34 cikk rendezése:
21. cikk / 34 Kísérleti fejlesztés közvetlen költsége
Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontjával kapcsolatban kérdezem. A társaságtól megrendelt kísérleti fejlesztés elvégzéséhez a társaság maga szerzi be a szükséges tárgyi eszközöket, számolja el az amortizációt, de ezekkel az eszközökkel végzett munkát több céggel végezteti el, nem a saját dolgozóival. Ebben az esetben a 7. § (1) bekezdésének t) pontja szerinti adóalap-csökkentés igénybe vehető-e a közvetlen költségként elszámolt, a kísérleti fejlesztéshez beszerzett eszközök amortizációjára?
22. cikk / 34 Lakásbérlet térítés nélkül
Kérdés: Társaságunk 2 db lakást vásárolt. Az egyiket bérbe adtuk magánszemélynek, a bérleti díjat számlázzuk havonta a lakónak. A másik lakásba a tulajdonos fia költözött, nem fizet egyelőre semmit. Kérdésem, hogy milyen adó- és járulékfizetés terheli a társaságot az után a lakás után, amelyben a tulajdonos fia térítés nélkül lakik?
23. cikk / 34 Bérbevevő igényeihez igazodó munkák
Kérdés: Cégem ingatlan-bérbeadással (iroda és raktár) foglalkozik. Az irodaház nem új. A bérbevevő megtekinti az irodát, és ha megfelelő, megkötjük a szerződést. Ezt követően következik egy standard kialakítás, amely a bérbeadót terheli. Ezenfelül vannak extraköltségek, amelyeket a bérbevevőnek továbbszámlázunk. Ha jelentős a bérlő, akkor előfordul, hogy a kialakítás költségeit teljes egészében átvállaljuk. Ezeket a költségeket az 5. Számlaosztályban könyveljük, és a bérleti időszak függvényében elhatároljuk. Szerintem ez a megoldás nem helyes, mert alapítás-átszervezés költségeként kellene könyvelni, majd aktiválni. Melyik a helyes?
24. cikk / 34 Számítógép ingyenes használatba adása
Kérdés: Az ingyenes számítógép- és internethasználat biztosítása a munkavállalók részére 2010-ben is adómentes. Az Szja-tv. azonban nem rendelkezik arról, hogy a juttatás milyen esetben tekinthető adómentesnek. Adómentesnek tekinthető-e a juttatás, ha a munkáltató azzal a céllal szerez be számítógépeket, hogy azokat a munkavállalók ingyenes használatába adja? A számítógép-használat biztosítása megvalósul-e akkor is, ha az alapgéphez szükséges tartozékot adja csak használatba a munkáltató (monitor, nyomtató, operációs rendszerek)? A használatba adás céljából beszerzett számítógépeket, tartozékokat társaságunk tárgyi eszközként nyilvántartásba véve az eszközök után értékcsökkenést számol el. Ez a költség a Tao-tv. szerint elismert költségnek minősül? Amennyiben a számítógépek beszerzésekor a társaság nem vonta le az áfát, akkor a használatba adáskor sem kell az áfát felszámítania?
25. cikk / 34 Klaszterrel kapcsolatos elszámolások
Kérdés: A társaság tulajdonosa kezdeményezésére létrehoztak egy klasztert. A klaszter nem jogi személy. Határozatlan időre alakult, csatlakozhat hozzá minden olyan jogi személy, nonprofit szervezet, magánszemély, amely/aki magára nézve elfogadja az alapító okiratot. A klaszter jelenleg 12 társaságot egyesít, és az operatív feladatok ellátásával társaságunkat bízta meg. A tagok tagdíjat fizetnek, amelyet a társaság szed be. A társaság saját alapító okirata szerint főtevékenységi köre ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás. A társaság nyilvántartásaiban ezen operatív feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő bevételek (pl. a tagdíj) és kiadások (pl. pályázati díj, közreműködők bére, tárgyi eszközök beszerzése, amortizáció stb.) hogyan könyvelendő? A klaszter működésének számviteli elszámolása része lehet-e a társaság (a kft.) éves beszámolójának, illetve elszámolhatók-e a vállalkozás érdekében felmerülő bevételként és költségként?
26. cikk / 34 Fejlesztési tartalék
Kérdés: A kft. tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan bérbeadása. A kft. 2005-ben vásárolt egy ingatlant, mely irodaházként egy helyrajzi számon van bejegyezve. Az ingatlant 2008-2009. években átalakítja úgy, hogy a földszinten irodaházat, az emeleten társasházi lakásokat alakít ki. Az átalakítás bejezésekor a földszinti irodaházra és az emeleti társasházakra külön-külön helyrajzi számokat kér. A földszinti irodaházat továbbra is bérbe adják, az emeleti társasházakat értékesíteni kívánják. A társaság a korábbi években több százmilliós fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék olyan beruházásra oldható fel, amelyre értékcsökkenés számolható el. Jelenleg az egy helyrajzi számon szereplő ingatlan átalakítására merülnek fel a beruházási kiadások. Az ingatlanátalakítás befejeztével a beruházási kiadásokat ráaktiváljuk az egy helyrajzi számon szereplő ingatlanra, majd helyrajzi számonként megbontjuk az irodaház és a társasház bekerülési értékét. Az ingatlan irodaházrészét a felújítást követően is bérbe adják. A 2008. és 2009. évben feloldott fejlesztési tartalék összegét csak az irodaház értékcsökkenésénél tekintjük elszámolt amortizációnak. Az értékesítendő társasházi lakásokat átminősítjük forgóeszközzé, és értékcsökkenést, fejlesztésitartalék-felhasználást nem számolunk el rá. Kérdés, helyes-e az eljárás, felmerülhet-e egy esetleges szankcionálás lehetősége?
27. cikk / 34 Díjmentes bérbeadás
Kérdés: Az autókereskedő díjmentesen ad bérbe személygépkocsit a kft.-nek. A bérleti szerződés nem lízingtípusú. A bérbeadót terheli a biztosítási díj. A kft. felé csak az autópálya-matrica kerül számlázásra. A használó útnyilvántartást vezet, és üzemanyagköltséget számol el. Van-e cégautóadó-fizetési kötelezettség? Kell-e továbbra is útnyilvántartást vezetni? Mit kell, illetve mit lehet tenni magáncélú használat esetén?
28. cikk / 34 Lakás bérbeadása térítés nélkül
Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
29. cikk / 34 Térítésmentes kölcsönzés
Kérdés: Nyugdíjas tag térítésmentesen adja kölcsön teherautóját a kft.-nek. A bérleti szerződés elegendő dokumentum-e ahhoz, hogy a kft. minden – a teherautóhoz kapcsolódó – költséget elszámoljon a kft.-ben? A nyugdíjas tagnak vagy a kft.-nek keletkezik-e bármilyen fizetési kötelezettsége az ingyenes bérlet miatt? Ha nincs bérleti szerződés, de a kft. az üzembentartója a teherautónak, akkor is elszámolhatók az üzemeltetési és egyéb költségek?
30. cikk / 34 Haszonkölcsön-szerződés alapján átvett ingatlan újraépítése
Kérdés: Ügyfeleim magánszemélyként saját nevükre vásároltak "családi ház és udvar" elnevezésű ingatlant. Haszonkölcsön-szerződés alapján 0 Ft értékben haszonkölcsönbe adták saját kft.-jüknek, határozatlan időre, hogy a kft. azt üzletként – bérbeadás útján – hasznosítsa. Az üzletté történő átalakításnál azonban kiderült, hogy azt le kell bontani, mivel az alapozás nem megfelelő. A kft. nevére szóló terv (megnevezése "épületátalakítás – lakások és üzletek") szerint a földszinten 4 db üzlet, az emeleten 3 db lakás, az udvaron kapualj és 3 db parkoló kerül kialakításra, amelyet majd a kft. bérbeadás útján hasznosít. A bontás költségként vagy beruházásként számolható-e el és az áfa visszaigényelhető? A földszinti üzletek, emeleti lakások beruházásának az áfája visszaigényelhető? A kocsibeálló és a kapualj külön építményként számolható el, áfája visszaigényelhető?