Házipénztár vezetése könyvelés mellett

Kérdés: Könyvelőirodánk szerződésben vállalja a bizonylatok teljes körű feldolgozása mellett a házipénztár vezetését is. Partnerünk a pénzkezelési szabályzatát ennek szellemében állítja össze, belefoglalja abba, hogy a házipénztár-kezelést a könyveléssel megbízott társaság vállalja, a pénztárkezeléssel kapcsolatos szabályok betartásáért a megbízott társaság a felelős. A (megbízó) társaság egyes kijelölt munkavállalóinak, az ügyvezetőnek a cég működéséhez szükséges készpénzkiadásokra dologi előleget adunk ki (a társaság pénztárából), amelyet a kollégák szükség esetén (de maximum havonta) elszámolnak irodánkban. Amennyiben a társaság által kiállított számla ellenértékét a vevő partnerek készpénzben tervezik kiegyenlíteni, akkor erre kizárólag irodánkban kerülhet sor. Szállítói számlák készpénzes kiegyenlítése (vagy dologi előlegekből) irodánkban történhet, kizárólag a társaság ügyvezetőjének engedélyével. Apénzmozgásokkal egyidejűleg rendszerünkből nyomtatjuk, aláíratjuk a pénztárbizonylatokat stb. Természetesen könyvelőtársaságunk gondoskodik arról (és egyben felelős is ezért), hogy az adott társaság készpénzkészletét önálló pénzkazettában tárolja, tehát az abban lévő összeg bármelyik pillanatban megegyezik a nyilvántartásban szereplő összeggel. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a rendszerváltás óta a pénztár kezelésével kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat jogszabály nem tartalmazza. Ezt megelőzően volt ilyen! Amelyből egyértelműen következett, hogy pénztáros és a helyettese nem lehet az, akinek a munkaköre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszából: […] A szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – közvetlenül költségként a kft.-ben nem számolhatja el a személygépkocsi üzemanyagköltségét, parkolási díját, ha a személygépkocsit mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Kiküldetési rendelvény mint bizonylat

Kérdés: A kiküldetési rendelvény szigorú számadású bizonylatnak minősíthető? Függ-e a társaság/intézmény saját belső szabályaitól? Változik-e a megítélés, ha papíralapú, vagy ha pl. Excelben készül az Szja-tv. 3. §-ának 83. pontja szerinti adattartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...alátámasztó bizonylati szabályzatban (rendben) rögzíteni, ideértve azt is, hogy annak a cég egyéb szabályzataival (például a kollektív szerződéssel) milyen kapcsolata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Belföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Változott-e a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésére vonatkozó rendeleti szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...a kiküldetés helyén biztosítja.Az Szja-tv. 3. §-ának 11. pontja szerint kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. Ebből az is következik, hogy a kollektív szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Kiküldetés kapcsolt vállalkozáshoz

Kérdés: Magyarországon működő kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4x8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket). A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának? A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25%-ot (heti 1x8 óra)? 183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük, a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie? Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, a magyar, illetve az osztrák munkáltatónak? A munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szükséges-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek? Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] Válaszok a kérdések sorrendjében.Az Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozástól lényegében függetlenül lehet adózási szempontból – az egyezményi szabályokra figyelemmel – a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel napidíjat fizetni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Munkába járás, illetve hivatali-üzleti utazás

Kérdés: Dolgozóink jellemzően telephelyen kívül végzik munkájukat, ügyfeleket keresnek fel. Saját gépkocsit használnak a munkavégzéshez. Benzinköltséget útnyilvántartás alapján számolunk el részükre. A magánszemélyek cégautóadót fizetnek. Ha bejönnek a cég székhelyére, arra a munkába járásnak megfelelő térítést fizetünk. Jellemzően napokig nem jönnek be a cég székhelyére. Ezeken a napokon nem fizetünk a munkába járásnak megfelelő költségtérítést, minden utazás hivatali-üzleti utazásnak minősül. Helyes az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás éshazautazás.A munkavégzés helyét a munkavállalóval kötöttmunkaszerződésnek kell tartalmaznia. Ha a kérdésben szereplő dolgozókmunkaszerződés szerinti munkahelye a cég székhelye, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Lakhelytől eltérő helyen történő szállás költsége

Kérdés: Egy vidéki székhelyű vállalkozásnak több nagy telephelye van az országban, így Budapesten is. Az ügyvezetés a székhelyen van, de a kereskedelmi igazgató Budapesten lakik. A kereskedelmi igazgató havonta több alkalommal tölt el több időt hivatalos ügyben a székhelyen vagy egyéb telephelyen. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy ott is kell megszállnia. Hogyan kell helyesen alátámasztani a szállásköltséget? Minden egyes alkalommal kiküldetési rendelvényt kell kitölteni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell bizonylatolni (kiküldetésirendelvénnyel) és elszámolni (a szállásköltséget a cég nevére szóló számlával).Ha a munkaszerződésben a kereskedelmi igazgató részéreszokásos telephelyet nem jelöltek meg (így valamennyi telephely a munkahelye),akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Változó munkahely, kiküldetés

Kérdés: Egy korábbi válaszban azt olvastam, hogy a kiküldetési rendelvényt naponta kell kiállítani. Ez azt jelenti, hogy naponta új rendelvény kell? Abban az esetben is naponta kell kiküldetési rendelvény, ha a munkavállaló munkaköre alapján feltétel a saját gépkocsi használata, továbbá a munkaköri leírásában szerepel, hogy a társaság által különböző telephelyeken vagy ügyfeleknél lévő saját tulajdonú eszközeit kell felügyelnie, karbantartania? Hogy mikor és hova kell mennie, azt a diszpécserszolgálat mondja meg, jellemzően egy hétre egyeztetett időpontokban. Előfordulhat azonban, hogy soron kívül kell az ország másik felébe mennie. Gyakorlatunk során a munkavállaló a hónap folyamán folyamatosan vezeti a kiküldetési rendelvényt, és az időszak végén az arra jogosult munkahelyi vezető azt elismeri, a kifizetés szükségességét elrendeli. Ez a gyakorlat megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony a munkáltató és amunkavállaló között változó munkahelyen történő munkavégzésre jött létre. Ezesetben nem lehet a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyentörténő munkavégzésről, azaz kiküldetésről beszélni. A Munka Törvénykönyve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Üzemanyag-megtakarítás vagy bérkigészítés

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozásban tevékenykedő cég tehergépkocsi-vezetőit a következő bérezési rendszerben fizeti: alapbér (havidíj, pótlékok) + 25 euró/nap külföldi kiküldetési napokra + üzemanyag-megtakarítás. 2010. január 1-jétől az üzemanyag-megtakarításból havonta max. 100 000 Ft fizethető adómentesen, az e feletti rész adó- és járulékalapot képez. 2009-ben a munkavállalónkénti üzemanyag kiszámítása után – ügyvezetői utasítás alapján – az össz/egyéni számított megtakarítás ügyvezető által meghatározott százaléka került a sofőrök részére egységesen kifizetésre. 2010-től változtatni szeretnénk oly módon, hogy ezen jogcímen történő fizetéskor nem a munkavállalói körre egészében állapítanánk meg egységesen meghatározott utalványozható százalékot, hanem az egyén teljesítménye alapján munkavállalónként más és más százalékkal számítanánk ki a kifizethető összeget. Működhet-e ez így?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező cégnél is a bérezésre vonatkozó szabályokat – atörvényi előírások figyelembevételével – alapvetően a kollektív szerződésben(ennek hiányában a bérszabályban) kell rögzíteni. Annak a szabályozását, hogy amunkavállaló az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Változó munkahelyen történő foglalkoztatás

Kérdés: A Munka Törvénykönyve szerint a kiküldetés időbeli korlátja éven belül – eltérő szabályozás hiányában – 44 nap. Hogyan értelmezhető az építőipari társaságok munkavállalói szokásos munkavégzési helyen kívül, azaz az építkezéseken végzett tevékenysége esetében? A társaságok több telephelye közötti feladatot ellátó munkavállalói kiküldetésben látják el ezt a feladatot, vagy a munka természetéből eredően egyébként is a szokásos telephelyen kívüli munkának minősül ez a tevékenységük, azaz nem kiküldetés? A munkavállaló a fenti esetekben milyen adómentes költségtérítésre tarthat igényt, amennyiben saját gépjárművel tesz eleget feladatai ellátásának?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáját – a munkatermészetéből adódóan (ilyen az építőipari tevékenység is) – szokásosantelephelyen kívül végzi, a munkaszerződésben állandó munkavégzési helyként amunkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló azutasítást kapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.
1
2