2251 cikk rendezése:
1. cikk / 2251 Vagyonkezelésbe vett önkormányzati tárgyi eszközök visszaadása
Kérdés: A zrt. vagyonkezelésbe vett több önkormányzat megbízásából a gesztorönkormányzattól tárgyi eszközöket, amelyet a zrt. könyveiben szerepeltet, és évenként a számviteli törvénynek megfelelően amortizációt számol el a költségek terhére (az összeg jelentősen eltér a Tao-tv. szerinti amortizáció összegétől, jelentősen nagyobb használatiidő-megállapítás történt]. Az amortizáció összegének megfelelő összegű pótlási alapot képez, amelyet elkülönített bankszámlán kezel, és végzi a szükséges felújításokat, pótlásokat az eszközökön. Jelenleg is van képzett, de fel nem használt összeg. A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Az eszközök forrását képezi az átadáskori bruttó értéknek megfelelő összegű hosszú lejáratú kötelezettség. Döntés-előkészítés van folyamatban az eszközök visszaadása tárgyában a tulajdonos önkormányzatok számára. Az átadáshoz kapcsolódóan vagyonértékelés van folyamatban a tulajdonos önkormányzat részéről. Könyvelendő, hogy az egyes vagyonelemek visszaadása hogyan vezethető ki a könyvekből? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti nettó érték különbözete társaságiadó-alapot módosító tétel? A vevőállomány kivezetése szintén adóalapot növelő tétel? Hogyan szüntethető meg a hosszú lejáratú kötelezettség összege? Amennyiben egyéb bevétel, a társaságiadó-alapot befolyásolja? Az eszközök és kötelezettségek megszüntetése után egyenleg nem maradhat a tranzakciók során?
2. cikk / 2251 Befektetési jegy havonta közölt árfolyama
Kérdés: A vállalkozás OTP-s pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapírszámla-kivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet - ismereteim szerint - nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni? (Lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá.) A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
3. cikk / 2251 Befektetési jegy havonta közölt árfolyama
Kérdés: A vállalkozás OTP pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapír számlakivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet - ismereteim szerint - nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni (lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá)? A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
4. cikk / 2251 2023. évi áfabevallások helyesbítése
Kérdés: Sajnos munkatársaink rosszul csináltak meg egy 2023-as negyedéves áfabevallást, amit most vettünk észre. Önrevíziót hogyan nyújthatunk be? (Mind a 4 negyedév rossz.)
Áfaellenőrzés
Áfaellenőrzés
5. cikk / 2251 Tovább nem számlázott autópályadíjak áfája
Kérdés: A befogadott számlán több gépjármű éves autópályadíja szerepel, amelyekből néhányat továbbszámláz a kft., amelyek áfáját levonja. A tovább nem számlázott autópályadíjak le nem vonható áfáját 52-re vagy 86-ra kell könyvelni? Az áfamegosztást a számlaösszérték szintjén vagy tételenként kell értelmezni?
6. cikk / 2251 Az osztalékkövetelés pénzre változott a vagyonkezelőnél
Kérdés: A 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonrendelő(k), illetve a kedvezményezettek is magánszemélyek. A létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés szerint a vagyontömeg részét képezte a vagyonrendelő (magánszemély) részére a korábbi években jóváhagyott osztalékkövetelés (egy kft.-ben lévő részesedéshez kapcsolódóan). Ez az osztalék 2023 folyamán a kft. részéről kiegyenlítésre került. (A vagyontömeg elkülönült könyvelésében az osztalékkövetelés pénzeszközre "változott.") E tranzakcióhoz kapcsolódóan volt-e (és amennyiben volt kinek, és mikor) szja-fizetési kötelezettség?
7. cikk / 2251 Paritásos alapon kapcsolt vállalkozás
Kérdés: "A" társaság "B" társaságban 38% részesedéssel rendelkezik. "C" társaság "A" társaság 100%-os tulajdonosa, és "B" társaság a maradék 62% tulajdonosa. Számviteli szempontból az "A" társaság és a "B" társaság egymással kapcsolt vállalkozások-e? Van-e különbség a minősítésnél, ha a "C" társaság bizalmi vagyonkezelő társaság?
8. cikk / 2251 Energiamenedzsment-rendszer könyvelése
Kérdés: Hogyan kell helyesen számvitelileg elszámolni a következő tételeket? Cégünk energiamenedzsment-rendszert vásárolt, amely a szerződés és a számla szerint a következőkből áll: az első tétel mérő- és felügyeleti eszközök, áramváltók vételára, ezek szállítása, telepítése és üzembe helyezése (előkészületi munkák és építőipari beavatkozás nélkül), valamint második tétel 3 éves energiamenedzsment-platform szolgáltatási díja, amely magában foglalja az internetes szolgáltatást biztosító SIM-kártya havi díját 0,3 GB adatforgalomig.
9. cikk / 2251 Örökös üzletrészének a visszavásárlása és bevonása
Kérdés: Társaságunk egyik tagja 2022. évben elhunyt, tulajdoni részesedése a jegyzett tőkéhez viszonyítva 20%-os volt. A hagyatéki eljárásban társaságunk nyilatkozott a közjegyzőnek, és az örökössel egyeztetve a saját tőkére vetített értéket, azaz 203.266 E Ft értéket adtunk meg. Így elhunyt tagtársunk ezen az értéken örökölte meg az üzletrészt. Mivel az örökös nem volt érintett abban az üzleti tevékenységben, amelyet társaságunk végez, ezért felajánlotta azt megvételre a társaságnak. Az egyeztetéseket követően a társaság a jegyzett tőkén felül rendelkezésre álló vagyon terhére megvásárolta az örökös üzletrészét 100.000 E Ft vételáron. Most azt tervezi a társaságunk, hogy a megvásárolt üzletrészt bevonja, majd a bevonást követően a tagok - egymás közötti tulajdoni részesedésük arányában - a tőkét megemelik új törzsbetét befizetésével annak érdekében, hogy a tőkeminimum (3000 E Ft) biztosított legyen. Ismereteink szerint az eszközoldalon a megvásárolt üzletrészt kivezetjük a könyvekből, míg forrásoldalon a jegyzett tőkét a megvásárolt üzletrész névértékével csökkentjük, míg a fennmaradó összeggel az eredménytartalék csökken. A tagok, illetve a társaság tekintetében bármiféle adózási kötelezettség felmerül-e az üzletrész bevonása kapcsán?
10. cikk / 2251 Jegyzett tőke leszállítása után osztalékkivét
Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 12 M Ft, most le akarja szállítani 3 M Ft-ra. Az évzáráskor eredménytartaléka -24 M Ft, saját tőkéje -11 M Ft. Az évet 100 M Ft + eredménytartalékkal zárta. Ebből rendezné a negatív saját tőkét. A tulajdonos tartozik 43 M Ft-tal a cégnek, ezt osztalékkivétellel rendezné. Ezek könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.
