17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Pénzváltás bizonylata és jutaléka
Kérdés: Társaságunk kettős könyvvitelre kötelezett gazdálkodó szervezet (kft.). A hónap elején a HUF-pénztárban szereplő készpénz egy részét USD-re váltottuk egy utazási irodában. A pénzváltásra szóló bizonylaton (amelyen annak a személynek az adatai szerepeltek a fejlécben, aki ténylegesen elment a pénzváltást intézni, és aki az iratait a helyszínen bemutatta) szerepelt az eladott HUF-összeg, a megvásárolt USD-összeg, az árfolyam és egy HUF-ban meghatározott jutalék (külön soron). A bizonylat egyszerű váltási bizonylat volt, és nem számla, a rajta szereplő jutalék összegéről a pénzváltóhely külön számlát nem állított ki. Minek minősül a jutalék összege, és hogyan könyvelendő? A valuta bekerülési értékének a része? A jutalék bankköltség? A jutalék egyéb pénzügyi ráfordítás? A jutalék összege – számla hiányában is – igénybe vett szolgáltatás ellenértéke?
2. cikk / 17 Árfolyam-különbözet az egyéni vállalkozónál
Kérdés: Egyszeres könyvvitelt alkalmazó egyéni vállalkozó euróban kiállított számlájának kiegyenlítésekor a vállalkozónak árfolyamnyeresége, -vesztesége keletkezik. Az egyéni vállalkozónak be kell-e állítani ezt az árfolyamnyereséget, -veszteséget a bevételei/költségei közé? Az szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó könyvelése naplófőkönyvben történik. A NAV felé be van jelentve az MNB-árfolyam alkalmazása. Azt szeretném megtudni, hogy ha a valutapénztárból valutát fizet be a devizaszámlára, azt milyen árfolyamon kell könyvelni: a valutapénztár szerinti könyv szerinti értéken, és akkor nem keletkezik árfolyam-különbözet, vagy a valutapénztárból könyv szerinti értéken vezetem ki, a devizabankba viszont a befizetés napja szerinti MNB-árfolyamon könyvelem, és az árfolyam-különbözetet vállalkozási bevételként/ráfordításként számolom el?
3. cikk / 17 Devizaárfolyam megváltoztatása
Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2019. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagát alkalmazza. 2020. január 1-jétől az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamra térünk át. Az áttéréshez kapcsolódóan át kell-e értékelni a 2019. december 31-i devizás, devizaalapú követeléseinket, kötelezettségeinket a január 1-jétől használni szándékozott devizaárfolyamon?
4. cikk / 17 Pótbefizetés euróban
Kérdés: Két belföldi magánszemély tagból álló kft. társasági szerződése lehetőséget ad a tagoknak pótbefizetés teljesítésére (évente kétszer 3 millió forint értékben). Van-e lehetőség ezt euróban teljesíteni a kft. valutapénztárába történő befizetéssel?
5. cikk / 17 Devizakészletek lekötésének, felszabadításának árfolyama
Kérdés: A devizaszámlán lévő deviza ugyanazon bankon belüli lekötése, illetve felszabadítása eredményez-e olyan változást, amelyet az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint kell nyilvántartásba venni? És valutakészlet lekötése, felszabadítása esetén?
6. cikk / 17 Kezelési költség a valuta vételekor
Kérdés: A cég készpénzért (forint) vásárolt valutát, esetenként többféle valutát is egyszerre. A valutaváltó bizonylatán szerepel az árfolyam és egy bizonyos kezelési költség. A kezelési költséget nem valutánként, hanem a bizonylat végén egy összegben tünteti fel a pénzváltó. Az Szt. szerint a forintért vásárolt valutánál, devizánál a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Mit jelent ilyen esetben a ténylegesen fizetett forint? Jól gondoljuk-e, hogy amikor a valutapénztárban felvesszük a vásárolt valutát, akkor a kezelési költséget nem könyveljük a valutaváltási szolgáltatás ellenértékeként egyéb szolgáltatásra, hanem a kezelési költségre eső forintösszeg is a valuta bekerülési értékének része lesz? Több valuta vásárlása esetén a kezelési költség valuták közötti felosztása történhet-e valutánként a megadott árfolyamokkal kiszorzott forintösszegek arányában?
7. cikk / 17 Pénztárgép valutaárfolyama
Kérdés: Pénztárgépünk a valutás bevételeket is kezeli. Euróbevétel is előfordul, a beállított árfolyam 270 Ft/euró. A számviteli politikában a választott árfolyam az MNB által jegyzett napi árfolyam. Mi a helyes eljárás a könyvelés során? Milyen árfolyamon rögzítsük az euróbevételt?
8. cikk / 17 Devizás részesedés mérleg-fordulónapi értékelése
Kérdés: A magyar társaság egy nemzetközi vállalatcsoport tagja, a funkcionális pénzneme amerikai dollár. A magyar társaság egyedüli tulajdonosa egy unióbeli leányvállalatnak, amelynél a jegyzett tőke euróban meghatározott, beszámolója is euróban készül. A magyar társaságnál a pénzügyi befektetések értékét mindig dollárban határozták meg, mind az alapításkor, mind a többszöri tőkeemelés során. A könyvvizsgálat az értékvesztés-elszámolási kötelezettség keretében azt vizsgálta, hogy a leányvállalat dollárban meghatározott bekerülési értéke, illetve az euróban fennálló saját tőkéjének a fordulónapi árfolyamon átszámított értéke között van-e jelentős veszteség jellegű különbözet. Ha nem volt jelentős, a részesedést változatlan dollár bekerülési értéken engedte szerepeltetni, árfolyam-különbözetet nem számolt el. Helyes volt az eddigi elszámolási és értékelési gyakorlat?
9. cikk / 17 Deviza bankszámlák közötti átvezetése
Kérdés: Keletkezik-e árfolyam-különbözet azonos devizanem esetén az egyik bankszámláról a másik bankszámlára történő átvezetéskor, illetve ha a devizaszámla egyenlegének egy részét lekötjük, valamint a valuta devizaszámláról történő felvételekor?
10. cikk / 17 Közösségi beszerzések átértékelése
Kérdés: A Közösségen belüli beszerzéseket devizaeladási árfolyamon könyveljük. Év végén át kell értékelni a tételeket MNB középárfolyamra, és könyvelni kell, nyitás után pedig visszakönyvelni?