Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése

Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?
Részlet a válaszából: […] ...kell előírni a kezelt vagyon számláin (T 413 - K 4792). A kifizetendő összeget csökkenteni kell az osztalékjövedelem kapcsán fizetendő személyi jövedelemadóval és szociális hozzájárulási adóval, és elő kell írni a kezelt vagyon adószáma szerinti, a könyveiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Tagi kölcsön kamata

Kérdés: Gazdasági társaság ügyvezetője (aki egyben tulajdonos és személyesen közreműködő magánszemély) tagi kölcsönt nyújt a társaságnak. Mekkora kamat mellett teheti ezt meg jogszerűen? A kölcsön kamata egyéb jövedelem vagy önálló tevékenységből származó jövedelem lesz? A kölcsönt nyújtó magánszemély nyugdíjas. Terheli-e más adó az szja-kötelezettségen kívül?
Részlet a válaszából: […] ...Így a kölcsön kamata nem önálló tevékenységből származó jövedelem lesz, és a társaságnak a fizetett kamatjövedelemből 15 százalék személyi jövedelemadót kell levonnia, megfizetnie és bevallania a 08-as bevallásban. [Megjegyezzük, ha csak tagi jogviszony lenne, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Igénybe vett szolgáltatások részletezése

Kérdés: Külföldi EU-s partnerünk szervizszolgáltatást végez részünkre. A számlában részletesen felsorolva, külön-külön részletezve a partnernél felmerült költségek: repülőjegy, taxi, parkolás, autóbérlés, étel-ital. A számlát egy összegben könyvelem, mint igénybe vett szolgáltatást, és megállapítom a fizetendő áfát, ami egyben levonható is. Vagy az egyes sorokat külön-külön kell minősíteni, így pl. az étel-ital áfáját felszámítom, de nem vonom le? Az étel-italnál, mint egyes meghatározott juttatás után, szja- és szochofizetés is felmerül?
Részlet a válaszából: […] ...(jelen esetben a számlázott étel-ital áfával növelt értékének) 1,18-szorosa. Az így meghatározott adóalap 15 százalékát kell személyi jövedelemadóként, 13 százalékát szociális hozzájárulási adóként a 69. § (5) bekezdése szerint a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Hagyatékátadó végzés szerinti tartozás rendezése

Kérdés: Az egyéni vállalkozó fuvarozási szolgáltatást nyújtott cégünknek, de az utolsó 2 hónapról nem adott érvényes számlát, mert elhalálozott. Az adóhatóság törölte az adószámát. A hagyatékátadó végzésbe a közjegyző – az özvegy kérésére – beíratta, hogy a cég tartozik a férjének a fuvarozásért, és ezt a tartozást fizessük meg az örökösnek. Társaságunk elismeri a tartozását, de számla hiányában ez nem szerepel kötelezettségként. Az összeget kifizetnénk, de kérdés, hogyan kezeljük a számvitelben és az adózásban? A fuvardíjat könyveljük fuvardíjként, és utaljuk át a teljes áfa nélküli összeget az örökösnek? Vagy ez egy egyéb jövedelem, könyveljük eszerint, vonjuk le az szja-t, és a nettó összeget utaljuk? Esetleg minősíthető örökségnek, és az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.1. pont alapján adómentesnek?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének i) pontja alapján a túlélő házastárs mentes az öröklési illeték alól, az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.1. pontja a személyi jövedelemadó alóli mentességről rendelkezik.]Az egyéni vállalkozó halálát követően az egyéni vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Üzletrész térítés nélküli átadása magánszemélynek

Kérdés:

A kft. egy munkavállalójának szeretne térítés nélkül adni 4%-nyi üzletrészt. Hogyan teheti ezt meg, és milyen adózási feltételek terhelik a magánszemélyt, mint eddigi munkavállalót és a kft.-t? (A 2011. január 13-án a 235. lapszámban 4869. szám alatt megjelent, fenti tárgyhoz illeszkedő válaszuk jelenleg aktuális?)

Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló nem önálló tevékenységéből származó bevétele, amelynek az egésze jövedelem, és munkabérként adózik. Ezen jövedelem személyi jövedelemadója és járulékai az üzletrészt megszerző magánszemélyt terhelik, amelyet a kft.-nek kell bevallania és befizetnie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Részlet a válaszából: […] ...amely az üzletrészhez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a jogügylet (eladás) létrejöttének napján még fennáll. Személyi jövedelemadózás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az üzletrész visszavásárlási értéke esetlegesen több volt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Épületen belüli helyiség kialakítása

Kérdés: A kft. a tulajdonában lévő épületben kialakított egy helyiséget a dolgozók tulajdonában lévő elektromos rollerek töltésére, konnektorokat szereltek fel. A helyiség kialakítását beruházásként kell kezelni? Keletkezik-e a kft.-nek bármilyen adófizetési kötelezettsége azáltal, hogy a dolgozók ingyen használhatják a cég elektromos hálózatát?
Részlet a válaszából: […] ...áramdíjának 1,18-szorosát kell adóalapnak tekinteni. Az adóalapot havonta indokolt megállapítani, és az adóalap 15 százalékát személyi jövedelemadóként, 13 százalékát pedig szociális hozzájárulási adóként bevallani és befizetni.A kft. azáltal biztosítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Lízingelt eszköznél a maradványérték és a piaci érték különbözete

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?
Részlet a válaszából: […] ...mivel nem történik jövedelemjuttatás, költség nem merül fel, a nettó bért nem fizetik ki. Mindössze a magánszemély helyett megfizetett személyi jövedelemadót kell a magánszeméllyel szembeni követelésként előírni, és azt a magánszeméllyel megfizettetni, vagy az adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Rendezvényszervezés – alvállalkozói teljesítmény – innovációs járulék alapjának összefüggései

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.
Részlet a válaszából: […] ...amely szolgáltatások az Szja-tv. 70. §-a szerint az egyes meghatározott juttatások közé tartoznak, és így azok bekerülési értékét személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó terheli. Ezen adókat természetesen a munkáltatónak, az adott esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Versenytilalmi megállapodás elszámolása

Kérdés: A kft. egy másik kft.-t kíván megvásárolni. A megvásárolandó kft. magánszemély tulajdonosaival olyan versenytilalmi megállapodást szeretne kötni, mely az adott területen az adott tevékenység 10 évi tilalmára vonatkozna. Az összeg kifizetését 5 év alatt tervezik. Helyesen jár el a kft. vevője, ha a kifizetendő összeget a szellemi termékek között tartja nyilván, és értékcsökkenést számol el?
Részlet a válaszából: […] ...összeget is fizetne. Azon túlmenően, hogy a fizetett összeget a személyi jellegű egyéb kifizetések között kellene elszámolni, annak személyi jövedelemadóját, szociális hozzájárulási adóját a vevő kft.-nek le kellene vonnia, bevallania és befizetnie, felmerülhet az is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.
1
2
3
18