18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Elszámolás a feles földbérleti díjjal
Kérdés: Hogyan számoljuk el a feles földbérleti díjat?
2. cikk / 18 Feles bérleti szerződés magánszeméllyel
Kérdés: A társaságnak feles bérleti szerződése van adószámos magánszeméllyel. A bérleti szerződés alapján a földhasználat fejében átadott termékmennyiség adózási, számviteli elszámolása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A szerződés rögzíti: az adott földön megtermelt termény 15 százaléka a bérleti díj. A bérleti díj fejében terményt kap a bérbeadó, a megkapott terményt értékesíti.
3. cikk / 18 Bérelt erdő bevétele, ráfordítása
Kérdés: Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodó tevékenység végzésére bejelentkezett őstermelő haszonbérbe veszi az általa is 2%-ban tulajdonolt osztatlan közös tulajdonban lévő fás erdőterületet, a magánszemély tulajdonosokat képviselő erdőgazdálkodótól 7 éves, határozott idejű szerződéssel. Helyes-e, hogy a 100%-ot veszi bérbe, vagy csak 98%-ot? Az értékesített fából 2016. évben befolyt árbevételt a 2016. évi szja megállapításánál az erdőgazdálkodónak kifizetett haszonbérleti díjon felül csökkentheti-e az erdőhatóság által előírt kötelező erdő-újratelepítés, -pótlás, -gondozás, -karbantartás költségeivel, amennyiben az újratelepítő kivitelezővel 2016-ban megállapodik, és ki is fizeti neki a 7 évre járó díjat? Az értékesítést terhelő áfa összegéből levonható-e az újratelepítést végző kivitelezővel történt megállapodás alapján kifizetett összeg áfája, amely a 2017-2023 között ténylegesen teljesített újratelepítési költségeket terhelő előzetesen felszámított áfa? Ha előleget fizet az őstermelő az újratelepítő vállalkozásnak, a nettó előleg csökkenti-e az szja-alapot, az előleg áfája pedig az értékesítést terhelő fizetendő áfakötelezettséget?
4. cikk / 18 Feles bérleti szerződés elszámolása
Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
5. cikk / 18 Bérnevelésbe adott állatok elszámolása
Kérdés: A bérnevelésbe adott állatok helyes számviteli elszámolásához szeretném kérni szíves válaszukat. Társaságunk baromfi-bérneveltetéssel foglalkozik, a szerződés lényege a következő:
1. Társaságunk biztosítja a kihelyezett állatok neveléséhez szükséges naposállatot. Az állatok mindvégig társaságunk tulajdonában maradnak. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 24. Növendék állatok.
2. Az állatok felneveléséhez szükséges takarmányt társaságunk biztosítja, ami a felhasználásig tulajdonunkban marad. A bérnevelő leltári felelősséggel tartozik a rendelkezésére bocsátott takarmányért. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 25. Saját termelésű táp.
3. Az eladásra kész állatokat társaságunk értékesíti és számlázza a vevő részére. Könyvelés: T 311. Vevő – K 92 Bérnevelt baromfi (liba) árbevétele.
4. Az állatok értékesítéséből származó bevétel összege, csökkentve a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékével, képezi a bérnevelési díjat. A bérnevelési díjat társaságunk köteles megfizetni a bérnevelőnek az általa kibocsátott számla, nem áfaalany őstermelő esetében felvásárlási jegy alapján. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 4541. Bérnevelő, mint szállító.
5. Ha az állatok értékesítéséből elért árbevétel nem fedezi a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékét, akkor a különbözetet (negatív különbözet) a bérnevelő köteles megtéríteni társaságunk részére. Könyvelés: T 311. Bérnevelő, mint vevő – K 96. Kártalanítás (vagy kártérítés?).
Helyes-e a bevétel és a költségek különbözeteként adódó negatív különbözet kártalanításként történő nevesítése az áfa szempontjából? Álláspontunk szerint kártalanítás, ezért áfaköteles bevételnek tekintjük, mert nem igazolható, hogy a bérnevelő jogellenes magatartásának következménye a "negatív különbözet".
1. Társaságunk biztosítja a kihelyezett állatok neveléséhez szükséges naposállatot. Az állatok mindvégig társaságunk tulajdonában maradnak. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 24. Növendék állatok.
2. Az állatok felneveléséhez szükséges takarmányt társaságunk biztosítja, ami a felhasználásig tulajdonunkban marad. A bérnevelő leltári felelősséggel tartozik a rendelkezésére bocsátott takarmányért. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 25. Saját termelésű táp.
3. Az eladásra kész állatokat társaságunk értékesíti és számlázza a vevő részére. Könyvelés: T 311. Vevő – K 92 Bérnevelt baromfi (liba) árbevétele.
4. Az állatok értékesítéséből származó bevétel összege, csökkentve a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékével, képezi a bérnevelési díjat. A bérnevelési díjat társaságunk köteles megfizetni a bérnevelőnek az általa kibocsátott számla, nem áfaalany őstermelő esetében felvásárlási jegy alapján. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 4541. Bérnevelő, mint szállító.
5. Ha az állatok értékesítéséből elért árbevétel nem fedezi a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékét, akkor a különbözetet (negatív különbözet) a bérnevelő köteles megtéríteni társaságunk részére. Könyvelés: T 311. Bérnevelő, mint vevő – K 96. Kártalanítás (vagy kártérítés?).
Helyes-e a bevétel és a költségek különbözeteként adódó negatív különbözet kártalanításként történő nevesítése az áfa szempontjából? Álláspontunk szerint kártalanítás, ezért áfaköteles bevételnek tekintjük, mert nem igazolható, hogy a bérnevelő jogellenes magatartásának következménye a "negatív különbözet".
6. cikk / 18 Erdő véghasználati vágása őstermelőnél
Kérdés: Őstermelő erdőgazdálkodó a költségeit tételesen számlák alapján vagy normatív költségek alapján (erdőterv) számolhatja el? Az erdő véghasználati vágása esetén az eladás felvásárlási jegy vagy számla alapján történik? Az addigi művelési költségek hogyan állíthatók szembe az árbevétellel? Az addig alanyi mentes őstermelő 5 000 000 Ft érték felett áfakötelessé válik?
7. cikk / 18 Családi gazdaságból kilépő családtag
Kérdés: A gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, és nem folytatja tovább az őstermelői tevékenységet (visszaadja az őstermelői igazolványát), ilyenkor a tételes költségelszámolás esetében a kilépés időpontjában a kilépő családtagra arányosan felosztott, pénzügyileg teljesített bevételek és pénzügyileg teljesített költségek mellett a családtagok közötti megállapodás alapján a kilépés időpontjában fennálló követeléseket (elsősorban vevőköveteléseket) és kötelezettségeket (elsősorban számlázott szállítói kötelezettségeket) is fel lehet-e osztani azzal, hogy a kilépés időpontja után befolyt bevételből részesül, illetve a kötelezettség (szállítói számla) kiegyenlítéséhez hozzájárul a rá eső arányos összegben? Ha igen, akkor a kilépés időpontja után a megállapodás szerint a kilépő családtagot megillető követelésből, illetve kötelezettségből a családi gazdaságtól kapott bevétel, illetve a családi gazdaságnak befizetett összeg része-e a tárgyévi őstermelői bevételének, illetve kiadásának? További kérdésem, hogy mezőgazdasági kistermelő esetében a 8 millió forintos értékhatár számításánál a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel is része a bevételnek?
8. cikk / 18 Ingatlan bérbeadása magánszemély által
Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?
9. cikk / 18 Felvásárlási jeggyel történő vásárlás
Kérdés: Társaságunk sertés-előállítással, illetve -értékesítéssel foglalkozik. A sertéseket őstermelőktől vásároljuk fel. Az őstermelők egy része felé felvásárlási jegyet állítunk ki, egy részük azonban áfás számlát ad. Ők nem egyéni vállalkozók az adóhivatali nyilvántartás szerint. Kérjük, ismertessék, hogy az általuk kibocsátott bizonylatoknak az értékesítés áfatörvényben előírt adatain kívül mit kell kötelezően tartalmaznia ahhoz, hogy minden számviteli és adójogszabálynak megfeleljen! Kérdésünk az is, hogy ezen adatokat más kapcsolódó nyilatkozaton is fel lehet-e tüntetni, vagy kötelező azt mindenképpen a számlára ráírni? Továbbá az ilyen, nem felvásárlási jegyen történő őstermelőktől való vásárlás adatait kell-e közölni az 1008-as bevallásban, és ha kell, ott melyik sorban, milyen összegben (nettó, bruttó) kell szerepeltetnünk?
10. cikk / 18 Tenyésztőktől történő felvásárlás áfája
Kérdés: Társaságunk sertéstenyésztéssel, illetve adásvétellel foglalkozik. Az általunk eladott sertések nagy részét sertéstenyésztőktől vásároljuk meg. Egyes termelők felvásárlási jeggyel (amit mi állítunk ki részükre) adják el állataikat, másik részük áfás átutalásos fizetési módú számlát állít ki részünkre. Ők jellemzően nem társaságok, hanem magánszemélyek (őstermelők) vagy egyéni vállalkozók. A kibocsátott számlákon az értékesítő adószáma, ha van, egyéni vállalkozói száma (nyilvántartási száma), címe, illetve az értékesítés darabszáma, egységára, értéke, adómértéke (25%) van feltüntetve. Ezek alapján az áfát levonásba helyezzük, szja-előleget nem vonunk, a beszerzési árat költségként elszámoljuk. Az a kérdésünk, hogy más, az értékesítőre (milyen adóalany, milyen adózási módot választott, saját áruját adja-e el), illetve az értékesítés körülményeire vonatkozó adatot kell-e szerepeltetni a számlákon ahhoz, hogy az áfa levonható legyen, költségként el lehessen számolni a társasági adó terhére, illetve ne kelljen szja-előleget vonni az adott értékesítés összegéből, továbbá kell-e ezen értékesítések összegét az 1008-as bevallásban feltüntetni?
