Reprezentáció az egyetemen

Kérdés: Egyetemünk egyházi támogatású felsőoktatási intézmény. Rendezvényeinken rendszeresen felmerül akár oktatói, akár hallgatói oldalról a catering (kávé, tea, sütemény, hidegszendvics, pólóosztás stb.). A kérdés az, hogy az egyetemünk ebben az egyházi támogatású szerepkörben hogyan kezelheti a reprezentáció kérdését (mikor az és mikor nem) és annak adóvonzatát?
Részlet a válaszából: […] ...közalapítvány, az egyházi jogi személy által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zárt körű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport-, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye

Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
- az előadások helyiségének bérleti díját,
- átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
- rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, ha az egyesület és az alapítvány közösen rendezi a továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt, akkor annak összes költségét elsődlegesen az egyik szervezetnél kell kimutatni, majd a másik szervezetet terhelő részét (alapvetően tételesen)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Karácsonyi ajándék

Kérdés: Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Karácsonyra a bérlők vezető tisztségviselőit vendégül látjuk egy állófogadás keretében, valamint karácsonyi ajándékot is kapnak (jelképes tárgy, szaloncukor). A karácsonyi fogadásra kiküldött meghívók, karácsonyi ajándék üzleti ajándéknak minősülnek-e? (Az étel, ital egyértelműen reprezentáció, és adóvonzatuk van.) Amennyiben igen, akkor minden kapcsolódó tétel ennek függvényében kezelendő? Számvitel: személyi jellegű egyéb ráfordításként kell elszámolni? Áfa: nincs adólevonási jog? Szja, eho: bruttó összeg 1,18-szorosa után 15%, illetve 22% az adóteher? Tao: ezeket a tételeket elismeri?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. meghatározása szerint üzleti ajándéknak csak a karácsonyi fogadáson adott ajándék minősülhet. A kiküldött meghívók költsége a reprezentációs költség részét képezi, mivel az a karácsonyi ünnepség megszervezésével kapcsolatos. Jelen esetben adózási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Szakmai naphoz kapcsolódó reprezentáció

Kérdés: Ügyfelünk külföldről importált termékek nagykereskedelmével, valamint a korábban eladott termékek karbantartásával, szervizszolgáltatással foglalkozik. Szakmai napot szervezett, melyre meghívta a vállalat fontosabb megrendelőit, partnereit. A szakmai nap során több előadást tartottak ügyfelünk ügyvezetői, az általuk felkért szakemberek, valamint a legfontosabb beszállítók külföldi képviselői. Emellett azonban megvendégelik a partnereket (welcome fogadás, vacsora), zenekart bérelnek, búcsúajándékokat vásárolnak, valamint szórakoztató előadókat is felkérnek. A teljes rendezvényt egy ügynökség szervezte meg, amely egyetlen részletes számlát állított ki ügyfelünk számára, amelyen szerepelnek az egyes költségtételek. Bizonyos költségelemek esetében egyértelmű, hogy reprezentációs költségről (pl. welcome fogadás, vacsoramenü stb.) vagy igénybe vett szolgáltatásról (pl. tolmács, ruhatár) van szó. Viszont a rendezvénnyel kapcsolatban rengeteg általános költség merült fel, például a következők: parkolóhelyek bérlése a vendégeknek, takarítás, színpadtechnika (világítás és hangosítás), dekoráció beszerzése, kialakítása és bérlése, konferenciaterem bérlése, hangosítás, személyzet költsége, műsorvezető díja, valamint a szervező ügynökség jutaléka. Ezek igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek, vagy személyi jellegű ráfordításként kezelendők, amelyek után meg kell fizetni a 15%-os szja-t és a 22%-os ehót? Esetleg meg kell osztani őket valamilyen ismérv alapján? Ha igen, mi alapján oszthatók meg a költségek az igénybe vett szolgáltatások és a személyi jellegű ráfordítások között?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján feltételezhető, hogy a rendezvény reprezentációs eseménynek minősül az Szja-tv. fogalmi meghatározása alapján. A szakmai nap reprezentációs eseményként történő minősítésének azonban feltétele, hogy megfelelő dokumentumokkal alá legyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] Ami a kérdés illetékszabályozási vonatkozását illeti, kiemelendő, hogy a haszonélvezeti jog az Itv. alkalmazásában vagyoni értékű jognak minősül. Ingyenes vagyoni értékű jog szerzése esetén ajándékozásiilleték-kötelezettség, ellenérték fejében való szerzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Nyílt végű pénzügyi lízing lezárása

Kérdés: A kft. 2014 júliusában nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett egy személygépkocsit 36 hónapos futamidővel. A lízingdíjak áfája nem került levonásra. 2015 júliusában a lízingbe vevő kérésére, a lízingbe adó ajánlata alapján a teljes összeget kifizettük, a szerződést lezártuk. Vételi jog alapján az akkori ügyvezető megszerezte a személygépkocsi tulajdonjogát. A 448. számlának Követel egyenlege van a lezárás előtt. A lezárási ajánlat összegét átutaltuk. Ha ezt lekönyvelem, az egyenlege nulla lesz. A 6643. számú válaszuk szerint a birtokbaadást módosító számla könyvelése: T 448 – K 161. Ez esetben a 448. számla egyenlege nem lesz helyes. Mi a könyvelési tétel? A módosító és a kezelési költséget tartalmazó számlák nem tartalmaznak áfát, a lezáráskor pedig ezeket is megfizettük. A vételi jogot gyakorló ügyvezetőnek vagy a kft.-nek van-e adófizetési kötelezettsége? A Tao-tv. szerint elismert a lezárással kapcsolatos költség, ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] ...törlesztőrészlet (lezárási ajánlat) és előzetesen felszámított áfája: T 448, 466 – K 384;– kamat: T 8722 – K 384.Ha ezen tételek könyvelésre kerülnek, akkor valóban nem lehet a 448. számlának egyenlege.A kérdésben hivatkoznak a Számviteli Levelek 324....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Üzletrészről lemondás

Kérdés: Három kft. beolvadással egyesült. Az édesapa a későbbiek során nem kíván részt venni a jog­utód kft. munkájában. Üzletrészéről fia részére térítésmentesen lemond. Ebben az esetben a kilépő taggal hogyan kell elszámolni? A lemondás következtében kialakuló új tőkeszerkezet miatt kinek, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...a törzsbetét is) ajándékozása esetén a törvényben meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult, a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén. (Az illeték­alap-kedvezmény keretében az illetékalap 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevétele

Kérdés: Színházi tevékenységű közhasznú nonprofit kft. tárgyévi jegybevételébe beszámíthatók-e a tiszteletjegyek, a kedvezménnyel értékesített jegyek névértéke, az ingyenesen adott előadások értéke? El kell-e különíteni, levonni a 2013. évi eladásból a 2013-ban eladott bérletek, 2014. évi előadások, valamint az egyéb, 2014. évi előadások jegyeladásának díját? A tiszteletjegyek után a fizetendő áfát bevalljuk, az áfa nélküli ellenértéket, mint ajándékot értelmezzük, és az szja-t, az ehót is e szerint valljuk be. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...éves beszámoló készítését választotta, akkor a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-a alapján az előbb említett bevételeket nem határolhatja el, azok a 2013. évi tényleges árbevételét képezik!]A Tao-tv. 1. §-ának (5) bekezdése alapján a Tao-tv.-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Elengedett osztalék illetéke

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosok lemondhatnak követelésük egy részéről, amelyet a társaságnál elengedett kötelezettségként 2012-ben a rendkívüli bevételek között kell elszámolni. Így a rendkívüli bevételek között elszámolt összeggel azonban a társasági adó alapja csökkentendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Visszatérés a Tao-tv. hatálya alá (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alól év közben – 100%-os tulajdonosváltás miatt – a Tao-tv. hatálya alá visszakerült kft. az evás időszakban keletkezett veszteségét továbbviheti-e? Ha igen, milyen feltételekkel? A kötelezettségei között nyilvántartott evás osztalékát, amely után az evát megfizették, kifizetheti-e az új tulajdonosok számára újabb teher nélkül? A korábbi tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt visszafizetheti-e az új tulajdonosok számára tulajdoni hányaduk arányában?
Részlet a válaszából: […] A kft. az evás időszakban is az Szt. hatálya alá tartozott. Ha a kft. megszűnik evás lenni, akkor az evás időszakot le kell zárni (akkor is, ha ez év közben történik!). Az Eva-tv. 20. §-ának (3) bekezdése alapján a kft.-nek a megszűnés napjával (a kérdés szerinti esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
1
2
3