Nem realizált árfolyam-különbözet

Kérdés: Egy vállalkozás hosszú lejáratú hitelt vett fel euróban 2001-ben. A hitelszerződés szerint 10 éves futamidejű, így 2011-ben lejár. A tárgyévet követő évet érintő esedékes törlesztőrészletek összegét a vállalkozás minden év végén átsorolta a rövid lejáratú kötelezettségek közé. A hosszú lejáratú kötelezettség mérleg-fordulónapi értékelésekor egyik évben a társasági adó alapját csökkentette a társaság a keletkezett árfolyamnyereség összegével [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja]. A következő években a hosszú lejáratú kötelezettség értékének csökkenésére jutó – előzőekben adóalap-csökkentő tételként elszámolt – adóalap-növelést alkalmazott [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának b) alpontja]. A hitel visszafizetése a lejáratig előreláthatóan nem fog megtörténni, és a vállalkozásnak jelenleg alapvetően három lehetősége van: a) a fennálló hitel futamidejének meghosszabbítása az eredeti szerződés módosításával (pl. 5 évvel), b) hitel felvétele ugyanattól a pénzintézettől, amelynél a szóban forgó hitel fennáll a jelenlegi hitel kiváltására (még 2010-ben), c) a fennálló hitel kiváltása más forrásból származó hitellel (még 2010-ben). Mindhárom esetben a fennálló hitel fedezete lenne a jövőbeni konstrukciók fedezete is. Az a) és b) esetben a feltételek alapvetően nem változnának a jelenlegi konstrukcióhoz képest. A kérdésünk az lenne, hogy a fenti három esetben hogyan alakulna a hosszú lejáratú kötelezettségek értékének csökkenése, tehát milyen mértékben szükséges a társaságnak 2010. évre vonatkozóan a társasági adó alapját megnövelnie?
Részlet a válaszából: […] Az a) esetben a futamidő hosszabbítása miatt kisebb összegű hiteltkell egy-egy évben átsorolni a rövid lejáratú kötelezettségek közzé, azaz -valószínű – több év alatt kell a növelési kötelezettségnek eleget tenni.A b) és c) esetben – mivel az a hitel, amelyhez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Lakásépítés támogatása

Kérdés: A Számviteli Levelek 69. számában az 1436. és az 1443. számú kérdésekre adott válaszban foglalkoztak a vállalati kölcsön lakásvásárlásra, illetve a lakásépítéshez kölcsön nyújtása témakörével. Az adott válaszok azonban nem teljesek, hiányzik belőlük az Szja-tv. vonatkozó részeire való hivatkozás és értelmezés. A hiányosságokat a válaszok kicserélésével lehetne pótolni.
Részlet a válaszából: […] ...lehet.Abban az esetben nem kell az Szja-tv. 72. §-a (1)-(3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni, ha a munkáltató a lakáscélú hitelt pénzintézet útján, annak igazolása alapján a munkavállalójának olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Kamatmentes lakásfelújítási kölcsön adóterhei

Kérdés: Társaságunk dolgozójának kamatmentes lakásfelújítási kölcsönt nyújt. A jegybanki kamat összege után év végén a 44 százalékos szja-t és a 11 százalékos eho-t elszámoljuk és befizetjük. Helyesen értelmezzük-e a törvény előírásait?
Részlet a válaszából: […] ...szja-t és 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.Nem kell adót fizetni akkor, ha a magánszemély munkáltatójától pénzintézet útján, annak igazolása alapján lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez kap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.