Értékcsökkenési leírás elszámolásának sajátos módszere

Kérdés: Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó hitelkamatot, valamint a devizahitel árfolyamveszteségét az aktiválás után is figyelembe lehet venni az értékcsökkenési leírás elszámolásánál, az Szt. 52. §-ának (3) bekezdése alapján?
Részlet a válaszából: […] ...éves bevételbe úgy, hogy az értékcsökkenés összegének megállapításánál a fent említett tételeket is számításba veszi.Mivel változtatni csak az értékcsökkenés összegén lehet, a kalkulált értékek alapján határozzuk meg az évenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Használt ingatlan vásárlásához kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy használt ingatlant, amely – a földhivatali bejegyzés szerint – kivett autószalon, szerviz, udvar. Az ingatlanon átalakítási, felújítási munkákat kell elvégezni, hogy használható legyen gyártási, raktározási, logisztikai tevékenység végzésére. Itt helyezkedne el a központi irányítás is. Gipszkarton falakat kell bontani, áthelyezni, újraépíteni, ajtókat bontani, áthelyezni, padlóburkolatot bontani, újraburkolni, tapétázni, festeni, villamossági, gépészeti munkákat elvégezni. A telephelyet körbe kell keríteni, hulladéktároló szigetet kell kiépíteni, ezt a kivitelező fordított adózással számlázza? Mely munkák minősülnek beruházásnak, melyek karbantartásnak? Jelen esetben a rendeltetésváltoztatás, átalakítás miatt a megvásárolt ingatlanon végzett munkák számlázott értéke után igénybe vehető az adóalap-kedvezmény? A földhivatali átvezetést ügyvéd intézi?
Részlet a válaszából: […] ...kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltozás, átalakítás értéke alapján vehető igénybe. A kérdés szerinti esetben az épülettel kapcsolatosan – a vételt követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Ingatlanvásárlás magánszemélytől

Kérdés: A kft. ingatlant (lakást) vásárol iroda céljára magánszemélytől. Milyen adóvonzata van ennek? Milyen adóvonzata van akkor, ha ez a vásárlás társas vállalkozástól történik, illetve ha ezt a lakást a kft. két év után értékesíti?
Részlet a válaszából: […] ...(a bruttó értékben) kell számításba venni. (Ha az ingatlan-nyilvántartásban már nem lakás, hanem iroda szerepel, egyebekben nincs változás, az eladó cégnek az áfát akkor is fel kell számítania; de azt a vevő kft. levonásba helyezheti, ha az irodát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Könyvelői felelősség

Kérdés: A kft. 2008. 12. 01-jével könyvelőt váltott, aki vállalta a társaság teljes körű könyvelését. Írásbeli szerződés nem készült. Az előző könyvelő a rendelkezésére bocsátotta a könyvelőváltást megelőző bizonylatokat, kimutatásokat. Az új könyvelőnek ezekkel kapcsolatosan kifogása nem volt. Az új könyvelő könyvelte a decemberi számlákat, elkészítette a bérszámfejtést, a hozzákapcsolódó bevallásokat, az áfabevallást benyújtotta, de mérleget, társaságiadó-bevallást 2008. évre nem adott, nem ígérte meg, hogy beszámolót is készít. Lehetséges ez? 2009-ben is egész évben ő könyvelt, nála volt az összes dokumentum, bizonylat, de mérleget, helyiadó- és társaságiadó-bevallást ismételten nem készített, arra hivatkozva, hogy egy nagy értékű készpénzes ingatlanvásárlásra nem volt meg a cégben a pénzügyi fedezet, és nem kapott erre vonatkozóan információt, bizonylatot (pl. a tagi kölcsönről). Jogos-e a könyvelő hivatkozása?
Részlet a válaszából: […]  Csaknem teljes terjedelmében idéztük a kérdést, mert sokszorvisszatérő problémára hívja fel a figyelmet. (Megjegyezzük, hogy nem értjük,miért most kérdez a kft.)Sokszor hangsúlyoztuk, hogy a könyvviteli szolgáltatást iscsak érvényes szerződés birtokában szabad, lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Bővítés utáni ingatlanértékesítés

Kérdés: Három kft. 2006-ban vásárolt egy ingatlant. Az osztatlan közös tulajdon 75/100-a "A" kft., 10/100-a "B" kft., 15/100-a "C" kft. tulajdonában van. Mind a három kft. az ingatlanvásárlás áfáját 2006-ban visszaigényelte. Az "A" kft. az ingatlanon lévő üzletek bérbeadását áfakötelezetté tette. A három kft. 2007-ben az első szint fölé egy második szintet is épített. A II. szint műszaki átadása, használatbavétele – ideiglenes használatbavételi engedély alapján – 2007. december 1-jével megtörtént. A végleges használatbavételi engedélyt – mert nem kérték – csak 2010. január 10-én kapta meg a három kft., a földhivatalban is ekkor vezették át a bővítést. A bővítés után a tulajdoni hányadok változtak. Az osztatlan közös tulajdon 205/315-a "A" kft., 85/315-a "B" kft., 25/315-a "C" kft. tulajdonában van. "C" kft. eladhatja-e a 25/315 részét fordítottan (mivel már nem új az ingatlan), vagy áfásan kell eladnia, mivel még új ingatlannak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...idézett kérdésre viszonylag röviden lehetválaszolni. A válasznál indokolt abból kiindulni, hogy a bővítés, a ráépítéseredményeként változik-e a beépített ingatlan rendeltetése, tekinthető-e elsőrendeltetésszerű használatbavételnek az ingatlan egésze, amikor a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Jelzáloggal terhelt ingatlan állományba vétele

Kérdés: A cég az ügyvezető jelzálogával terhelt ingatlanait vette meg továbbeladási céllal. A vásárlás a kötelezettségekkel csökkentett áron történt, az áfát is e szerint fizették. Az ingatlanokon további építési költségek is felmerültek. Hogyan könyvelje a cég a jelzálogos ingatlanvásárlást? Értékesítéskor hogyan számolja el a tartozást költségként a bevétellel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...előtt megjegyezzük, önmagában az a tény, hogy avásárlás továbbadási céllal történik, a vásárlás módján, bekerülési értékén nemváltoztat, abból a szempontból viszont lényeges, hogy az így megvásároltingatlant nem a beruházások között kell állományba venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.