Tagi kölcsönből apportálás bejelentése

Kérdés: Adott egy kft. 42 milliós tagi kölcsönnel hátrasorolt kötelezettségként, és -22 milliós saját tőkével. A saját tőke rendezése miatt a tagi kölcsönből 25 milliót beapportálnak a tulajdonosok. Ezt a jegyzett-tőke-emelést kell majd a K71-es nyomtatványon jelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés, ideértve más, törvényben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...illetve milyen szaklapokat olvas, de jobb, ha a jövőben más forrásokból meríti az ismereteit. A tag az elengedéssel nem szerez több részesedést, és így az elengedés mindenképpen ajándékozás.A válasz előtt utalunk arra, hogy a Számviteli Levelekben már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...hogy az elengedett kötelezettség milyen jellegű eszközhöz kapcsolódik:– a törvény fogalmazása szerint, ha értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő eszközhöz (immateriális jószág, tárgyi eszköz, beruházás, rövid lejáratú követelés), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Osztalékkötelezettségből részesedésszerzés

Kérdés: "A" kft. magánszemély tulajdonosaival szemben 50-50 egység jóváhagyott osztalék miatti kötelezettséget tart nyilván. A magánszemélyek ezen követelésük apportálásával tőkét emelnek "B" társaságban. A társaság kötelezettsége "B" társasággal szemben áll fenn. A tranzakció következtében a magánszemélyeknél az osztalékkövetelésből részesedés keletkezik. A magánszemélyeknek meg kell-e fizetniük az osztalékból származó jövedelmet terhelő 16 százalékos személyi jövedelem­adót? (Az esetleges eho-kötelezettségtől tekintsünk el.) Véleményem szerint csak az adózott osztalékkal lehet "B" társaságban tőkét emelni.
Részlet a válaszából: […] ...nem osztalékkövetelése átadásával emel tőkét, hanem pénzbeni vagyoni eszközzel, a részére kifizetett osztalék átadásával szerez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Tagi kölcsön tőketartalékba helyezése

Kérdés: A devizában fennálló tagi kölcsönt a társaság szeretné a tőketartalékba helyezni úgy, hogy egy időben a jegyzett tőkét is megemeli forintösszeg befizetésével. A tőketartalékba helyezés a devizaösszeg meghatározásával a határozathozatal napján történik. Ekkor át kell értékelni a devizás kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...annak, hogy a tag (a tulajdonos) elismert követelése értékének csak egy részével emeli meg a jegyzett tőkét, szerez a társaságban részesedést, a követelése értékének másik részét pedig a tőketartalékba helyezik (ázsióval történő tőkeemelés). Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Betéti társaság megszüntetése

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
Részlet a válaszából: […] ...alapján átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt részére – a jogelődnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Elengedett követelés a Tao-tv.-ben

Kérdés: X kft. 50%-ban tulajdonosa Y romániai kft.-nek. X kft. 2008 óta a tevékenység beindításához rendszeresen (utoljára 2010-ben) tagi kölcsönt nyújtott Y kft.-nek. A kölcsön visszafizetésére nincs remény, így azt X kft. el kívánja engedni. Milyen Tao-vonzata lesz ennek a műveletnek 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő információ ehhez nem elegendő. Akkor áll fenn ugyanis a kapcsolt vállalkozási viszony, ha X kft. az 50 százalékos tulajdoni részesedése melletta) 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkezik Y kft.-ben, vagyb) jogosult Y kft. vezető tisztségviselői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Kölcsön társaságok között

Kérdés: "A" társaságban egy magánszemély 50%-ban tulajdonos, "B" társaságban ugyanez a magánszemély 51%-ban tulajdonos (szavazati jog = tulajdonosi részesedés). A két társaság között közvetlen tulajdonosi kapcsolat nincs. Adhat-e a két társaság egymásnak kölcsönt? Ha nem, miért nem? Ha igen, tagi kölcsönnek minősül-e az ilyen módon adott-kapott kölcsön?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésből nem derül ki, hogy az "A" társaságban a többitulajdonos milyen kapcsolatban van az 50%-ban tulajdonos magánszeméllyel. Ha aPtk. szerinti közeli hozzátartozók, akkor a Tao-tv. szempontjából az "A" és a"B" társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, amelynek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Követelés elengedésének illetéke

Kérdés: Az "X" kft. tagi kölcsönt nyújtott a "Z" kft.-nek. ("X" kft.-nek 11 százalék részesedése van a "Z" kft.-ben.) 2010 áprilisában az "X" kft. eladja üzletrészét "H" kft.-nek. Az "X" kft. által 2009-ben nyújtott 1500 ezer forint tagi kölcsönt+kamatát hitellé minősítették az üzletrész eladása után. 2010. szeptember hónapban az "X" kft. és a "Z" kft. megállapodtak, hogy a hitellé minősített tagi kölcsönt az "X" kft. elengedi. Az üzletrész eladása után már nem lesz kapcsolt vállalkozási jogviszony az "X" kft. és a "Z" kft. között. A "Z" kft.-nek kell-e illetéket fizetnie? Be kell-e jelenteni 30 napon belül az APEH-nak?
Részlet a válaszából: […] ...esetet sorol fel kapcsolt vállalkozásként. A kérdésben ezek közülegyet sem említ a kérdező. A kérdésben leírt (a 11 százalékos részesedés) esetönmagában még nem teszi a két kft.-t kapcsolt vállalkozássá.A válasznál így csak feltételezni tudjuk, hogy az "X"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem után akkor kell személyi jövedelemadót, egészségügyihozzájárulást fizetni, ha annak összege meghaladja a társaságban voltrészesedés bekerülési értékét. (Nem attól függ, hogy az a jegyzett tőkétmeghaladja-e vagy sem!)A válaszunk nem teljes körű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.
1
2