120 cikk rendezése:
1. cikk / 120 Árfolyamnyereségből származó jövedelem szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Munkaviszonyban álló nyugdíjas magánszemély munkaviszonyból származó éves jövedelme 1,5 millió forint, ezenfelül kifizetésre került részére 4,5 millió forint osztalék. A munkabérből és az osztalékból a személyi jövedelemadó levonásra került. Az osztalékból szociálishozzájárulásiadó-levonás nem volt, mivel úgy nyilatkozott, hogy jövedelme várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ezenkívül szövetkezetben lévő részjegyét magánszemélynek kívánja értékesíteni. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme (eladási ár-névérték) 20 millió forint. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme után a magánszemélynek a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni a személyi jövedelemadót? Fenti jövedelmek alapján keletkezik-e a magánszemélynek szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?
2. cikk / 120 Nyugdíjas kültag osztaléka utáni szocho
Kérdés:
Egy betéti társaság kültagja, aki nyugdíjas, mellette ebben a bt.-ben munkaviszonyban dolgozik. A 2023. évben kifizetett osztalék után kifizetésekor kell-e szochót fizetnie?
3. cikk / 120 Alkalmi munkabérből végrehajtás érvényesítése
Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében létrejött alkalmi munkabérből hogyan érvényesíthető – ha egyáltalán érvényesíthető – a végrehajtás? 2023. 05. 01-től megemelkedett a mentes rész, valamint a végrehajtás olyan pénzbeli juttatásokból érvényesíthető, amelyet a magánszemély esetén szja-előleg-kötelezettség terhel. Ennél a foglalkoztatásnál ez összeghatárhoz kötött. Eltérő vélemények olvashatók az interneten.
4. cikk / 120 Nyugdíjkorhatárt betöltő dolgozó figyelembevétele rehabilitációs hozzájáruláshoz
Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulás számításánál figyelembe lehet-e venni a megváltozott munkaképességű dolgozói létszámnál azt a munkaviszonyos dolgozót, akit eddig figyelembe vettünk, mert rendelkezett a komplex minősítést végző szakértői bizottság összefoglaló véleményével, miszerint 43%-ban egészséges? De ugyanezen dolgozó közben elérte a nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjat kap. Figyelembe vehetem? Illetve van olyan munkavállaló is, aki szintén megváltozott munkaképességű, elérte a nyugdíjkorhatárt, de ő nem az öregségi nyugdíjat, hanem továbbra is a rokkantnyugdíjat választotta, mert az az összeg kedvezőbb számára. Őt figyelembe vehetem? Valamint mit jelent az, hogy az Mm. 2011. évi CXCI. tv. 38/c. §-a alapján valaki mentesül a komplex minősítés alól?
5. cikk / 120 Munkaidőkeret alatt teljesítendő munkaidő
Kérdés:
Egy lottózó nyitvatartási ideje hétfőtől péntekig napi 7 óra (07.50–15.10 óráig) 20 perc munkaközi szünettel, mely bérezetlen, mivel nem része a munkaidőnek! Szombat–vasárnap 4 órán át, 08.00–12.00 óráig tart nyitva. Negyedéves munkaidőkeretben, részmunkaidős munkaszerződéssel szeretnénk alkalmazni nyugdíjas dolgozót, aki mellett egyszerűsített munkaszerződéssel is alkalmazunk 1 főt. Hogyan kell meghatározni a munkaviszonyos munkavállalók negyedéves munkaidőkeretét (mivel hétköznap és hétvégén is dolgozhat, ahol eltér a napi óraszám) és a garantált bérminimum összegét havibér esetén? Praktikusabb lenne az órabér? Ha igen, akkor az hogyan alakulna? Példával kérném a segítségüket!
6. cikk / 120 Lízingelt eszköznél a maradványérték és a piaci érték különbözete
Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?
7. cikk / 120 Jövedelem adózása megbízási szerződés esetén
Kérdés: A megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek szükséges-e, hogy valahol legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmét a normál szabályok szerint adóztassa, annak érdekében, hogy az afelettit az egyszerűsített közteherviselésről szóló 2005. évi CXX. törvény szerint adóztathassa?
8. cikk / 120 Nyugdíjas ügyvezető bevallása
Kérdés: Egy belföldi kft.-nek két magánszemély tagja van. Az ügyvezető (vezető tisztségviselő) már az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas személy. A társaság ügyvezetését és a bolti eladói munkáját díjazás nélkül látja (látta) el az ügyvezető (méterárubolt). A havi járulékbevallás M-es lapján eddig az alkalmazás minőségének a 8/53 kódot jelöltem (öregségi nykh. betöltött nyugdíjas/és kieg. tev. folytató társas vállalkozó). 2022. júniustól munkabért kíván felvenni a nyugdíjas tag a munkájáért. Jól gondolom-e azt, hogy
- T1041-e bevallást nem kell beadnom a munkaviszony létesítése miatt, mivel ő már nem biztosított;
- a 08-as járulékbevallásban alkalmazás minőségének 8/20 kódot jelölöm (nyugdíjas/és munkaviszonyos), csak szja-előleget vonok a béréből, és a kft. nem fizet a bére után szociális hozzájárulást?
Kell-e heti munkaórát megadni nyugdíjas tag és egyben munkavállaló esetén, ugyanis bruttó 118 000 Ft munkabért kap a kft.-től? Kell e figyelnem a minimálbér-, bérminimum-összeghatárt, ugyanis ezen munkabér, bérminimummal számolva, heti 15 órás munkaidő esetén arányos? Gondolom, 40 órás munkaviszony esetén nem számfejthet a cég bruttó 118 000 Ft-ot részére?
- T1041-e bevallást nem kell beadnom a munkaviszony létesítése miatt, mivel ő már nem biztosított;
- a 08-as járulékbevallásban alkalmazás minőségének 8/20 kódot jelölöm (nyugdíjas/és munkaviszonyos), csak szja-előleget vonok a béréből, és a kft. nem fizet a bére után szociális hozzájárulást?
Kell-e heti munkaórát megadni nyugdíjas tag és egyben munkavállaló esetén, ugyanis bruttó 118 000 Ft munkabért kap a kft.-től? Kell e figyelnem a minimálbér-, bérminimum-összeghatárt, ugyanis ezen munkabér, bérminimummal számolva, heti 15 órás munkaidő esetén arányos? Gondolom, 40 órás munkaviszony esetén nem számfejthet a cég bruttó 118 000 Ft-ot részére?
9. cikk / 120 Szemüvegvásárlás a kft. tagjai számára
Kérdés: Egy kft., amely február 22-én 3 db nagy értékű szemüveget vásárolt a kft. tagja részére, aki a kft.-ben nem ügyvezető, és nem is dolgozik a cégben, csak tag. Mindhárom szemüvegszámla mögötti látásvizsgálaton az szerepel, hogy képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító, többfókuszú szemüveg használata javasolt. Ez a szemüvegjuttatás elszámolható-e adómentesen a kft. részéről? Ha nem, akkor milyen terhei vannak?
10. cikk / 120 Öregségi nyugdíjas bérköltsége (kivaalap)?
Kérdés: Kisvállalatiadó-alany társas vállalkozás öregségi nyugdíjas munkavállalójának bérköltsége kivaadóalapot képez-e a jelenleg hatályos jogszabályok alapján? Az adónemre vonatkozó NAV információs füzetekben (92. számú) a korábbi években ki volt emelve, hogy nem, viszont a 2021. évben készült tájékoztatóban már nem szerepel ez a kijelentés. Van ennek bármi jelentősége? Változott a törvény erre vonatkozóan?
