Gyalogos közlekedéshez járda építése

Kérdés: Cégünk székhelye a közigazgatási határon található, ahol nem megoldott a gyalogos közlekedés, szükséges járda kiépítése. Egyeztetések folynak a helyi önkormányzat képviselőivel. Az anyagi források szűkösek, ezért az önkormányzaton kívül a helyi vállalkozók járulnak hozzá a beruházás finanszírozásához, hiszen a településen átvezető gyalogút közérdek. A beruházás megvalósulásához cégünk x millió forintot ajánl fel. Mivel önkormányzatnak utaljuk az összeget, támogatási szerződéssel tehetjük ezt meg? Alapítványt vonjunk be, amely adománygyűjtést szervezne a cél megvalósítására? Az alapítvány végezhet-e ilyen jellegű feladatokat? Esetleg támogatási szerződést kellene kötni az alapítvánnyal? Milyen adminisztrációval, adózással, egyéb problémával járnak az egyes variációk?
Részlet a válaszából: […] A választ a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényre hivatkozással kezdjük. E törvény 13. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a helyi önkormányzati feladatok közé tartozik a helyi közutak és tartozékainak (így a járdának) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Véglegesen átadott pénzeszközök

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni, hogy 2012. évben a véglegesen átadott pénzeszközök számviteli elszámolásánál és társasági adózásánál mi a helyes eljárás! Ha lehet, példán keresztül bemutatva.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy nincs változás az előző évekhez képest, sem az átadónál, sem az átvevőnél. A válaszban abból indulunk ki, hogy mind az átadó, mind az átvevő az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet (vállalkozó).Rögzíteni kell azt is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Támogatások besorolása

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.
Részlet a válaszából: […] A jogalkotó helyett igyekszünk választ adni a viszonylaghosszabban idézett kérdésben foglaltakra, először az adott, majd a kapotttámogatások vonatkozásában. Célszerű a választ a támogatás értelmezésével kezdeni.Az adott támogatás ellenében a vállalkozások – jellemzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Az adomány elszámolása, társasági adója

Kérdés: Az adományt rendkívüli költségként számoljuk el. Ez a Tao-tv. szerint növeli az adóalapot. Így kétszeres költségelszámolás jelentkezik az adó szempontjából. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – sajnos – arra utal, hogy a kérdező nem ismeri az új Szt., illetve a Tao-tv. idevonatkozó előírásait.Az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének c) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások (és nem költségek) között kell elszámolni az adomány címén átadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.