10 talált cikk a telephely , bekerülési érték , szállítási költség kifejezésre

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű vállalkozás Olaszországból vásárol termékeket (EXW-paritással), melyet közvetlenül a vevőjéhez szállíttat Ausztriába. A szállítmányozást a vállalkozás intézi, fizeti. (Ausztriában áfaregisztrációval rendelkezik, telephelye nincs ott.) A szállítási költséget hogyan, hová kell könyvelni? A beszerzéshez vagy az értékesítéshez kapcsolódik, eladott áruk beszerzési értéke lesz, vagy közvetített szolgáltatás?

Kérdés: Társaságunk Kínából szerez be árukat. Számviteli politikánkban éltünk az Szt. 60. §-a (5a) bekezdésében foglaltakkal, és az Áfa-tv. szerinti (vámoláshoz használt) árfolyammal rögzítjük a kínai áruszámlákat a könyveinkben. Kérdésünk az év végi úton lévő készletekhez kapcsolódik. A hajóval történő szállítás hosszú ideje miatt év végén nagyon sok az úton lévő készletünk. Az áru hajókorláton történő átemelésétől kezdve miénk a kárveszély. A novemberben-decemberben hajóra rakott áruk mind úton lévő készletnek minősülnek, mert a vámolásukra és a társaságunkhoz történő tényleges beérkezésükre csak a következő év januárjában-februárjában kerül sor. Az úton lévő készleteket a kínai partner számlája alapján az adott év december 31-i árfolyamán értékeltük, de most felmerült a kérdés, hogy talán ezeket is a vámoláshoz használt (a következő januári-februári) árfolyammal kellene forintosítani. Melyik árfolyamot kell használni az úton lévő készletek értékeléséhez? Ezenkívül mi az úton lévő készleteket olyan értéken mutatjuk ki a könyvekben, ami már tartalmazza a vámot, a szállítási költséget, a vámkezelési díjakat stb., tehát minden járulékos költséget is. Helyes ez a kimutatás?

Kérdés: Költségvetési szerv nagy és kis értékű eszközöket vásárolt. Mindkét eszköz beszerzése során a számlákon külön soron szerepelt szállítási és üzembehelyezési költség is. Vásárlás esetén a bekerülési érték részét nem képezik a szállítási és üzembehelyezési költségek? Ha ezeket az eszközöket közvetlenül a gyártótól (idegen vállalkozóval történő kivitelezés) szerzik be, akkor a bekerülési érték részét képezik a szállítási és üzembehelyezési költségek? Az NGM-honlap Gyakori kérdések, 19.1. bekezdés megfogalmazása a következő: "A vásárolt ... amennyiben azok nem részei a vételárnak." A kérdésem a következő erre vonatkozóan: hogy lesz (lehet) része a szállítás és az üzembe helyezés a vételárnak? Ha jól értelmezem: ha van egy árajánlat, mely minden tételt tartalmaz, és a számla csak egy sort, akkor része a vételárnak? De mi van akkor, ha nincs árajánlat?

Kérdés: Kereskedőcég vagyunk, a külföldről vásárolt árut közvetlenül a partnerhez szállítjuk. Az árut FCA-paritáson vesszük át Szlovákiában, a szállítást mi bonyolítjuk le, az áru érkezési helye vevőnk raktára. A szállítási költséget eddig a készlet bekerülési értékének részeként könyveltük, ám felmerült, hogy e költségeket értékesítési költségként, igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni. Helyes az általunk alkalmazott gyakorlat?

Kérdés: Társaságunk az alapanyagok beszerzéséhez kapcsolódó bejövő fuvardíjat az alapanyagok között, az 51. számlacsoportban számolja el, annak ellenére, hogy az szolgáltatás. Az iparűzési adó alapjának kiszámításánál ezt az alapanyagok költségébe beszámíthatjuk?

Kérdés:

Az 5431. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, van-e jelentősége annak, hogy a konszignációs raktárba szállítanak? Ha a terméket továbbértékesítésre szerezzük be, és azt az eladótól egyenesen a vevő telephelyére szállítják, elszámolható-e a bekerülési érték részeként a fuvarköltség? Milyen raktárig történő beszállításig tekinthető a szállítási költség a bekerülési érték részének?

Kérdés: Saját előállítású termékeinket vásárlóinkhoz szállítva értékesítjük. A termékek árai az átlag szállítási költségeket is magukban foglalják. Alvállalkozói fuvarozóinkkal éves szerződésünk van, fixáljuk az egyes telephelyekre vonatkozó fuvarköltséget. Ezt hárítjuk át a termék árában, átlagosítás után. A számláinkon külön tételben nem tüntetjük fel a fuvarköltséget, de bizonyítani tudjuk, hogy a szóban forgó árak nem azonosak a telephelyünkön (a viszonteladóknak) megadott árral. Az alvállalkozók által számlázott fuvarköltség a helyi iparűzési adó alapjából levonható? Milyen megoldást javasolnak?

Kérdés:

Ügyfelem továbbértékesítési célból árut szerez be EU-s tagállamból, illetve importból. A beszerzések helye ex works. A fuvart külső szállító végzi, jellemzően ügyfelem vevője telephelyén lévő konszignációs raktárba. Helyesen értelmezzük-e az Szt. 47. §-át, mely szerint az áru értékébe beszámítanak az első rendeltetési helyre, a konszignációs raktárba történő szállításig felmerült költségek, így a fuvarköltség is?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?

Kérdés: Társaságunk alapanyagának jelentős hányadát logisztikai céggel szállíttatja be a gyártás telephelyére. Az alapanyaggyártó számláját anyagköltségként, a szállító cég számláját igénybe vett szolgáltatásként könyveljük. Helyesen járunk-e el? Vagy a szállítási költséget is el lehet számolni anyagköltségként? A helyi iparűzési adó szempontjából nem mindegy!