Tagi kölcsönből apportálás bejelentése

Kérdés: Adott egy kft. 42 milliós tagi kölcsönnel hátrasorolt kötelezettségként, és -22 milliós saját tőkével. A saját tőke rendezése miatt a tagi kölcsönből 25 milliót beapportálnak a tulajdonosok. Ezt a jegyzett-tőke-emelést kell majd a K71-es nyomtatványon jelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...történő felemelését, átalakulását, az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását, vagy a tagok törzsbetétjére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereségnek a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Egyszemélyes kivás kft. osztalékkivétele

Kérdés: Egyszemélyes katás kft. osztalékot szeretne kivenni 2021 nyarán. Minden feltétel adott, az eredmény katás időszak alatt képződött, tehát meg kell fizetni utána az adót. Helyesen járunk-e el akkor, ha a beszámoló készítésekor nem határozunk el osztalékfizetést, amit be kellene vallani a 20 KIVA nyomtatványon, és 12%-kal leadózni, hanem júniusban osztalékelőlegként vennénk ki, ami után már csak 11% a kiva? Nagy összegről van szó, így az az 1% is jelentős.
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (3) bekezdés b) pont szerint az adóalap meghatározásakor növelő tétel az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege (ide nem értve a kisvállalatiadó-alanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékként történő kifizetéséhez viszont nem szükséges a jegyzett tőkét leszállítani. A Ptk. szerint a taggyűlés az osztalékfizetésről a számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat, ha egyébként az Szt. 39...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Osztalékelőleg szociális hozzájárulási adója

Kérdés: A II. negyedévben kifizetendő osztalékelőlegből 19,5 vagy 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell levonni, figyelembe véve a korlátot, a minimálbér 24-szeresét?
Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adót 19,5 százalékkal kell számításba venni. [Ez egyébként következik abból a tényből is, hogy a jövőbeni osztalékfizetés jóváhagyásakor (várhatóan 2020-ban) az adót nem az osztalék teljes összege után kell megfizetni, csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Osztalékelőleg figyelembevétele

Kérdés: Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdés b) pontja alapján "osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel". Ennek fényében nem tudom értelmezni a 7340. kérdésszám alatt olvasható magyarázatot, miszerint a januárban vagy áprilisban fizetett osztalékelőleg nem lesz sem 2016, sem 2017 terhére kifizetett osztalékelőleg.
Részlet a válaszából: […] ...a 2019. január 1-je után kapott osztalékelőleg már nem 2018. adóévi bevétel, hanem 2019. évi, függetlenül attól, hogy a 2018. évi osztalékfizetésről a legfőbb szerv hozott-e döntést, vagy még nem.Az osztalékelőleg-fizetés feltételeit az Szt. 39. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Tőkeemelés kezelése a végelszámolásnál

Kérdés: A kft. az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ról 3000 E Ft-ra a jegyzett tőkét. Ha végelszámolással megszűnik, akkor a kiadott vagyontárgyak, amelyek az 500 E Ft feletti jegyzett tőkerészre jutnak, osztaléknak minősülnek? Olyan, mintha az eredménytartalékot venné ki osztalékként? Amennyiben osztalék, mikor kell a végelszámoláskor osztaléknak tekinteni? Amikor megkapják a tulajdonosok a felosztható vagyont, vagy azt megelőzően, ugyanis adóbevallások is kapcsolódnak hozzá, amit a megszűnésig rendezni kell?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül.Az osztalékfizetés lehetősége független a társaság megszűnésétől, a vállalkozásból kivont jövedelem pedig nincs közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Osztalék a szociális szövetkezetnél

Kérdés: Szociális szövetkezet nyereséggel lezárt adóéve után osztalékot szeretne fizetni a tagjainak. Milyen osztalékfizetési szabályokkal lehet ezt megtenni, és milyen közterheket kell megfizetnie ezzel kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] ...történő részesedés módjának és mértékének (ellenértékének) meghatározását.A hivatkozottak alapján nehezen képzelhető el az osztalékfizetés sajátos módon történő szabályozása, különösen annak ismeretében, hogy a tagi munkavégzési jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Osztalékelőleg euróban

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem gondolja helyesen. A kérdésben leírtak a jogszabályi előírások sorozatának a megsértését tükrözik.Ügyfele nem vehet fel csak úgy az euróbankszámláról osztalékelőleget készpénzben, még akkor sem, ha egyszemélyes társaság tulajdonosáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Kapcsolt vállalkozás (magánszemély tulajdonosok)

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két vállalkozás, ha az egyik kft.-ben: "A" 45%-ban, "B" 50%-ban és "C" 5%-ban tulajdonos, a másik bt.-ben: "A" 40%-ban, "B" 50%-ban és "D" 10%-ban tulajdonos? "A" és "B" házastársak, valamint "C" és "D" szintén házastársak. Transzferár-nyilvántartást kötelező-e készíteni, ha igen, melyik vállalkozásnak?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben érvényben lévő szerződés, megállapodás alapjánteljesítés (pl. termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, nem pénzbeliosztalékfizetés) történik legalább az egyikük részéről.Az előzőek fennállása esetén mindkét társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...Eltérés abban van, hogy a magánszemélyt terhelő szja-t és ehótnem a tőke emelésekor, hanem a tőke kivonásakor kell megfizetni.Az osztalékfizetés tulajdonosok részéről történőelengedésének a jogossága is vitatható, de általában az adóhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
1
2
3