Saját termelésű készletek önköltségének egyszerűsített megállapítása

Kérdés: Az Szt. 98. §-a b) pontjának előírása alapján az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a saját termelésű készletek (termék, szolgáltatás) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeljék, állapítsák meg a mérleg értékét. Ezzel kapcsolatosan kérem gyakorlati iránymutatásukat, illetve azt, hogy az alábbiakban leírtak a helyes értelmezést tükrözik-e?
Részlet a válaszából: […] ...árbevételével kapjuk meg a termékcsoportonkénti, illetve szolgáltatáskénti kalkulált haszonkulcsot.3. A leltárban szereplő termékhez a szerződésekből, számlázási árakból vett eladási nettó egységárat rendelünk, és az így kapott szorzatok értékéből vonjuk le a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Részmunkaidősök beszámítása a létszámba

Kérdés:

Hét belföldi kapcsolt vállalkozási viszonyban álló gazdasági társaságból álló cégcsoport összesített munkajogi létszáma 54 fő. A foglalkoztatottak megoszlása a cégcsoporton belül: (1 társaság: 22 fő) + [1 társaság: 7 fő, többnyire részmunkaidősök (napi 2–4 óra)] + [5 társaság: 5-5 ugyanaz a fő (napi 1–2 órában)]. A cégcsoportnál a tényleges, a természetes személy munkavállalók létszáma (22+7+5) = 34 fő, azaz a kisvállalkozási besoroláshoz szükséges 50 fő alatti. Összességében a cégcsoport a tényleges 34 fős létszáma és a 10 M EUR érték alatti nettó árbevétel alapján kisvállalkozásnak minősül. Amennyiben azonban a foglalkoztatotti adatok cégenként, munkajogi létszámmal (függetlenül attól, hogy hány órát dolgoznak egy-egy cégben) kerülnek összesítésre, akkor az együttes létszám 54 fő, amely meghaladja a kisvállalati besoroláshoz szükséges létszámot. Helyesen gondoljuk-e, hogy a cégcsoport cégei által részmunkaidőben (1, 2, 4 órában) foglalkoztatott asszisztens kollégák a Kkv. tv. és az Innov. tv. szerinti "foglalkoztatotti létszám" számításánál nem számítanak egy főnek, hanem csak részben kell őket a létszámba beszámítani, ezáltal a cégcsoport 34 fős foglalkoztatotti létszámával megtartja a kisvállalkozási besorolását? Értelmezésünket az europe.eu internetes oldalon talált tájékoztatásra (https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/79c0ce87-f4dc-11e6-8a35-01aa75ed71a1) alapozzuk, amely szerint:
"A foglalkoztatotti létszám kiszámítása
A foglalkoztatotti létszámot éves munkaerőegységben (ÉME) kell kifejezni. Mindazok, akik egy vállalkozásnál vagy annak nevében teljes munkaidőben dolgoztak a teljes tárgyévben, egy egységnek számítanak. A részmunkaidős alkalmazottakat, az idénymunkásokat és azokat, akik nem teljes évet dolgoztak, az egy egység törtrészével kell figyelembe venni."

Részlet a válaszából: […] ...(Útmutató) 5. pontjában foglaltak szerint kell meghatározni, amely az alkalmazásban állók (teljes és nem teljes munkaidőben, de munkaszerződés szerint havi átlagban legalább 60 munka­órában foglalkoztatottak) létszámát jelenti. Alkalmazásban állónak tekintendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Kötelező-e 2021-ben a könyvvizsgálat?

Kérdés: Cégünk a korábbi években könyvvizsgálatra kötelezett volt. A társasági szerződésünkben a könyvvizsgáló jogviszonyának kezdete: 2020. 08. 25., jogviszonyának vége: 2021. 05. 31. (mivel már láttuk, hogy várhatóan nem leszünk kötelezettek 2021. évre, ezért határozott időben állapítottuk meg a jogviszonyát). 2021. évre még könyvvizsgálatra kötelezettek vagyunk. Számításunk szerint 2022. évre már nem leszünk azok:
- éves nettó árbevétel 2021-ben 288.001 E Ft,
- éves nettó árbevétel 2020-ban 308.200 E Ft,
- éves nettó árbevétel 2019-ben 359.677 E Ft,
- éves nettó árbevétel 2018-ban 360.212 E Ft,
- az átlagosan foglalkoztatottak évek óta 20-21 fő.
Jól gondolom, hogy a 2022. évre már nem leszünk könyvvizsgálatra kötelezettek? A 2021. évi beszámolót a könyvvizsgálónk a társasági szerződésben szereplők szerint még könyvvizsgálhatja? (Jogviszony vége 2021. 05. 31.) Nem kell társasági szerződést módosítanunk és megbízást adnunk 2021. vagy 2022. év végéig?
Részlet a válaszából: […] ...évre a társaságnál a 2020. évi beszámoló elfogadásakor a legfőbb szervnek kellett könyvvizsgálót választania (ez nem a társasági szerződés körébe tartozó kötelezettség), és megbízni a 2021. év kötelező könyvvizsgálatával. A társasági szerződésben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma

Kérdés: Az Szt. szerinti "létszám" fogalmánál a beszámoló készítésének főoldalán található "üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számába" beszámít az olyan ügyvezető (akár tagja is, akár nem tagja a cégnek), akinek van máshol heti 36 órát elérő munkaviszonya, s a cégben/cégében nem vesz ki tagi kivétet (nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést a cégében). Úgy gondolom, hogy azon ügyvezetőket, akik nem tagjai a cégnek, és nulla díjazást kapnak megbízásukra, nincs más foglalkoztatott a cégben, itt a cég tulajdonosa (leánya), és nem kell róluk 08-as bevallásban sem szerepeltetni adatot), ott a létszám nulla. De ahol az ügyvezető tag is (de van más főállása, nem vesz ki kivétet, társas vállalkozónak minősül, ő vesz részt a bevételszerző tevékenységben), és van róla havi 08-as bevallásban "M" lap is: az ő esetükben 1 fő a létszám?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló jogviszonyban vannak, legalább 60 munkaórában munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezettek.Idetartoznak a megbízási szerződéssel, megállapodás alapján havi átlagban legalább 60 munkaórában alkalmazottak.Az 1.1.4. pont alapján idetartozik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...ha ezeket a korlátolt felelősségű társaság vagyonaként jelöli meg – megillető jogok, és a vállalkozási tevékenysége során kötött szerződései körében szerzett jogok a korlátolt felelősségű társaságot jogutódként illetik meg. Az egyéni vállalkozót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: A Számviteli Levelek 440. számában a "Munkavállalók átlagos létszáma" címmel megjelent 8438. kérdésre adott válaszuk pontosítását kérem. Megerősítésüket kérem abban, hogy az átlagos létszám meghatározásakor helyesek-e az alábbi értelmezéseink:
- a diákszövetkezeten keresztül, valamint a hallgatói szerződés által foglalkoztatott gyakornokokat, diákokat nem kell figyelembe venni;
-a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat akkor kell figyelembe venni az átlagos létszám meghatározásakor, ha legalább havi átlagban 60 munkaórában történik a foglalkoztatásuk, és emellett a munkáltatónál általános munkarend szerint foglalkoztatjuk (pl. a szabadság kiadása vonatkozik rájuk) ezen személyeket;
-továbbá helyesen gondoljuk azt, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához továbbra is a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti átlagos létszám nem azonos az átlagos statisztikai létszámmal, akkor a diákszövetkezeteken keresztül, valamint a hallgatói szerződés által foglalkoztatott gyakornokok, diákok is beletartoznak az átlagos létszámba, feltéve, hogy munkadíj ellenében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: 2021. január 1-jétől a számviteli törvény létszám alatt a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma meghatározást használja. Hogyan kell az Szt. szerint ezen létszámot számítani, milyen jogviszonyok számítanak bele, és hogyan kell éves szinten számítani? Például fb-tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, vagy egyszerűsített foglalkoztatottak, vagy fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák, hogyan számítandók a munkavállalók átlagos létszámába? Kérem, szíveskedjenek a számítás módszeréről tájékoztatni, mivel ez az adat a beszámoló formáját és a könyvvizsgálati kötelezettséget is befolyásolhatja.
Részlet a válaszából: […] ...Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 34. §-ának (1) bekezdése szerint: munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. (A munkavállaló munkaviszonyban végzi a tevékenységet.) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...jogosultsága megnyílik. Abban az esetben tehát, ha a munkáltató és a munkavállaló között opciós részvényjuttatásra irányuló szerződés van folyamatban, egyéb munkajövedelem elszámolására való jogosultság csak a már a munkavállaló tulajdonába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatottak napidíja (kiemelt napidíjátalánya) elszámolásának bizonylata a kollektív szerződés, amely tartalmazza az ezen foglalkoztatottak részére kifizethető, kiemelt napidíjösszeget, a kifizetést kizáró feltételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Belföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Változott-e a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésére vonatkozó rendeleti szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...a kiküldetés helyén biztosítja.Az Szja-tv. 3. §-ának 11. pontja szerint kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. Ebből az is következik, hogy a kollektív szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.
1
2
3