Közös költség bizonylata

Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?
Részlet a válaszából: […] ...bevételei és költségei, ráfordításai vannak, amelyeket a társasház nevére szóló számlák alapján, a társasház könyvviteli nyilvántartásaiban kell rögzíteni. A közüzemekről szóló törvények előírásai szerint a társasház tulajdonosait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] ...számviteli politikai döntés, hogy a vállalkozó a vásárolt anyagok évközi alakulásáról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, vagy nem vezet. Ez is kihatással lehet az anyagköltség nagyságára.Ha a vállalkozó a vásárolt anyagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Önkormányzattal kapcsolatos számlák kompenzálása

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonban lévő víziközműveket üzemeltet. A víziközművek az önkormányzat tulajdonában vannak. Az önkormányzat köteles gondoskodni a települések ivóvízellátásáról. Ebbe a körbe tartozik az előbbi feladat ellátását szolgáló létesítmények megvalósítása, bővítése, működtetése, fenntartása, koncesszióba adása. A társaság minden évben elszámol az önkormányzattal, a felújításokat számlázza, az önkormányzat pedig kibocsátja a neki járó koncessziós díjról a számlát. A két számla rendezése kompenzációval történik. Felmerült egyes önkormányzatoknál, hogy a kompenzációval történő rendezés nem megfelelő, és ragaszkodnak a számlák átutalással történő kiegyenlítéséhez. Valóban nem helyes a számlák kompenzálása az önkormányzati könyvelés keretében?
Részlet a válaszából: […] ...két törvény ismeri a beszámítás intézményét. Az igaz, hogy azönkormányzatok alapvetően pénzforgalmi szemléletben vezetik a könyvvitelinyilvántartásaikat, de ez nem jelenti azt, hogy pénzforgalom nélküli sajátoselszámolásra, beszámításra ne lenne lehetőség....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Januárban kibocsátott számla

Kérdés: Folyamatos szolgáltatás esetén a 2011 januárjában kibocsátott számlában a fogyasztás időszaka teljes egészében 2010. december 31-ét megelőző, de az alapdíj már 2011. január havi, a 2010. év számviteli nyilvántartásában hogyan kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli alapelvek (elsősorban a teljesség, azösszemérés, az időbeli elhatárolás elve) érvényesülése érdekében a kérdésszerinti számlát 2010. évre a szállítóval, a szolgáltatóval szemben könyvelnikell:– a 2010. évi fogyasztás értékét, ha az áram-, gáz-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Beszedett és igazolt vizitdíj eltérése

Kérdés: Az egészségügyi társaságok által beszedett vizitdíj elszámolásával a Számviteli Levelek 157. számában a 3226. számú kérdésre adott válaszban foglalkoztak. A probléma abból adódik, hogy a társaság elszámolása szerint a társaság által beszedett vizitdíj összegétől eltér az OEP által visszaigazolt vizitdíj összege, és így az összes tétele könyvelése után a 4749. számlán különbözet marad. Az eltérés okát a háziorvosok az OEP-nyilvántartás hiányosságában látják, hiszen ők a beszedett vizitdíjakról minden hónapban tételes, taj-szám szerinti kimutatást küldenek az OEP felé. Mit tegyünk a 4749. számlán maradó egyenlegekkel? Az esetek többségében a ténylegesen beszedett vizitdíj több, mint az OEP által igazolt támogatás.
Részlet a válaszából: […] A válaszadó számára kevésbé érthető az OEP kérdésben leírtvisszaigazolási gyakorlata. A rendszeresen jelentkező, alapvetően egyirányúeltérésekre indokolt írásban az OEP figyelmét felhívni. Érdemi válaszhiányában, a zárlati munkák között a tárgyévben a 4749. számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.