helyesen jár-e el a cég, ha a részteljesítésekkor kifizetett összegeket előlegként tartja nyilván, és csak a végszámlák alapján számol el értékesítést? A megmaradt lakásokat késztermékként kell nyilvántartani?
63. cikk / 69 Adóalap megállapítása (eva)
Kérdés: A kft. 2002-ben előleget kapott szolgáltatásokra, 500 + 125 = 625 ezer forint. Az áfát 2002-ben bevallotta és befizette. 2003 áprilisában a teljesítés alapján elkészítette a végszámlát 800 ezer forint áfás összegben, 2003-ban milyen összeg lesz az eva alapja?
64. cikk / 69 Kötbérigény érvényesítése
Kérdés: A beruházás befejezése a szerződésben vállalt határidőhöz képest elhúzódott. A megrendelő kötbérigényét úgy kívánja érvényesíteni, hogy azt a végszámla összegéből a pénzügyi teljesítés esedékessége során levonja, visszatartja. A kötbérigény rendezéséhez milyen alapbizonylatra van szükség? Milyen bizonylatot lehet elfogadni?
65. cikk / 69 Telekhányadok és lakások értékesítésének áfája
Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?
66. cikk / 69 Óvadék áfája
Kérdés: A bérbeadó az óvadékról áfás számlát állított ki, a végszámlánál figyelembe vette az óvadék kiegyenlítését. Szükséges-e jóváíró számlát kiállítani a korábban kibocsátott óvadékszámláról?
67. cikk / 69 Részszámla, végszámla
Kérdés: Építőipari tevékenység számlázása során részszámlákat bocsátunk ki. Végszámla kiállítása során a szerződött összegből kiindulva le kell-e vonni a részszámlák összegét vagy sem?
68. cikk / 69 Ingatlan értékesítése előleggel
Kérdés: A társaság 2001-ben ingatlant értékesített. Az ellenérték teljes kiegyenlítése és a tulajdonba adás 2002-ben lesz. 2001-ben az előlegről számla készült. Helyes-e a bevételt időbelileg elhatárolni? Vagy a 2001. évi bevételt előlegként kezelni, és 2002-ben végszámlát kiállítani, amelyben csökkentő tétel a 2001. évi előleg?
69. cikk / 69 Egyszeres könyvvitel: az előleg könyvelése
Kérdés: Egyszeres könyvvezetésnél hogyan könyvelem helyesen a személygépkocsi beszerzését (előleg, előleg jóváírása, végszámla)?
