Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...bírbelföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamintb) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre,szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közösadózási rendszerről szóló 90/434/EGK...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Tag munkaviszonya

Kérdés: Egy társaság (kkt.) alapító tagjai közül az egyik személy teljes munkaidőben látja el a cégnél adódó összes tevékenységet. Lehet-e munkaviszonyban a társaságnál adott személy, ha a másik tag a foglalkoztató?
Részlet a válaszából: […] ...is, amely lehetőségetteremt a munkáltatói jogkört gyakorló és a munkáltatót képviselő személyénektársasági jogi szempontú szétválasztására. A személyes közreműködésteljesítésére létesített munkaviszony esetében a munkáltató és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Veszteséges közhasznú társaság átalakulása

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú jogállású közhasznú társaság alakulásától veszteséges. Saját tőkéje negatív. Átalakulhat-e – kiválással – úgy, hogy a kiválással létrejött jogi személy saját tőkéje a vagyonértékelés következtében pozitívvá válik, a megmaradó saját tőkéje azonban – alacsonyabb összegben – negatív marad?
Részlet a válaszából: […] ...nemalakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet, illetve csak közhasznútársaságokká válhat szét. Az egyesülésre, illetve szétválásra a Gt.rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A Gt. átalakulásra vonatkozóelőírása szerint [61. § (1)-(2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Veszteség leírása a jogutódnál

Kérdés: Egy kft. 2000. április 1-jén szétválással átalakult. A jogelődnél 1997., 1998., 1999., 2000. években veszteség keletkezett. Meddig számolhatják fel e veszteséget a jogutódok?
Részlet a válaszából: […] ...a jogutód(ok) az átértékelt vagyonból részesednek. Ennek megfelelően a jogelődnél 1997-2000. évben keletkezett veszteség csökkenthette a szétválással létrejött jogutódok adóalapját (a 2000. év 2 adóévnek számít az átalakulás miatt) az 1997. évi veszteséggel utoljára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Tulajdonosok javára kötött életbiztosítás

Kérdés: A jogelőd társaság 1994 júliusában a társaság mindkét tulajdonosa javára halálesetre vagy elérésre szóló biztosítást kötött. A biztosítás szerződője a jogelőd kft., biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok. A jogelőd társaság a fizetett biztosítási díjat költségként számolta el a megfelelő járulékok megfizetésével. A magánszemélyek igénybe vették az szja-kedvezményt. 2003 nyarán a társaság átalakult. A kiválással létrejött – az egyik biztosított tulajdonossal – új társaság a biztosítási díjat nem fizette. A biztosító a megszűnést követően a jogelőd társaság részére 1,8 millió Ft-ot visszautalt, amelyet a jogelőd társaság nem ad át a kiválással létrejött társaságnak. A szétválási vagyonmérlegben a közös vagyonból teljesített befizetéseket nem vették figyelembe mint mérlegen kívüli vagyont, pedig az valamennyi jogutód társaságot megilleti a Gt. 79. §-a alapján. Jogos-e a kiválással létrejött társaság igénye, annak ellenére, hogy a szétválási szerződésben nem rendelkeztek a két biztosításról?
Részlet a válaszából: […] ...előlegként mutatják ki a biztosítónak fizetett díjat, akkor az átalakuláskor készített vagyonmérlegben is szerepel, és szétváláskor a kiválással létrejövő társaság vagyonmérlegébe kerül a kiváló társaságot megillető rész. Ez esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Átalakulás (eva)

Kérdés: Befolyásolja-e az evás időszak az átalakulást? Közben lehet-e átalakulni, vagy előbb vissza kell térni?
Részlet a válaszából: […] ...szavazati jogot biztosító részesedést.Az Eva-tv. előírása alapján az adóalany nem határozhatja el átalakulását, egyesülését és szétválását, valamint jegyzett tőkéjének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő felemelését. Ezért pl. ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Az átalakulás áfája

Kérdés: Kérem, ismertessék az átalakuláshoz kapcsolódó áfaszabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági társaságok átalakulása az Áfa-tv. rendelkezései alapján szintén adóztatható (hiszen az átalakulás után a beolvadót vagy szétválás miatt a szétváló szervezetet törlik az adóhatósági, illetve a cégbírósági nyilvántartásból, azaz az megszűnik)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...átalakulásakor jelentkező feladatok attól függően némileg eltérőek, hogy a jogelőd adózó megszűnik (összeolvadás, beolvadás, szétválás), vagy tovább működik (kiválás), illetve attól, hogy változik-e az átalakulással egyidejűleg a könyvvezetés módja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.
1
7
8