Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...szerint személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek.Az első csoportba sorolható kifizetések:– a napi munkába járással, a hazautazással kapcsolatos utazási költségek, ideértve a saját gépjárművel történő munkába járás költségeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: A munkába járás költségeinek elszámolásával az elmúlt években többször foglalkoztak. A vonatkozó jogszabályok alkalmazása során – az Önök válaszai ellenére – többször adódnak problémák. Ezért és az időközben bekövetkezett változásokra is tekintettel, kérem Önöket, térjenek vissza a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekre, azok számviteli elszámolására, bizonylatolására is.
Részlet a válaszából: […] ...munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről a – többször módosított (legutóbb 2017-ben) – 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezik.A Korm. rendelet 2. §-ának a) pontja alapján munkába járás:– a közigazgatási határon kívülről a lakóhely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Egyéni vállalkozó személygépkocsi-használata

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, vállalkozói adózási módot választottam. Kell-e cégautóadót fizetni abban az esetben, ha a saját tulajdonú (nem céges) személygépkocsi üzleti célú használata esetén a költségeket a hivatali km-re szorozva, az APEH-norma és -ár alkalmazásával és a 9 Ft/km átalány fenntartási költséggel számolom el? A gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban semmilyen más költséget nem számolok el.
Részlet a válaszából: […] ...amelyre nézve az egyéni vállalkozó magánszemélynekkifizető (tehát más) egyébként kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzletiutazás címén bevételnek nem számító költségtérítést fizet.A cégautóadót szabályozó 1991. évi LXXXII. törvény 17/C...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Kerékpár a dolgozóknak

Kérdés: Cégünk vásárolni szeretne egyszerű, városi bejárásra alkalmas kerékpárokat dolgozóinak, és azokat odaadná, hogy azzal járjanak a munkahelyükre. Minek minősül a beszerzés számvitelileg és minek adójogilag? Különösen az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdése második részére tekintettel? (A kerékpárok beszerzési értéke kb. 50 ezer Ft lenne.)
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kerékpárokbeszerzését a munkaköri feladatok ellátása nem indokolja, azokat a dolgozókmunkába járása, feltételezhetően a helyi utazásra szolgáló bérlet helyett vagy abérlet mellett kívánják a dolgozóknak biztosítani. Ez esetben valójában a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Cégautóadó ingyenes használat esetén

Kérdés: A kft. tulajdonában nincs személygépkocsi. A munkavállalók magánautóval történő munkába járásához és a magánautó munkavégzéshez történő esetleges használatához a kft. költségtérítést nem nyújt. Előfordul azonban, hogy a (munkavégzéshez kapcsolódó) parkolást végző céges telefonnal rendelkezik. Így annak költsége a kft. telefonszámláján jelenik meg. Mi a helyes könyvelés ilyen esetben? Keletkeztet-e a mobil parkolási költség elszámolása cégautóadó-fizetési kötelezettséget? Áfa szempontjából hogyan kezelendő a parkolási költség? Mi a helyzet, ha a magánautóhoz kapcsolódó parkolási díj, autópálya-használati díj nem a mobiltelefon-számlán, hanem a cég által kötött szerződés alapján egy mobilparkolást szolgáltató cég számláján jelenik meg költségként?
Részlet a válaszából: […] ...annak, hogy a munkáltatóakár térítés nélkül, akár térítés ellenében (de nem kiküldetési rendelvényalapján hivatali, üzleti utazásra, illetve nem saját gépjárművel történőmunkába járáshoz) veszi a munkavállaló személygépkocsiját igénybe....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján a cég megtéríti a munkavállaló helyközi bérletének 86%-át oly módon, hogy a munkavállaló vásárolja meg a bérletet a cég nevére szóló számlával. A kifizetés a tárgyhónapot követően történik: a dolgozó átadja a számlát, a bérletet és a 7. §-ban foglalt nyilatkozatot. A kiadási pénztárbizonylaton a bérlet 100%-a szerepel, a 14%-os értékről bevételi pénztárbizonylat készül, és készpénzes számla a dolgozó nevére vonatkozóan. A cég a bérlet után felszámított áfát visszaigényli, illetve a dolgozó felé számlázott összeg áfáját megfizeti. Helyesen jár el a cég? Ha a dolgozó chipkártyás bérlettel rendelkezik, nem tudja leadni a bérletet, ebben az esetben nem fizethető részére a munkába járással kapcsolatban költségtérítés?
Részlet a válaszából: […] ...szabályaival.A dolgozótól átvett, a cég nevére szóló számlaellenértékének a kifizetésekor a száma szerinti érték 86 százalékát utazásiköltségként az igénybe vett szolgáltatások költségei között, a dolgozóraáthárított 14 százalékát pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Helyi utazási bérlet

Kérdés: A 4587. kérdésre adott válasz értelmében a helyi utazásra szóló bérlet értéke után a munkavállalónak kell megfizetnie az adót. A hivatkozott paragrafus alapján ez az adótétel a munkáltatót terheli. Vagy ez is a 28. § (6) bekezdése szerint egyéb jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...helyi utazási bérlettel kapcsolatos kérdésre a SzámviteliLevelek 221. számában a 4587. kérdésre adott válaszban feleltünk. A fentikérdést feltevő a válaszun­kat alaposan félreértette. A válasz lényege:A helyi utazási bérlet árát nem lehet az igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Helyi utazási bérlet

Kérdés: Munkavállalónk részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel munkaköre ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz ha a munkakör betöltéséhez szükséges – az utazási bérlet elszámolása hogyan történjen? Béren kívüli juttatásként vagy egyéb költségként?
Részlet a válaszából: […] ...járás esetén nem kell önállótevékenységből származó jövedelemként számításba venni azt a bevételt, amelyheza munkavállaló az utazási bérlet, az utazási jegy ellenértékének megtérítéssorán jutott. A hivatkozott kormányrendelet a helyi utazási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Támogatások minősítésének változása 2005. évben

Kérdés: 2004-ben és 2005-ben munkabér-támogatásban részesültünk (68/1996. Korm. rendelet alapján), és utazásiköltség-térítéshez kapcsolódó támogatásban (39/1998. Korm. rendelet és 78/1993. Korm. rendelet) a munkaügyi hivataltól. Ezeket annak idején bevontuk az arányosításba. Önrevízió útján vissza tudjuk kérni az akkor vissza nem igényelt összeget?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen, visszakérhető.A 2005. évi XXVI. törvény 20. §-a kiegészítette a 2003. éviXCI. törvény 211. §-át egy (22) bekezdéssel, amelyet 2004. január 1-jétől -tehát visszamenőlegesen – kell alkalmazni. Ez az előírás számos jogszabályalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Csekély összegű (de minimis) támogatás

Kérdés: Hol lehet pontosan utánanézni, hogy mely támogatások tartoznak a csekély összegű támogatások közé? A támogatást nyújtó szervnek kell-e erről tájékoztatást adni (pl. bérhez adott támogatás, területfejlesztési támogatás)? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli a vállalkozót? 2004-re vonatkozóan számításba kell-e venni a 2002-2003. években kapott támogatásokat, vagy 2004 az első év, amikor ezt figyelni kell?
Részlet a válaszából: […] ...ki, hogy de minimis támogatás);– a 39/1998. Korm. rendelet (amely a munkaadó és amunkavállaló részére munkába járással kapcsolatos utazási költséghez, amunkaadónak a munkavállalók csoportos személyszállításának megoldásához,továbbá a munkaadónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.
1
2