Különféle díjazások tagoknak – új Ptk.

Kérdés: Az új Ptk. szerint a kft. tagja nem vehet fel semmit, csak ha lesz nyeresége? Hogyan kell ezt értelmezni, a tag javára történő kifizetésekre, az osztalékra vonatkozó törvényi előírás alapján? Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a lejárulékozott összeget fel szokta venni, mint tagi jövedelmet, továbbá a székhelyen található ingatlan utáni bérleti díjat.
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt utalni kell a Gt. előírásaira. A tag javára történő kifizetéseket a Gt. 131. §-a (az új Ptk. 3:184. §-a), az osztalékfizetést a Gt. 132. §-a (az új Ptk. 3:185. §-a) szabályozza. A két szabályozás között egy lényeges és érdemi eltérés van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Tévesen fizetett osztalék helyesbítése

Kérdés: A kft. 2002. év végén belépett az evába. 2002. évi mérlegében 3457 ezer forint eredménytartalék és 2509 ezer forint mérleg szerinti eredmény szerepelt. A 2003. évi mérlegében az adózott eredmény 3030 ezer forint, mérleg szerinti eredménye 3000 ezer forint, eredménytartaléka 0, mert az éves mérleg készítésekor 5966 ezer forint összegű tagokkal szembeni kötelezettséget könyveltek az eredménytartalékkal szemben. A tagok szándéka az evás időszak előtti osztalékforrás rendezése volt. A bruttó 5966 ezer forintot 2004 áprilisában kifizették, és az osztalékadózás szabályai szerint leadózták. A 2003. évi eredménykimutatásban a tárgyévi adózott eredményt osztalékfizetésre nem használták fel, 2003. évre vonatkozóan az osztalékfizetésről taggyűlési határozat nincs, az a cégbíróságnál sem került letétbe helyezésre. Hogyan kell kezelni a 2004. évi – osztaléknak nem minősülő – kifizetést? Tagi jövedelemként és utólag megadóztatni, járulékoztatni? Vagy a tagokkal visszafizettetni az eredménytartalékba?
Részlet a válaszából: […] ...elfogadásával egyidejűleg határozhat. Tehát a 2003.évi számviteli beszámoló elfogadásakor taggyűlési határozatot kellett volnahozni az osztalékfizetésről úgy, hogy a számviteli törvény vonatkozó előírásaitis figyelembe veszik. Ez utóbbiból következik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Ügyvéd tagi jellegű jövedelme

Kérdés: Ha a társaságiadó-elszámolással működő ügyvédi irodánál az ügyvéd úgynevezett tagi jellegű foglalkoztatásként havonta jövedelmet vesz fel, alkalmazotti kedvezményt nem számolhat el? Kötelező-e felvenni havonta a jövedelmet? Ha a foglalkoztatott ügyvéd havonta a minimálbér utáni járulékokat megfizeti, de csak évente egy alkalommal vesz fel jövedelmet, megteheti-e, hogy csak akkor fizeti meg az szja-járulékot? Milyen jövedelemnek, elszámolásbeli kifizetendő összegnek tekinthető az ügyvéd által felvett-elszámolt jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos adómérték alá tartozó osztalékrész meghatározása kétféle módon történhet. Az egyik módszer, hogy a saját tőkét az osztalékfizetés időpontjában fennálló létszámmal el kell osztani, és az ennek 30 százalékáig terjedő osztalék(rész) adója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Az osztalékfizetés korlátai (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás vállalkozó kifizetheti-e tagi jövedelemként (osztalékként) az eva adóval csökkentett bevételét (ha van pénze a bankban vagy a pénztárban), vagy csak az eredménykimutatásban szereplő adózott eredményt?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatálya tartozó evaalanyra az Szt.-ben és a Gt.-ben meghatározott osztalékkifizetési előírások vonatkoznak. Így az adóalany a tárgyévi adózott eredmény terhére akkor fizethet osztalékot, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.