Hiányosan kitöltött számla

Kérdés: A cég postán illetékbélyeget vásárolt. A kiállított bizonylatot a helyszínen a vásárló nem ellenőrizte, a pénztári nyilvántartásba vételkor sem. A könyvelés előtt derült ki, hogy a vevő neve és címe helye ki van ikszelve. A vevő visszavitte a bizonylatot, de nem helyesbítették. Kénytelen vagyok könyvelni, mert a pénztárban megjelent és a bélyegeket átvették. Elszámolható költségként, vagy adóalap-növelő tétel lesz? Hasonló az eset a kormányhivataloknál is. Ott még akkor sem hajlandók helyesbíteni a számlát, ha a számla kiállításakor, közvetlenül a helyszínen jelzi az ügyfél, hogy a számla hiányos adatokat tartalmaz. Viszont előfordul, hogy ők – előzetes egyeztetés nélkül – a gépi számlába kézzel belejavítanak. Ha az ügyfél kéri a számlahelyesbítést, nem veszik figyelembe.
Részlet a válaszából: […] ...számla kézírással történő javítása nem tekinthetőelőírásszerűnek. Így mind a posta, mind a kormányhivatal megsértette aszámviteli fegyelem, de az Áfa-tv. követelményeit is.A kiállított bizonylatot, a számla helyességét a kiállításhelyszínén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Helyesbítő, sztornószámla használata

Kérdés: Gépi számlázás esetén lehetséges-e a hagyományos módon sztornó-, illetve helyesbítő számlát kiállítani? Lehet-e alkalmazni az eddigi módszert a kézi számlázásoknál is, ha nem tudunk a rendszerrel a "számlával egy tekintet alá eső okirat"-ot kiállítani? Azért kérdezem, mert az egyik adóportálon a következő választ találtam: "A gyakorlatban felmerült igényeknek engedve egyszerűsödik a helyesbítő számla adattartalma. Az irányelvvel összhangban minden olyan sorszámozott, a kibocsátó és a címzett adatait tartalmazó okirat számlának tekintendő, amely a rajta feltüntetett sorszámú számla adattartamát módosítja. A bizonylaton a módosítás számszerűsített hatását is szerepeltetni kell. A törvény továbbra is csak a minimális adattartalmat rögzíti. Így a számla kibocsátója – saját döntése szerint – ennél bővebb tartalommal is kibocsáthatja a számlát. A törvény nem tiltja a régi elszámolási mód további használatát."
Részlet a válaszából: […] ...illetve asztornószámlán feltüntetni a helyesbítő, illetve a sztornószámla kibocsátójánakés címzettjének a nevét és címét. A számviteli elszámolásnak azonban ezek olyankellékei, amelyek nélkül a helyesbítő, illetve a sztornószámla nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Helyesbítő vagy sztornószámla

Kérdés: A gépi számlázóprogramnak kell tudnia kiállítani helyesbítő számlát és sztornószámlát is? Véleményem szerint a hiba mennyisége dönti el, hogy helyesbítenem kell a számlát, mert az adótételekben hiba van, vagy sztorníroznom kell, mert pl. a címet elrontottam. Mind a helyesbítésnél, mind a sztornónál az eredeti teljesítés időpontjára kell tudnia a programnak a bizonylatot kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...Valójában akkor, ha az áthárítottadó összege, az annak megállapításához szükséges adatok (jellemzően az adóalap)módosul. Számviteli előírások alapján adómentes értékesítéshez kapcsolódóan is módosulhata számlázott érték. A helyesbítő számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Tévesen kiállított gépi számlák helyesbítése

Kérdés: Az elrontott, tévesen kiállított gépi számlákat miként helyesbítsük, ha nem sztornószámlával, hogy a szigorú számadási kötelezettségnek is eleget tegyünk?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés a Számviteli Levelek 13. számában a 246. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Ott azt írtuk, a számítógéppel (számítógépes háttérrel) kiállított számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt nem lehet sztornírozni, még akkor sem, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.