60 cikk rendezése:
11. cikk / 60 Vitorlás kishajó beszerzése, üzemeltetése
Kérdés: Társaságunk vitorlás kishajó beszerzése mellett döntött. A beszerzés célja a partnerekkel, illetve a munkavállalókkal történő megbeszélések helyszínének biztosítása, valamint a munkavállalók, tulajdonosok üdültetéséhez való felhasználása. Társaságunk valamennyi felmerülő adót és járulékot meg kíván fizetni. A vitorlás beszerzésekor felmerülő áfa a beszerzés, így az aktivált összeg részét képezi, azaz nem helyezhető levonásba? A kishajó beszerzési értékét terheli-e más adó? (Itt az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókra gondolok.) A kishajó használata során mikor és milyen költségeket terhel szja + szocho?
12. cikk / 60 Végelszámolásnál garanciális visszatartás
Kérdés: Az "A" kft. 50%-a magánszemély, 50%-a "B" kft. tulajdonában van. Az "A" kft. saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőkéje. A társaság az "A" kft. végelszámolása mellett döntött. Az "A" kft.-nél jelentős összegű le nem járt garanciális visszatartás (követelés) van. Végelszámolásnál a garanciális visszatartással kiegyenlíthető-e a "B" kft. befektetési összeg követelése? Kell-e hozzá a kötelezett jóváhagyása? A leírtak alkalmazhatók-e magánszemélynél is? Ha hozzájut a követeléshez, utána eleget tenne adófizetési kötelezettségének? A végelszámolást szeretnénk mielőbb befejezni.
13. cikk / 60 Kapcsolt vállalkozás, szerződéses kapcsolat alapján
Kérdés: Egy kft. ügyvezetőjének (a kft.-ben nem tulajdonos) más cégben tulajdonrésze van, ami 50% alatti, de a többi tulajdonostárs a rokona. Ha a kft. az ügyvezető másik cégével szerződéses kapcsolatba kerül, akkor létrejön-e a kapcsolt vállalkozási viszony?
14. cikk / 60 Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet
Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
15. cikk / 60 Elhatárolt veszteség
Kérdés: A kft. 2008-ban alakult. Működése során 2008-2010-ig felhalmozott kb. 20 millió Ft veszteséget (működésének minden évében negatív volt az adóalapja). 2012-ben új tulajdonosa lett a társaságnak, aki egyszemélyi 100%-os tulajdonos. 2015-ben (a 2015-ös adóévi adóalap csökkentéseként) és azt követő években felhasználhatja előző évi veszteségeit? Ha felhasználhatja, milyen feltételeknek kell teljesülniük az előző évi veszteségek felhasználásához?
16. cikk / 60 Kapcsolt vállalkozás, magánszemély tulajdonosok
Kérdés: Adott három vállalkozás, A, B, C Kft., ahol a tulajdoni viszonyok megoszlása: A és B Kft.-ben 50-50%-os tulajdoni részesedéssel bír férj és feleség, C Kft.-t 60-30%-ban a gyermekeik (lányuk és fiuk) és 10%-ban a menyük birtokolja. A kft. ügyvezetői, akik egyedül, önállóan is képviselhetik a kft.-t. A kft. esetén a feleség és a fiúgyermekük, B Kft. esetén a férj, C Kft. esetén a lánygyermekük. A és B Kft. 2004 óta üzleti kapcsolatban állnak egymással, A és C Kft. között nincs üzleti kapcsolat. A Kft. kisvállalkozásnak, B és C Kft. mikrovállalkozásnak minősül. A fenti felállás szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e A-B-C Kft.-k, ha igen, kinek és mikor kell erről bejelentést tenni? Ha kapcsolt vállalkozásai egymásnak, kell-e valamilyen dokumentációt vezetniük?
17. cikk / 60 Bérelt raktár, az iratőrzés helye mint telephely
Kérdés: Cégünk több vállalkozás számára végez könyvelést, s bizonyos esetekben nem világos, hogy kell-e adott településen iparűzési adót fizetni. Van olyan társaság, amelyik bérelt raktárban tárolja termékeit, továbbá olyan ügyfél is előfordul, amelyik más vállalkozástól logisztikai szolgáltatást rendel meg beszerzett készletei és az elkészült termékek tárolása, kiszállítása érdekében. Előfordul olyan eset, amikor a cégiratok őrzése az ügyvezető tulajdonos saját lakásában, az általa rendelkezésre bocsátott helyiségben történik, máskor pedig az iratokat – különmegállapodás alapján – cégünk őrzi, tárolja.
18. cikk / 60 Cégvásárlás könyvelése
Kérdés:
Hogyan kell könyvelni a cégvásárlást?
19. cikk / 60 Bérbe adott ingatlan mint telephely
Kérdés: A teljes egészében bérbe adott ingatlan helyszínén keletkezik-e a bérbeadónak "telephelye" az iparűzési adó szempontjából? (Az ingatlan helyétől eltérő helyen van a székhely.)
20. cikk / 60 Katás egyéni vállalkozó számlázása
Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki a kataadózást választotta, folyamatosan számlát bocsát ki saját tulajdonú kft.-nek. A kft.-ben 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik (férj 50% és feleség 50%), ahol önálló aláírással rendelkező személy. A kft.-ből csak osztalékot vesz ki, főállása az egyéni vállalkozásában van. Az egyéni vállalkozás adminisztrációs tevékenységet végez a kft.-nek, ezt számlázza ki minden hónapban. A vállalkozás székhelye megegyezik a kft. székhelyével (a tulajdonosok lakása, a férj és a feleség egyenlő arányban rendelkeznek az ingatlan felett). Az egyéni vállalkozás csak a kft.-nek számláz. A kft. jól működő társaság. Könyvvizsgálatra kötelezett. Az adminisztráció igen sok, ezért az egyéni vállalkozás tevékenysége valós. A leírtak alapján adhat-e ki az egyéni vállalkozás a kft. részére adminisztrációs tevékenységről számlát, mint katás vállalkozó? Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e a két vállalkozási forma? Ha igen, akkor azt jelenteni kell-e a NAV felé?