Képzőművészeti alkotások értelmezése

Kérdés: A számviteli törvény alapján a képzőművészeti alkotások után nem lehet értékcsökkenést elszámolni. A számviteli törvény nem határozza meg a képzőművészeti alkotás fogalmát. Az Áfa-tv. művészeti alkotást használ, a szerzői jogi törvény pedig eredeti műalkotást. A számviteli törvény szerint mi tartozik a képzőművészeti alkotás fogalmába, mi után nem lehet elszámolni értékcsökkenést? Például, ha a vállalkozás vásárol egy már nem élő festő által festett festményt, arra nincs értékcsökkenés, de ha egy élő alkotótól vásárolunk festményt, akkor arra kell értékcsökkenést elszámolni? Amennyiben a vállalkozás egy herendi vagy zsolnai vázát vásárol, az műalkotásnak minősül? Antik dísztárgy esetén mi alapján kell eldönteni, hogy képzőművészeti alkotás-e vagy sem? Kérjük, sorolják fel azokat a szempontokat, ami alapján egy alkotás képzőművészeti alkotásnak minősül!
Részlet a válaszából: […] ...alkotás minden olyan tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgy, amelyet kizárólag díszítőelemként alkalmaznak, és a vállalati tevékenységet közvetlenül nem szolgálja. Ilyen lehet az adott épület, építmény vagy helyiség díszítését, színvonal emelését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Színházi produkciók színpadra állításának jogdíja

Kérdés: Ügyfelem fő tevékenységként színházi produkciók színpadra állításával foglalkozik. A produkciók alapját külföldi szerzők forgatókönyvei, darabjai, vagy magyar szerzők művei adják. A társaság a megvásárolt művekért jogdíjat fizet a szerzőnek vagy a közvetítő szervezetnek. A színpadi megjelenítés koncepcióját a társaság általában a rendezővel folytatott megbeszélések alapján állítja fel. A rendező az ebben való közreműködésért egyszeri megbízási díjat és a darab bevételével arányos jogdíjat számít fel a társaságnak szerződés alapján. Általában ilyen rendszerben díjazza a társaság a darab minden olyan közreműködőjét, aki részt vesz a darab létrehozásában (pl. zeneszerző, díszlettervező, jelmeztervező stb.). A megbízási díjakat, illetve a jogdíjakat költségként számolják el. A színdarab létrehozása után a társaság a kész művet vagy színházaknak értékesíti, vagy egy szervező cégnek. A színdarab ellenértéke egyrészt egy meghatározott összegű megbízási díjból, másrészt egy jegybevétel-arányos (amit a színház realizált) jogdíjból tevődik össze. Bizonyos esetekben a társaság nem szerződik jogdíjas értékesítésre, ekkor a megbízási díj teljes összegét a realizált jegybevétellel arányosan határozzák meg. A társaság a megbízási díjakat és a jogdíjakat árbevételként számolja el. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 20. pontja meghatározza azon jogdíjak körét, amikkel kapcsolatban a 7. § (1) bekezdésének s) pontja úgy rendelkezik, hogy a jogdíjként kapott bevétel 50%-át csökkentő tételként lehet figyelembe venni az adóalap meghatározásakor. Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról úgy rendelkezik, hogy az adó alapjául szolgáló nettó árbevételt csökkenteni lehet a társasági adó által meghatározott jogdíjbevétel összegével. Esetünkben miként kezeljük a vázolt folyamatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Tao-tv. és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXXVI. törvény (Szjt.) alapján adható válasz. A Tao-tv. szerint – többek között – jogdíj az Szjt. által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Szoborkompozíció minősítése

Kérdés: "X" kft. a székhelye mellett található főtér közepén – a helyi önkormányzat hosszú távú hozzájárulásával – felállított egy szoborkompozíciót. A szobor az "X" kft. tulajdona. A szobor tervezett élettartama minimum 100 év, de kb. 15-20 év múlva a felújítása esedékessé válik. Milyen számlaosztályban könyveljük a műalkotást? Lehet-e a műalkotásra értékcsökkenést elszámolni? Vagy egy összegben elszámolhatjuk a szobor árát, a felújítás költségeit? Van-e a műalkotás felállításának adó- és/vagy járulékvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...a beruházások között). (Nyilvánvalóan az "X" kft. tulajdona akkoris, ha az közvetlenül, de még közvetetten sem szolgálja a vállalkozásitevékenységet, és mivel a kft. saját eszközeiből vásárolta meg, a megvásárolteszközt is a társaság vagyoni eszközei között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Kulturális járulék fénykép esetén

Kérdés: Evás bt. főtevékenysége a fényképészet, újságoknak, hírügynökségeknek készít fotókat. A képeket digitális formában állítja elő, amelyeket e-mailen, esetleg CD-n továbbít. Keletkezik-e a bt.-nél a fenti részletezett tevékenység után kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen.A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény5. §-ának (1) bekezdése alapján kulturális járulékot kell fizetni amellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások áfát nem tartalmazóárbevétele után. A melléklet II....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Saját művészeti alkotás értékesítése

Kérdés: Valaki saját készítésű művészeti alkotását kívánja eladni, miként kell adózni utána, mi lesz a költsége?
Részlet a válaszából: […] ...valaki saját készítésű művészeti alkotását kívánjaeladni, ez önálló tevékenységnek számít az Szja-tv. szerint. A jövedelemmegállapítása során a bevétellel szemben tételesen igazolt bizonylatok, számlákalapján számolhat el költséget, vagy a bevételből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Kulturális járulék

Kérdés: Egyéni vállalkozó riportokat, műsorokat készít műsorszolgáltató cégeknek, amelyről számlát állít ki. Kell-e kulturális járulékot fizetnie tevékenysége után?
Részlet a válaszából: […] ...a szerző által értékesített, szerzői jogi védelem alatt álló eredetialkotás és szolgáltatás (SZJA 92.31.2-ből), azaz alkotótevékenység. Az 1993. évi XXIII. törvény melléklete szerint a nyomdaitermékek után a járulékfizetési kötelezettség jellemzően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...bevallott,fizetett, illetve fizetendő összege is egyéb ráfordítás, és nem véglegespénzátadás miatt rendkívüli ráfordítás.14.Közös tevékenység [84.§ (7) bekezdésének p) pontja, 85. § (3) bekezdésének p) pontja]A módosítás az Szt.-nek a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Levonható áfa

Kérdés: Levonható-e az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti képzőművészeti alkotások általános forgalmi adója?
Részlet a válaszából: […] ...áfalevonási jog érvényesíthetőségekor alapvető szempont, hogy csak az adóköteles tevékenységet szolgáló beszerzések áfája vonható le (az is csak akkor, ha az adólevonás hiánya egyébként adóhalmozódásra vezetne). Értelemszerűen ilyen pl. az árubeszerzés, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.