Követelés értékesítése faktorcégnek

Kérdés: Cégünk faktorcégnek értékesíti követeléseit. A számviteli elszámolásnál először nettó árbevételként könyveljük, majd a követelés értékesítését követően egyéb bevételként. A társasági adó megállapításakor, a jövedelemminimum számításánál így kétszeresen vesszük figyelembe ugyanazt a bevételt. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...összes bevételnél figyelembe kell venni az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott értékesítés nettó árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit és a rendkívüli bevételeket. Így az összes bevétel megállapításakor számításba kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Jövedelemminimum, 10%-os kulcs alkalmazása

Kérdés: A Tao-tv. 19 §-ában szabályozott 10%-os adókulcs alkalmazható-e abban az esetben, ha a társaság – mivel adózás előtti eredménye és adóalapja nem éri el a "minimumadó-alapot" – a jövedelemminimum összege után adózik?
Részlet a válaszából: […] ...az adóalap, vagy az adózás előtti eredmény legalább akkoraösszegű vagy nagyobb, mint a korrigált összes bevétel 2 százaléka.A feltételeknek az átalakulással létrejött jogutódnak és ajogelőd nélkül alakult adózónak csak az első adóévében kell megfelelni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Leltárkülönbözetek elszámolása

Kérdés: Társaságunknál a leltározás alkalmával az adminisztrációs hibák miatt keletkezett leltárkülönbözetek közül a számítógépes rendszer a többleteket a 98., a hiányokat a 86. számlaosztályba könyveli. Adminisztrációs hiba esetén össze lehet-e vezetni a hiányt és a többletet, mert ez fontos lehet a jövedelemminimum számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...kell kezdeni, hogy az adminisztrációs hibákmiatt keletkezett leltárkülönbözeteket nem az egyéb ráfordítások, illetve arendkívüli bevételek között kell elszámolni, azok összegével az elszámoltköltséget (vásárolt anyagnál az anyagköltséget), az eladott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

A 6 százalékos adómegtakarítás felhasználása

Kérdés: Mi a 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazásának feltétele a lekötött tartalék beruházásra történő felhasználása tekintetében? Konkrétabban: budapesti székhelyű és telephelyű, gyógyászati segédeszközök kereskedelmével foglalkozó cég megfelel a Tao-tv. 19. §-ának (3) bekezdésében megfogalmazott feltételeknek (nem vesz igénybe adókedvezményt, 8 fő a létszáma, adóalapja nagyobb a jövedelemminimumnál, rendezettek a munkaügyi kapcsolatai, valamint a minimálbér kétszerese feletti járulékokat megfizették és bevallották, adóalapja kisebb 50 milliónál). Kérdés, hogy a 6% adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül-e, illetve ha a 6%-nak megfelelő lekötött tartalékot beruházásra kívánja felhasználni, mi lehet a beruházás tárgya? Lehet-e egyéb berendezés és felszerelés is, vagy csak termelési célú berendezés és felszerelés (mivelhogy de minimis támogatásnak minősül)? Például: Abban az esetben, ha személygépkocsit vásárol a cég, amellyel egyik dolgozó járja az országot árubemutatás végett, hogy a bevétel növekedésére esély legyen, akkor ez a beruházás megfelel-e a 10% adókulccsal történő adózás feltételeinek? Kérdés továbbá, hogy ezt a személygépkocsit a számviteli törvény szerint az "egyéb" járművek között (14-es számlacsoport) vehetjük-e csak nyilvántartásba, s nem lehet műszaki gép, berendezés?
Részlet a válaszából: […] A 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazása következtében elért6% adómegtakarítást akkor nem kell visszafizetni, ha az emiatt lekötötttartalékot, a lekötés adóévét követő 4 adóévben az adózó felhasználja aTao-tv.-ben előírt célra. E célok között a beruházás attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.