33 cikk rendezése:
1. cikk / 33 Illetményfa-juttatás erdőbirtokossági társulatnál
Kérdés: Erdőbirtokossági társulat illetményfa-juttatást ad a tagjainak minden évben, tulajdonrészük arányában. A tagok nyugdíjasok vagy főállásúak. A kitermelést külső cég végzi, számla ellenében, amely után a társaság az áfát visszaigényli. A társulat a vezetőségi tagoknak is fát ad tiszteletdíjként, amelyet nem a tulajdonrész arányában ad ki. Milyen járulék- és áfafizetési kötelezettség terheli a tagokat, illetve a vezetőségi tagokat és a társaságot az illetményfa után?
2. cikk / 33 Járulékfizetés a tag után
Kérdés: Ha egy tag nem vesz fel jövedelmet, de saját járulékát befizeti a céghez, az utána fizetendőt pedig a cég rendezi, mekkora összeg után lehet ezt megtenni? Az 5019. számú kérdésre adott válaszban 2010. évre 150 ezret tekintettek elfogadhatónak. Idén a minimálbér? Aki nem vesz fel jövedelmet, nem fizethet akármennyi összeg után járulékot?
3. cikk / 33 Ügyvezető megbízási szerződéssel
Kérdés: A kft. új ügyvezetőt nevezett ki, aki megbízási szerződés alapján látja el munkáját. Az ügyvezetőnek máshol nincs főállása. Elláthatja-e az ügyvezető a munkáját kizárólag megbízási szerződés alapján úgy, hogy sehol nem rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal?
4. cikk / 33 Több biztosítási jogviszony
Kérdés: A magánszemélynek az alábbi munka- és jogviszonyai vannak: 1. "A" Kft.-ben főállású munkavállaló (minden adót és járulékot fizetnek utána). 2. "B" társaságban megbízási jogviszony alapján vezető tisztségviselő (legmagasabb adókulcs szerint adózik). 3. "C" – evás – Bt.-ben kültag, és személyesen közreműködik (a bt.-ből jövedelme nincs, adót, járulékot a bt. nem fizet utána, csak az evával csökkentett bevételben részesül). 4. "D" Kft. végelszámolója megbízási jogviszony alapján (legmagasabb adókulcs szerint) adózik. 5. "E" Bt.-ben beltag (a bt.-ből sem jövedelme nincs, sem osztalékban nem részesül. A bt. adót, járulékot nem fizet utána). "A" Kft.-ben a főállására tekintettel helyesen nem fizet a résztulajdonában lévő "C" és "E" társaság utána járulékot? (Jövedelmekben e két cégből nem részesül!) Ha megszűnik az "A" Kft.-ben a főállású jogviszonya, akkor a tulajdonában lévő bt.-kben – melyekben személyesen is közreműködik, de jövedelemben nem részesül – kell-e járulékot (ehót) fizetnie? A főállása megszűnése hogyan befolyásolja a többi jogviszonyát? Mindenképpen rendelkeznie kell heti 40 órás munkaviszonnyal? Teljes munkaviszonyban elláthatja-e a "B" társaság ügyvezetői pozícióját, ha idáig megbízási jogviszony alapján látta el?
5. cikk / 33 Magánszemély által bérelt tehergépkocsi üzleti használata
Kérdés: Társaságunk alkalmazottja a bérelt tehergépkocsiját hivatali, üzleti célra is használja. Ezért a társaság havi 200 ezer Ft átalányt fizetne a dolgozónak. Adható-e ilyen formában költségtérítés? Milyen terhei lehetnek a társaságnál és a magánszemély dolgozónknál? Az átalány formájában adott költségtérítés elszámolható-e, milyen bizonylat alapján? A társasági adó szempontjából ez lehet-e a vállalkozás érdekében felmerült költség?
6. cikk / 33 Magánszemély tulajdonosnak adott kölcsön elengedése
Kérdés: A kft. – megfelelve a pénzkezelési szabályzatban maximált 500 E Ft-os átlagpénzkészlet betartásának – az e fölötti pénzkészletét kölcsönadta a magánszemély tulajdonos részére. Ez után a kölcsön után a mindenkori jegybanki alapkamat + 5% mértékű kamatot fizettet. (A mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan a kamatot időbeli elhatárolással elszámolja és adózza.) Ezen kölcsön elengedése 2010-ben milyen adófizetési kötelezettséget jelent a kft. és a magánszemély esetében? A magánszemélynél ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget jelent?
7. cikk / 33 Fel nem vett jövedelem járuléka, adója
Kérdés: Kft.-tag nem vesz fel jövedelmet, milyen járulékokat és adókat kell fizetni utána? 2009. évben alakult egyszemélyes kft. tagja, aki egyben a kft. ügyvezetője is. A tagnak máshol nincs semmilyen jogviszonya, ezért – tudomásom szerint – a most alakult kft.-nek kell megfizetni az adókat és járulékokat. Kérdésem, hogy pontosan ilyen esetben mi a járulékok alapja, és milyen adót vagy járulékot kell megfizetni utána a kft.-nek? Továbbá a kft. hogyan számolja el a könyveiben ezeket az összegeket? Főképpen arra keresem a választ, ha olyan járulékot vagy adót kell a kft.-nek megfizetni a tag helyett, melyet más esetben a kifizetésre váró jövedelemből kell levonni, akkor a kft. hogyan számolja el a könyvviteli nyilvántartásaiban? Kérném, hogy részletesen válaszolják meg a járulékok, adónemek nevét, alapját, százalékos mértékét és könyvviteli elszámolási módját, illetve hogy van-e olyan járulék vagy adónem, melyet a kft. tagjának a kft. részére meg kell térítenie, mivel nincs kifizetett jövedelem, melyből ezt le lehetne vonni?
8. cikk / 33 Versenybírói díj és költségtérítés
Kérdés: Egy közhasznú egyesület a magyar bajnoki versenyrendszerben csapatot indít. Az egyesület tagja az országos szakszövetségnek, tagságának éves tagdíjfizetési kötelezettségével tesz eleget, ezáltal nevezhet a bajnokságba. A bajnoki idény sorsolását és a játékvezető küldését az országos szakszövetség végzi. A sorsolás alapján kijelölt időpontokra a versenykiírásban megjelölt díjazás alapján a szövetség kiküldi a kijelölt versenybírót, akinek a bírói díja a mérkőzés napján, a hazai pályán szereplő csapatot terheli. A bírói díj két tételből áll, a versenykiírás szerint előírt játékvezetői díjból és – vidéki bíróküldés esetén – a költségelszámolásból. A kifizetésre a szövetség által rendszeresített formanyomtatvány kitöltése alapján kerül sor. A bírói díj 5-20 E Ft közötti összeg/mérkőzés, és ha van útiköltség-térítés, mely vasúti jegyek és készpénzfizetési számla alapján, vagy gépjármű-elszámolás az APEH által közzétett üzemanyagárak alkalmazásával kerül kifizetésre. Kérdések: A kiküldő és a kifizető személye ez esetben eltérő, ilyenkor erre az egy napra keletkezik-e a versenybírónak (a versenybíró nem egyéni vállalkozó) biztosított jogviszonya? Az egyesület által kifizetendő bírói díjat milyen levonások terhelik? A bruttó bírói díj után terheli-e a kifizetőt a 11%-os egészségügyi hozzájárulás, ha ez alapján nem merül fel biztosítási jogviszony? Milyen bevallási és adatszolgáltatási kötelezettsége származik a kifizetőnek a versenybírói díj után? Milyen bevallási, levonási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szövetségnek a fenti események szerint abban az esetben, ha a teljes bajnoki idényre a nevezési díj mellett befizetteti a részt vevő egyesületekkel a bírói díjat és a hozzá kapcsolódó járulékokat, majd az idény során a szövetség fizeti ki a bírói díjakat a sorsolás szerinti időpontokban?
9. cikk / 33 Személyes közreműködés díj fizetése nélkül
Kérdés: A kft. tagja tagi jogviszonyban látja el feladatát. Veszteséges a vállalkozás, ezért januártól nem vesz ki jövedelmet. Úgy tudom, a minimálbér után akkor is kell fizetni a járulékokat. Milyen járulékot kell fizetni?
10. cikk / 33 Magyar munkavállalók külföldön
Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
