61 cikk rendezése:
21. cikk / 61 Kapcsolt vállalkozás (kft. és egyéni vállalkozó)
Kérdés: Egy kft. tulajdonosi köre négy főből áll: apa, anya és két felnőtt korú gyermek, közeli hozzátartozók. Az ügyvezetők a felnőtt korú gyermekek. Az egyik ügyvezető felesége egyéni vállalkozó, akinek e minőségében rendszeres üzleti kapcsolata van a kft.-vel. A kft. és az egyéni vállalkozó a Tao-tv. 4. § 23. c) pontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül?
22. cikk / 61 Nincs kinevezett képviselő (ügyvezető)
Kérdés: Társaságunk egyik tagja egy bt., ahol 8 éve, a képviselő mandátumának lejárata óta nincs kinevezett képviselő (ügyintéző). Adószámukat 5 éve törölték. A bt. a Cégjegyzékben szerepel. Ki gyakorolja ebben a bt.-ben a képviseletet, konkrétan a cégünk taggyűlésén? Adószám nélküli cégnek fizethetünk-e – mint társaságunk tagjának – osztalékot a cégjegyzékben szereplő bankszámlaszámra?
23. cikk / 61 Kapcsolt vállalkozás, magánszemély tulajdonosok
Kérdés: Adott három vállalkozás, A, B, C Kft., ahol a tulajdoni viszonyok megoszlása: A és B Kft.-ben 50-50%-os tulajdoni részesedéssel bír férj és feleség, C Kft.-t 60-30%-ban a gyermekeik (lányuk és fiuk) és 10%-ban a menyük birtokolja. A kft. ügyvezetői, akik egyedül, önállóan is képviselhetik a kft.-t. A kft. esetén a feleség és a fiúgyermekük, B Kft. esetén a férj, C Kft. esetén a lánygyermekük. A és B Kft. 2004 óta üzleti kapcsolatban állnak egymással, A és C Kft. között nincs üzleti kapcsolat. A Kft. kisvállalkozásnak, B és C Kft. mikrovállalkozásnak minősül. A fenti felállás szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e A-B-C Kft.-k, ha igen, kinek és mikor kell erről bejelentést tenni? Ha kapcsolt vállalkozásai egymásnak, kell-e valamilyen dokumentációt vezetniük?
24. cikk / 61 Szt. változása – Rendkívüli tételek megszüntetése
Kérdés:
Kérdés: Néhány nappal ezelőtt olvastam, hogy a számviteli törvény 2016. január 1-jétől jelentősen módosul (legalábbis a módosítást tartalmazó törvény terjedelméből ez következik). Lehetne ezen módosítások közül néhányról, számlaösszefüggésekkel is kiegészítve, a Számviteli Levelekben is olvasni?
25. cikk / 61 Kapcsolt vállalkozás-e az őstermelő?
Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e 2015-től, ha egy őstermelő 35%-os tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben, és egyben ő az ügyvezető is? A kft. további tagjai nem közeli hozzátartozók. Az őstermelő és a kft. között van üzleti kapcsolat (terményfelvásárlás). Ha kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, mikor és kinek kell jelenteni a NAV-nak?
26. cikk / 61 Ügyvezető munkaviszonyban
Kérdés: Egy kft. módosította társasági szerződését. Három tulajdonosa van a társaságnak. 60%-os részesedéssel rendelkező tulajdonos és 20-20%-kal rendelkező két másik tulajdonos. A 60%-os részesedéssel rendelkező tulajdonos az ügyvezető. A társasági szerződés meghatározza, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban végzi, ezt bejelentették a Cégbíróságon. A tulajdonos munkaviszonyban bolti eladó volt, és ezt a tevékenységét meg kívánja tartani, mint személyes közreműködést. Szabályos-e, ha az eddigi munkaköri leírást módosítjuk, és szerepeltetjük benne az ügyvezetést is, a bejelentése marad változatlanul? Helyes-e a társasági szerződésnek az a pontja, ahol a többségi tulajdonosnál munkaviszony van meghatározva az ügyvezetésre? Arra gondolok, hogy a taggyűlés akkor határozatképes, ha egyszerű szótöbbség érvényesül. Kérem a segítségüket, hogyan tudom szabályosan kezelni az ügyvezető jogviszonyát!
27. cikk / 61 Kapcsolt vállalkozás befolyásgyakorlás alapján
Kérdés: A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja f) ponttal egészült ki. Ennek alapján kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e az alábbi vállalkozások?
Zrt.-nél (az igazgatóság tagjai nem tulajdonosok) 1 fő igazgatósági tag (cégvezető, önálló képviselet, használhatja a vezérigazgatói címet), 1 fő az igazgatóság elnöke (önálló képviselet), 3 fő igazgatósági tag (kettő főnek együttes képviselete van);
Vevő 1. Kft., ahol a Zrt.-nek 40%-os részesedése van, és ügyvezetője a Zrt. igazgatósági tagja, a Zrt.-ben önálló cégképviselő;
Vevő 2. Kft. (10% alatti részesedése van a Zrt.-ben) ügyvezetője igazgatósági tag a Zrt.-ben (együttes képviseleti joga van);
Vevő 1. Zrt. (21% részesedése van a Zrt.-ben) igazgatósági tagja (önálló képviseleti joga van) igazgatási tag a Zrt.-ben (önálló képviseleti joga van);
Vevő 2. Zrt. (5% részesedése van a Zrt.-ben) vezérigazgatója igazgatósági tag a Zrt.-ben.
A Zrt. üzleti kapcsolatban áll a felsorolt társaságokkal.
Zrt.-nél (az igazgatóság tagjai nem tulajdonosok) 1 fő igazgatósági tag (cégvezető, önálló képviselet, használhatja a vezérigazgatói címet), 1 fő az igazgatóság elnöke (önálló képviselet), 3 fő igazgatósági tag (kettő főnek együttes képviselete van);
Vevő 1. Kft., ahol a Zrt.-nek 40%-os részesedése van, és ügyvezetője a Zrt. igazgatósági tagja, a Zrt.-ben önálló cégképviselő;
Vevő 2. Kft. (10% alatti részesedése van a Zrt.-ben) ügyvezetője igazgatósági tag a Zrt.-ben (együttes képviseleti joga van);
Vevő 1. Zrt. (21% részesedése van a Zrt.-ben) igazgatósági tagja (önálló képviseleti joga van) igazgatási tag a Zrt.-ben (önálló képviseleti joga van);
Vevő 2. Zrt. (5% részesedése van a Zrt.-ben) vezérigazgatója igazgatósági tag a Zrt.-ben.
A Zrt. üzleti kapcsolatban áll a felsorolt társaságokkal.
28. cikk / 61 Kapcsolt vállalkozás befolyásgyakorlás alapján
Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e 2015. 01. 01-től a következő két társaság?
"A" társaság
50% férj
50% feleség
ügyvezető: feleség
"B" társaság
42% férj
42% más magánszemély
16% harmadik magánszemély
ügyvezető: férj
"A" társaság
50% férj
50% feleség
ügyvezető: feleség
"B" társaság
42% férj
42% más magánszemély
16% harmadik magánszemély
ügyvezető: férj
29. cikk / 61 Betéti társaság megszüntetése
Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a legoptimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
30. cikk / 61 Kültag részesedésének értékesítése
Kérdés:
Egy belföldi betéti társaság kültagja – külföldi társaság – eladja részesedését egy külföldi természetes személynek, aki a betéti társaság üzletvezetője. Az átruházási szerződés alapján a cégbíróságon a tulajdonosváltást átvezették. A betéti társaságnak – ezenfelül – van-e más teendője? Érint-e bármilyen adózási és számviteli kérdést?
