Partner vízügyi hálózatának javítása támogatásból

Kérdés: Az alábbi eset helyes számviteli elszámolásához kérem a tanácsukat. Adott egy magyar társaság, amely a támogatói okirat szerint részt vesz a Nyugat-Balkán régió éghajlatvédelmi fejlesztésében, amelynek kivitelezéséhez 60%-ban kap állami támogatást. A megállapodás szerint a fennmaradó 40%-ot saját önerejéből kell állnia. A végrehajtott fejlesztések, tanácsadói tevékenységek ezen régióban található partner vízügyi hálózatának javítását szolgálják, vagyis nem a támogatásban közvetlenül részesülő, kivitelező magyar társaság saját tulajdonában lévő eszközökhöz, hálózatokhoz kapcsolódnak. Ez esetben hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez igénybe vett alvállalkozók számláit, a saját maga által beletett munka bérköltségét? Amennyiben fennáll a partnernél létrehozott munka esetében bármilyen helytállási kötelezettség, kell-e a társaságnak a támogatói bevételekből ezen kötelezettség végett esetlegesen felmerülő költségek fedezetére bármilyen részt a kapott támogatás összegéből elhatárolnia?
Részlet a válaszából: […] ...által befektetett munkaerő költségét (bérköltségét, bérjárulékát, egyéb költségeit) is, az összegyűjtött költségeket pedig a saját termelésű készletek között, befejezetlen termelésként kell kimutatni. Ha a partner vízügyi hálózatának javítása, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] ...elábéként számolták el (először készletre kell venni: T 211 – K 511, T 261 – K 814, majd T 8631 – K 211, 261), illetve a saját termelésű készleteket még nem vették készletre (T 261 – K 582 és T 8631 – K 261).Amennyiben a készletek javíthatók,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Ipari park kialakítása

Kérdés: Ipari park kialakításával kapcsolatosan a társaság földterületet vásárolt, közműcsonkokat, infrastrukturális csatlakozási pontokat épített ki, közműfejlesztési hozzájárulásokat fizetett, azaz közművesítette a vásárolt földterületet azzal a szándékkal, hogy azt értékesítse. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, hogyan kell számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...(Természetesen, ha a közműcsonkok, az infrastrukturális csatlakozási pontok kiépítését saját vállalkozásban végezték el, akkor azt a saját termelésű készletek között kell elkülönítetten külön-külön kimutatni.)Ha a közművesítés megvalósítására vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Ökológiai jelentőségű terület költségei

Kérdés: Zöldesítéshez kapcsolódik a kérdésem. Hogyan számoljam el az ökológiai jelentőségű terület költségeit, ha parlagon hagyom, és annak van évközi ráfordítása (például tárcsázás), vagy ökológiai jelentőségű másodvetést csinálok, ahol vetőmag, vetés is lesz? Ez feltétele a földalapú támogatásnak. Hová könyveljem? Általános költség, a növénytermesztés általános költsége, vagy a támogatás miatt egyéb ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] ...Hasonló módon kell eljárni a földterület parlagon tartásával kapcsolatosan felmerülő költségek esetében is.A mezőgazdaság sajátos saját termelésű készlete, befejezetlen termelése a tárgyévben felmerült (az 5. számlaosztályban elszámolt) olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Ökológiai célterület hasznosítása

Kérdés: Az 1307/2013/EU rendelet alapján a 15 ha feletti földterülettel rendelkező gazdálkodónak a területe 5 százalékát ökológiai célterületként kell fenntartania. Annak érdekében, hogy cégünk ezen előírásnak megfeleljen, a tárgyévre a területalapú támogatást megkapja, az ökológiai jellegű másodvetést választotta. Ez azt jelenti, hogy a fővetésű növény betakarítása után az összes szántóterület 5%-ának megfelelő területen előkészítettük a talajt a vetéshez, az előírásnak megfelelő vásárolt vetőmagot elvetettük. Ezen a területen zöldtrágya termelődik, amit majd bedolgozunk a talajba. Hogyan kell elszámolni a felsorolt munkaműveleteket és a vetőmag költségét, figyelembe véve az önköltségszámítás szabályait is? Elszámolható-e tárgyévi általános költségként, mivel a támogatás kifizetésének feltétele a felsorolt munkafolyamat, vagy a zöldtrágya értéke miatt szükség van a költségek több évre való elosztására? Ha igen, mennyi időre, milyen évenkénti arányban?
Részlet a válaszából: […] ...költségeit számításba kell venni, akár van a társaságnak önköltségszámítási szabályzata, akár nincs.A mezőgazdaság sajátos saját termelésű készlete, a befejezetlen termelése, amelynek a mérlegbe bekerülő értékét a mezei leltár tartalmazza.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Filmgyártás költségeinek fedezete

Kérdés: Az adott cég filmgyártással foglalkozik. A film költségei fedezetének összeszedése több évig tart (jelenleg is). Az évek folyamán előkészítési költségeket számol el a cég. Hogyan számoljuk el az eddig befolyt pénzeszközöket? A film végleges elkészülése 2013-ban, esetleg 2014-ben várható, de az is lehet, hogy nem valósul meg. Hogyan kell ez esetben elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...5. számlaosztályban történő elszámolás mellett gyűjteni kell, és az üzleti év végével, mint befejezetlen tevékenység költségeit, a saját termelésű készletek között állományba kell venni. (Feltételezzük, hogy a kérdés szerinti előkészítési költségek is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Tűzkár-helyreállítás költségei

Kérdés: Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett, 35%-os kár érte. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz, vagy előfordulhat felújítási rész is, mivel a helyreállítás költsége meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 35%-át? A biztosító egy mai helyreállítást térít, és nem a több évvel ezelőtti nyilvántartási értéket. Időbeli elhatárolás szóba jöhet-e a felújításra eső értékcsökkenéssel szemben, a biztosító kártérítésének elhatárolásával? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást (értékelési tartalék van az ingatlanra)?
Részlet a válaszából: […] ...számolták el (először készletre kell venni: T 211 – K 511, T 261 – K814, majd T 8631 – K 211, 261), illetve a saját termelésű készleteket még nemvették készletre (T 261 – K 582 és T 8631 – K 261). Amennyiben a készletekjavíthatók,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] A beolvadó és a beolvasztó társaság közötti – ugyanazonügyletből származó – követelést-kötelezettséget a beolvadás során valóban összekell vezetni, és csak az esetleg mutatkozó különbözet módosítja a saját tőkeösszegét. A problémát azonban nem ez jelenti, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...támogatásokat [Szt.101. §-ának (5) bekezdése.]Tartaléknak minősülnek az egyszerűsített mérlegeszközoldalára beállított saját termelésű készletek, a fizetendő általánosforgalmi adót nem tartalmazó vevőkkel szembeni követelések, a jogszerűenigényelt, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...nagyon lényegesre most az Szt. módosítása választ ad.A hatályos Szt. előírása szerint: a szerződésen alapuló – konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, valamint szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott/adott engedmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.
1
2