Könyvek, régiségek készletre vétele

Kérdés: A 2000. évi C. törvény 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint: A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt
- térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét.
Civil szervezetek esetén is irányadó a fent említett jogszabályi hivatkozás. Jelentős mennyiségű és értékű, részben több száz éves könyvek készletre vételével kapcsolatban a következő kérdések, problémák merültek fel:
- Nem ismert a piaci érték a készletre vétel időpontjában,
= elegendő-e a "0"-s számlaosztályban, analitikában mennyiségi nyilvántartásba venni az értékesítésig?
= van-e időbeli korlátja a piaci érték megállapításának, az értékesíthető könyvek piaci értéke csak az árverésen derül ki?
= elegendő-e az értékesítéssel egy időben készletre venni a passzív időbeli elhatárolással szemben, és egyúttal ki is vezetni?
- Vannak olyan könyvek, amelyek értékesítését jogszabály tiltja, a 22/2005. NKÖM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerinti muzeális dokumentumok, végleges megőrzési kötelezettség áll fenn, ezeket eladni nem lehet, csak átadni a közgyűjteményeknek, közkönyvtáraknak, ezek érték nélkül maradhatnak-e a nullás számlák között? Ez utóbbi könyvek, amennyiben átadásra kerülnek az Országos Széchényi Könyvtár részére, az keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget, illetve társaságiadó-kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...és valós összkép bemutatására való törekvés jegyében fogalmazódtak meg. Ezért kell a térítés nélkül átvett eszközöket piaci értéken nyilvántartásba venni, azzal, hogy az így nyilvántartásba vett eszközök elkülönített forrása a passzív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Árukészlet átadása nyilvántartás hiányában

Kérdés: Sportáruházi nagykereskedelemmel foglalkozó kft., amely nem vezet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, októberben egy közhasznú szervezetnek adományoz 5 millió forint értékű árukészletet, amit már több mint 5 éve szerzett be, és nem tudott – előreláthatólag nem is tudna – értékesíteni. A közhasznú szervezet kiállította az igazolást az adományról. Jól tudjuk-e, hogy ez esetben nincs áfafizetési kötelezettség a kft.-nél, és a társasági adó alapja csökkenthető az igazoláson szereplő adomány 20%-ának megfelelő összeggel? Szükséges-e könyvelni az adományozást? Ha igen, mi a megfelelő kontírozása?
Részlet a válaszából: […] ...volna (T8661 – K 814). Ha nem tették meg eddig, tegyék meg – önellenőrzés keretében – most, ha az adományozásra kerülő eszközök piaci értéke kevesebb, mint a beszerzési értékük volt. (Ha helytelen összeggel csökkentik az adóalapot, jogalap nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Adományok nyilvántartása

Kérdés: Egy szociális szövetkezet adományboltot üzemeltet, ládákat helyez ki. A kapott adományokat elegendő-e értékben nyilvántartani? Hol kell nyilvántartani? Értékesítéskor árbevétel, addig rendkívüli bevétel? Ha igen, mivel szemben vezessem ki?
Részlet a válaszából: […] ...leírtakból következően -termékek (használt vagy új), és ezen termékeket értékesítik, az adományokat azáruk között kell – piaci értékükön – állományba venni a rendkívüli bevételekkelszemben, de a rendkívüli bevételként elszámolt összeget időbelileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Egyéni vállalkozó ajándéka magánszemélynek

Kérdés: Egyik egyéni vállalkozó ügyfelünk – aki divat­áru-kereskedéssel foglalkozik – magánszemélyeknek leselejtezett ruhaneműt szeretne juttatni adományként. Kérjük, szíveskedjenek válaszolni, hogy az adományozónak van-e fenti esetben áfafizetési vagy egyéb adófizetési kötelezettsége, mivel a ruhanemű beszerzésekor az áfát levonta az egyéni vállalkozó.
Részlet a válaszából: […] ...nincs személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség.Feltételezhetően a leselejtezett ruhanemű – áfát is magábanfoglaló – piaci értéke nem haladja meg az 5000 forintot. Ez esetben kis értékűterméknek minősíthető, és mint ilyen, az Áfa-tv. 11. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Alapítványi támogatások elszámolása

Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?
Részlet a válaszából: […] ...között kell elszámolni.A természetben kapott támogatást – ha az alapítvány kettőskönyvvitelt vezet – az átvett eszközök piaci értékén a rendkívüli bevételekkelszemben készletre kell venni, és a számviteli törvény vonatkozó előírásaszerint azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Természetben adott adomány

Kérdés: Kiemelten közhasznú alapítvány adományokat gyűjt. Sok cég nem pénzben, hanem természetben szeretne részükre adományozni (pl. építőanyag-kereskedő faanyagot adna, asztalos a munkaerejét, nyomdaipari cég kiadványt készítene térítésmentesen). A részükre adott termék és/vagy szolgáltatás piaci értékének megfelelő összegről adható-e igazolás, amely alapján az egyéb feltételek megléte esetén az adományozó adókedvezményt vehet igénybe? Hogyan kell ezen tételeket az alapítvány könyveiben szerepeltetni, hiszen pénzmozgás nem történik? Az alapítvány jogosult-e áfa levonására, visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] ...a nyújtott szolgáltatás nyújtójánál felmerült bekerülési értékéről(az Szt. 51. §-a határozza meg) adható, és nem a piaci értékről. Ezeket az adatokatpedig az adományozótól lehet megszerezni. Az alapítvány is az Szt. előírásai alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdésének j) pontja alapján].Változás 2007. január 1-jétől, hogy a megajándékozottnál atérítés nélkül átvett eszközt piaci értéken kell állományba venni, a térítésnélkül igénybe vett szolgáltatást is piaci értéken kell költségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Ismeretlentől kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a közhasznú társaságnál a kapott adományokat (pl. ruha, szekrény stb.), ha az adománytevő a kilétét nem kívánja feltárni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – az alaptevékenység rendkívüli bevételeként kell elszámolni a juttatónál kimutatott könyv szerinti, de legfeljebb piaci értéken, feltéve hogy a körülményekből kiderül, a juttatás a közhasznú társaság közhasznú, közcélú tevékenységének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...könyv szerinti értékét [az új Szt. 86. §-ának (7) bekezdése], az engedményes pedig könyv szerinti értéken, de legfeljebb a forgalmi, piaci értéken (ha kettős könyvvitelt vezet), illetve nulla értéken (ha egyszeres könyvvitelt vezet) veszi nyilvántartásba az eszközt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.