Magánszemély és társaság mikor kapcsolt vállalkozás?

Kérdés: Adott egy "A" Kft. ahol egy magánszemély 35%-ban tulajdonos (ő az ügyvezető), 27,5%-ban egy francia társaság, 37,5%-ban pedig egy német társaság. Az "A" Kft.-ben ügyvezető magánszemély tag létrehoz egy másik "B" Kft.-t, amelyben egyedüli tulajdonos ő lesz, azaz 100%-ban. Viszont ebben az új kft.-ben nem ő lenne az ügyvezető. Akét cég üzleti kapcsolatban lenne, sőt az "A" Kft.-től bérelné az új "B" Kft. a tevékenység végzéséhez a telephelye egy részét. Fennáll ekkor a két cég között a kapcsolt vállalkozás (kapcsolt partnervállalkozás, kapcsolódó vállalkozás)?
Részlet a válaszából: […] ...(részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagyd) a vállalkozás "A"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Kapcsolódó vállalkozás, kapcsolt vállalkozás

Kérdés:

Hogyan kell értelmezni a 2004. évi XXXIV. tv. a kis- és középvállalkozásokról (Kkv-tv.) 4. §-ának (2)-(5) bekezdéseit transzferárképzési szabályzat és nyilvántartás, valamint az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség szempontjából abban az esetben, ha a négy különböző gazdasági társaságban ugyanazok a tagok vannak, és közöttük szülő-gyermek és testvéri kapcsolat áll fenn? Tehát egyik társaság sem áll a másikkal befektetési viszonyban, az ügyvezető a tagok egyike, a szavazati arány nem tér el a tulajdonaránytól. Van olyan társaság, amelyik napi, másik eseti gazdasági kapcsolatban áll egymással. Amennyiben értelmezhető közöttük a kapcsolódó vállalkozás, úgy minden egyes társaságra fennáll a fenti kötelezettség?

Részlet a válaszából: […] A Kkv-tv. 4. §-ának (5) bekezdése azt fogalmazza meg, hogy különböző vállalkozások kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek, mert kapcsolatuk a tulajdonosok azonossága miatt egyenértékű azzal, amikor egyik vállalkozás rendelkezik a másikban közvetlenül vagy egy másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Kapcsolt vállalkozás és nyilvántartás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozás-e a következő három gazdasági társaság számviteli szempontból és társasági adó szempontjából, és kinek van transzferár-nyilvántartási kötelezettsége? Kiinduló adatok: "A" férj, "B" feleség, "C" közös gyermek, "D" közös gyermek. 1. Részvénytársasági szavazatok megoszlása "A" vezérigazgató 50%, "B" vezérigazgató-helyettes 50%. Semmi egyéb nem szerepel a társasági szerződésben (például az sem, hogy szavazategyenlőség esetén kinek a szavazata dönt, ki gyakorolja a munkáltatói jogokat stb.) 2. Kft.-szavazatok megoszlása "A" ügyvezető 66,66% "B" pénzügyi befektető 33,33% 3. Kft.-szavazatok megoszlása Idegen magánszemély (ügyvezető) 25,0%, "A" 18,4%, "B" 11,4%, "C" 22,6%, "D" 22,6%. A két kft. tevékenysége kizárólag a részvénytársasághoz kapcsolódik, megrendelést kizárólag a részvénytársaságtól kap, más tevékenységet nem végez. Ha a három gazdasági társaság összevont mérlegadatait vesszük figyelembe, a Sztv. 117. § szerint konszolidált éves beszámolót kellene készítenie.
Részlet a válaszából: […] ...(a részvényesekkel) kötött szerződés(vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján – függetlenül a tulajdonihányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntőirányítást, ellenőrzést gyakorol.A példa szerinti esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...a haszonélvezetről szóló szerződés körültekintő megfogalmazásával lehet feloldani. Megoldás lehet a tulajdoni hányadtól eltérő szavazati arányok meghatározása (például a gyerekek-szülők arányát 50-50 százalékban rögzítik, függetlenül a tényleges arányoktól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.