Lakásingatlan szerződéskori értéke

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.
Részlet a válaszából: […] ...E határidő nem hosszabbítható meg.A lakáscélú felhasználást a következőképpen kell igazolni. A lakótelek, a lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...járó részesedés mértékéről, ha ezek számítási módja eltér a törzsbetétek arányától.A Ptk. 157-164. §-ai tartalmazzák a haszonélvezet és használat jogi szabályait. Jóllehet, ezek a szabályok alapvetően az ingatlanokhoz kapcsolódó haszonélvezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Ingatlan tulajdnjogának, haszonélvezeti jogának értékesítése

Kérdés: A társaság áfamentes ingatlant értékesít két vevő részére. Az egyik vevő (a cég) az ingatlan tulajdonjogát veszi meg a vételár 70 százalékáért, a másik vevő (a magánszemély) az ingatlan – holtáig tartó – haszonélvezeti jogát vásárolja meg a vételár 30 százalékáért. Az eladó társaság a vevő cég részére a teljes vételár hány százalékáról állítsa ki a számlát? Milyen értéken könyveli és aktiválja a cég a beszerzést? Ki kell-e mutatnia a haszonélvezeti jogot? A haszonélvezeti jog jelent-e osztalékfizetési korlátot?
Részlet a válaszából: […] ...leírt – kissé szokatlan – konstrukció jogilag megalapozott. A Ptk. 157. §-a (2) bekezdésének ismerete mellett (mely szerint a haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Tulajdonjog vagy haszonélvezeti jog

Kérdés: A tulajdonjog vagy a haszonélvezeti jog az erősebb az ingatlan bérbeadásánál? Az ingatlan haszonélvezője bérbe adhatja-e az ingatlant a tulajdonos beleegyezése nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre – szerintünk – a Ptk.-nak a haszonélvezetre vonatkozó előírásai egyértelmű választ adnak. A Ptk. 157. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
1
3
4