Tagi kölcsön kamata

Kérdés: Gazdasági társaság ügyvezetője (aki egyben tulajdonos és személyesen közreműködő magánszemély) tagi kölcsönt nyújt a társaságnak. Mekkora kamat mellett teheti ezt meg jogszerűen? A kölcsön kamata egyéb jövedelem vagy önálló tevékenységből származó jövedelem lesz? A kölcsönt nyújtó magánszemély nyugdíjas. Terheli-e más adó az szja-kötelezettségen kívül?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb jövedelemnek minősülne, amely után a magánszemélyt terhelő 15%-os személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség mellett 13%-os szociális hozzájárulási adót kellene a társaságnak fizetnie, mivel Szocho-tv. 5. § (1) bekezdés j) pontja alapján a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Nyugdíjas magánszemély szoftverértékesítése cégen keresztül

Kérdés: Egy nyugdíjas magánszemély egy speciális szoftvert fejleszt ki, amelyet egy együttműködési megállapodás alapján egy szoftverkereskedelemre szakosodott cégen keresztül értékesít úgy, hogy a kft. által elért árbevétel 50%-a illeti meg a magánszemélyt. A magánszemélynek járó összeget lehet-e megbízásként értelmezni, és a 10% költséghányad figyelembevétele mellett számfejteni? (Pl. ha 100 Ft bevételt realizált a kft., akkor a magánszemélytől 50×0,9×0,15 = 6,75 Ft szja kerül levonásra a bruttó 50 Ft-ból.) Felmerült az is, hogy a magánszemélynél ez a tevékenység egy rendszeres értékesítésnek minősülhet a kft. felé, és így ezt számláznia kell, vagy adószámos magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként. Az előző esetben az ellenérték kifizetése, adózása hogyan alakulna?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint megállapítani, levonni és befizetni a 15% személyi jövedelemadót. Az egyéni járuléknak és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adónak nem alapja a felhasználói szerződés alapján a vagyoni értékű jog ellenértékeként kifizetett díj,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Magánpénzből felújított pince, présház értékesítése

Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként – a kérelmező társaság nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] Teljes terjedelmében idéztük a kérdést, mert tökéletesen tükrözi azt, hogy hova vezet (vezethet) a bizonylati rend és bizonylati fegyelem követelményeinek a semmibevétele. A kérdések sorozata arra irányul, miként lehetne törvényessé tenni a törvénytelen eljárást és annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Közreműködés munkaviszonyban

Kérdés: Katás bt. bevételi nyilvántartást vezet, és áfás státuszt választott. A beltag katás, a kültag 2021-től nem katás, munkaviszonyban végzi a közreműködését. Tulajdoni hányaduk 80-20 százalék. Kit illet, és milyen jövedelemnek kell tekinteni 2021-től a katás bt.-ben képződött kifizethető összeget? Lehetséges, hogy a képződött összeget csak a katás magánszemély jövedelmeként értelmezzük teljes egészében, további adókötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősülő tag által megszerzett bevétel osztalékjövedelemként adózik. A kifizetett összegből 15% személyi jövedelemadót és 15,5% szociális hozzájárulási adót kell levonnia a társaságnak. Ezt az összeget csak a mindenkori havi minimálbér 24-szerese után kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...egyéb bevételt. A személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolt összeg után a magánszemélynek személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, amelyet a kifizetőnek kell levonnia és bevallania.Mivel a juttatott részvény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Ajándék a partnereknek

Kérdés: Kereskedelmi cég vagyunk. Termékeink értékesítésében magánszemély partnerek is közvetítenek. Ösztönzésük érdekében a közreműködésükkel eladott termékekből egyet-egyet ajándékba adunk partnereinknek. Az eladásra kerülő termékek műszaki cikkek. Az ajándékba adott termék tekinthető-e árumintának (mivel így a jobban megismert termék értékesíthetőbbé válik), esetleg üzleti ajándék?
Részlet a válaszából: […] ...adóalapnak tekinteni, és a cégnek az adóalap 15 százalékát kell személyi jövedelemadóként, 2019. július 1-jétől 17,5 százalékát szociális hozzájárulási adóként bevallania és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Ügyvezető szakorvos bér- és osztalékelszámolása

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyvezetője szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett. Több kórházban vállal ügyeletet, az ügyeleti díjat megállapodás alapján kiszámlázza az egészségügyi intézményeknek. Személyes közreműködés címén bérköltséget eddig nem számolt el. Tulajdonosként vehet-e ki osztalékot a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el? Ha osztalék elszámolható, akkor annak mik a 2019-es adó- és járulékterhei?
Részlet a válaszából: […] ...személy e tevékenységből származó jövedelme.Ezen jövedelmek esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személynek a szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelme és az előzőekben említett jövedelme a tárgyévben eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
Részlet a válaszából: […] ...Szht. szerinti szociálishozzájárulásiadó-alap valóban nem egyezik meg az Eat. szerint a kifizető által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjával.Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony a munkaviszony, a szövetkezeti tagsági viszony (kivételekkel)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Személyes közreműködés díjazása szövetkezetnél

Kérdés: Az általános szövetkezetben több száz fő tag vagyoni hozzájárulásával és személyes közreműködésével vesz részt a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében. Milyen módon lehet a tagoknak személyes közreműködésükért juttatást adni? Sportutalvány adható adómentesen a közreműködésért?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet a szövetkezetnél bérköltségként kell elszámolni. A nem önálló tevékenységből származó jövedelem alapján a szövetkezetet szociális hozzájárulási adó terheli, a magánszemély pedig személyi jövedelemadót és a Tbj-tv. szerinti járulékokat köteles fizetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Evás társas vállalkozó adózása

Kérdés:

Nem a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt. beltagja 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik egy kft.-ben. Többes jogviszonyú tagként köteles-e az egyéni vállalkozókkal azonosan az evaalap négy százaléka után megfizetni a járulékot? Amennyiben a bt.-ben nem kíván ténylegesen tagi jövedelmet felvenni, a 37 százalékos evafizetési kötelezettségen kívül terheli-e bármilyen más adófizetési kötelezettség a bt.-t?

Részlet a válaszából: […] ...legalább a minimálbér, a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.A szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a betéti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.