Vagyonkezelésbe vett önkormányzati tárgyi eszközök visszaadása

Kérdés: A zrt. vagyonkezelésbe vett több önkormányzat megbízásából a gesztorönkormányzattól tárgyi eszközöket, amelyet a zrt. könyveiben szerepeltet, és évenként a számviteli törvénynek megfelelően amortizációt számol el a költségek terhére (az összeg jelentősen eltér a Tao-tv. szerinti amortizáció összegétől, jelentősen nagyobb használatiidő-megállapítás történt]. Az amortizáció összegének megfelelő összegű pótlási alapot képez, amelyet elkülönített bankszámlán kezel, és végzi a szükséges felújításokat, pótlásokat az eszközökön. Jelenleg is van képzett, de fel nem használt összeg. A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Az eszközök forrását képezi az átadáskori bruttó értéknek megfelelő összegű hosszú lejáratú kötelezettség. Döntés-előkészítés van folyamatban az eszközök visszaadása tárgyában a tulajdonos önkormányzatok számára. Az átadáshoz kapcsolódóan vagyonértékelés van folyamatban a tulajdonos önkormányzat részéről. Könyvelendő, hogy az egyes vagyonelemek visszaadása hogyan vezethető ki a könyvekből? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti nettó érték különbözete társaságiadó-alapot módosító tétel? A vevőállomány kivezetése szintén adóalapot növelő tétel? Hogyan szüntethető meg a hosszú lejáratú kötelezettség összege? Amennyiben egyéb bevétel, a társaságiadó-alapot befolyásolja? Az eszközök és kötelezettségek megszüntetése után egyenleg nem maradhat a tranzakciók során?
Részlet a válaszából: […] ...a fenti könyvelések után az érintett főkönyvi számlákon nem maradhat egyenleg.A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Ezen követeléseket sem lehet másként minősíteni, mint a társaság egyéb követeléseit,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Kiterjesztett gyártói felelősségi díj könyvelése

Kérdés:

Bár majd csak októberben kerül sor az első kiterjesztett gyártói felelősségi díj bevallására és megfizetésére, a könyveléssel kapcsolatban már most több kérdés merült fel bennünk. Ha a koncessziós társaság számlázza felénk, akkor hatósági díjként kell könyvelni szállítói számlaként? Lehet-e része a külföldről vásárolt készletek bekerülési értékének? (A környezetvédelmi termékdíjat eddig így kezeltük.)

Részlet a válaszából: […] ...felelősségi díjat a koncessziós társaság szedi be, és kezeli a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket. Így a törvényben és a Korm. rendeletben szabályozott díjfizetési kötelezettség alapján a számviteli elszámolások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi díj) számviteli kezelése

Kérdés:

Hogyan kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat elszámolni?

Részlet a válaszából: […] ...felelősségi díjat a koncessziós társaság szedi be, és kezeli a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket.”Így a törvényben és a Korm. rendeletben szabályozott díjfizetési kötelezettség alapján a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

EPR-díjat hogyan kell könyvelni?

Kérdés:

A 2023. július 1-től bevezetett EPR-díjat hogyan kell könyvelni? A beszerzési ár része, mint a környezetvédelmi díj, vagy egyéb ráfordítás, vagy igénybe vett szolgáltatás?

Részlet a válaszából: […] ...felelősségi díjat a koncessziós társaság szedi be, és kezeli a kiterjesztett gyártói felelősségi díjjal kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket. Így a törvényben és a Korm. rendeletben szabályozott díjfizetési kötelezettség alapján a számviteli elszámolások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
Részlet a válaszából: […] ...céltartalék akkor is, ha számlázás nem 2019-ben, hanem már korábban történt.Feltételezzük, hogy az egy éven túli követelés (kintlévőség) 30 millió forintos összege nem foglalja magában a garanciális visszatartás címén kimutatott követelés összegét. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Követelés elévülése, értékesítése

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
Részlet a válaszából: […] ...azt feltételeztük, hogy minden követelésre (példaként vettünk egy 1000 értékű követelést) fennáll, hogy– 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-os értékvesztést számoltak el (ami az 1000 értékű követelés esetében 500);– 2012-ben további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Behajthatatlan követelés társasági adónál

Kérdés: 2011. év végén a kettős könyvvitelt vezető társaság leírja a 365 napon túli vevő kintlévőségeit, amelyekre előzőleg értékvesztést nem számolt el. A társaságiadó-törvény alapján a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés adóalap-növelő tétel. A társaságiadó-törvény 4. §-ának 4/a pontja meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát, mely szerint azon követelés bekerülési értékének a 20%-a is behajthatatlan követelés, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki (és nem elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető). A 2011. évi társaságiadó-bevallás során a 2011. évi leírás 80%-a adóalap-növelő, vagy a teljes összeg, vagyis az egész elengedett követelésnek minősül, vagy a 20% behajthatatlannak minősíthető, és csak 80% elengedett követelés?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésből az állapítható meg, hogy a társaság a követeléstnem elengedte, hanem 100%-os értékvesztést számolt el a megtérülésbizonytalansága miatt a 2011. adóévben. Ezért az elszámolt ráfordítással(értékvesztéssel) a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének gy)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Követelés a mérlegben

Kérdés: Követelést a mérlegben az adós által elismert összegben lehet kimutatni, amelynek alátámasztása a 12. 31-i egyenlegközlők kiküldésével és visszaigazolásával történik. Egyik cégnek jelentős kintlévősége van, de nem tesz eleget a 12. 31-i egyenlegközlésnek, bár én folyamatosan tájékoztatom az aktuális követelésekről. Ez esetben mit tud tenni a könyvelő? Hogyan szerepeljen az ilyen követelés a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások szerint a mérleg tételeit leltárralkell alátámasztani, amely tételesen ellenőrizhető módon tartalmazza a mérlegfordulónapján meglévő eszközöket és azok forrásait. A leltár elkészíthető anaprakészen vezetett nyilvántartás adatai alapján és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Garanciális visszatartásra értékvesztés

Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.
Részlet a válaszából: […] ...akkor is, ha ateljesítés (a számlázás) nem 2010-ben, hanem már azt megelőzően történt.Feltételezzük,hogy az egy éven túli kintlevőség 60 millió forintos összege nem foglaljamagában a garanciális visszatartás címén kimutatott követelés összegét. Ezesetben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Behajtáskezelő cégre engedményezett követelés

Kérdés: A kft. a követelései (kintlevőségei) egy részét behajtáskezelő cégre engedményezte. Ha a tulajdonos (magánszemély) megvásárolja a behajtó cégtől a kft. kintlevőségeit, akkor a kft. kifizetheti-e a tulajdonosnak a teljes összeget a pénztárból? Milyen adókötelezettsége keletkezik ilyenkor a kft.-nek, illetve a tulajdonosnak?
Részlet a válaszából: […] ...az adásvétel, az ingyenesengedményre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni.Amennyiben a behajtó cégre a kft. a követeléseit(kintlevőségeit) ellenérték ellenében engedményezte, akkor a kft. aköveteléseit eladta, és az eladási árat egyéb bevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.
1
2