Kapcsolódó vállalkozás, kapcsolt vállalkozás

Kérdés:

Hogyan kell értelmezni a 2004. évi XXXIV. tv. a kis- és középvállalkozásokról (Kkv-tv.) 4. §-ának (2)-(5) bekezdéseit transzferárképzési szabályzat és nyilvántartás, valamint az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség szempontjából abban az esetben, ha a négy különböző gazdasági társaságban ugyanazok a tagok vannak, és közöttük szülő-gyermek és testvéri kapcsolat áll fenn? Tehát egyik társaság sem áll a másikkal befektetési viszonyban, az ügyvezető a tagok egyike, a szavazati arány nem tér el a tulajdonaránytól. Van olyan társaság, amelyik napi, másik eseti gazdasági kapcsolatban áll egymással. Amennyiben értelmezhető közöttük a kapcsolódó vállalkozás, úgy minden egyes társaságra fennáll a fenti kötelezettség?

Részlet a válaszából: […] ...vagy kisvállalkozásnak, akkor innovációsjárulék-kötelezettségük keletkezik.A Kkv-tv. szokásos piaci ár meghatározására vonatkozóan nyilvántartást nem ír elő, így azt az innovációsjárulék-kötelezettséghez kapcsolódóan nem kell elkészíteni.E kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Kapcsolt vállalkozás és nyilvántartás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozás-e a következő három gazdasági társaság számviteli szempontból és társasági adó szempontjából, és kinek van transzferár-nyilvántartási kötelezettsége? Kiinduló adatok: "A" férj, "B" feleség, "C" közös gyermek, "D" közös gyermek. 1. Részvénytársasági szavazatok megoszlása "A" vezérigazgató 50%, "B" vezérigazgató-helyettes 50%. Semmi egyéb nem szerepel a társasági szerződésben (például az sem, hogy szavazategyenlőség esetén kinek a szavazata dönt, ki gyakorolja a munkáltatói jogokat stb.) 2. Kft.-szavazatok megoszlása "A" ügyvezető 66,66% "B" pénzügyi befektető 33,33% 3. Kft.-szavazatok megoszlása Idegen magánszemély (ügyvezető) 25,0%, "A" 18,4%, "B" 11,4%, "C" 22,6%, "D" 22,6%. A két kft. tevékenysége kizárólag a részvénytársasághoz kapcsolódik, megrendelést kizárólag a részvénytársaságtól kap, más tevékenységet nem végez. Ha a három gazdasági társaság összevont mérlegadatait vesszük figyelembe, a Sztv. 117. § szerint konszolidált éves beszámolót kellene készítenie.
Részlet a válaszából: […] ...minősülnek mind a három vállalkozásszempontjából, ezért a három vállalkozás kapcsolt vállalkozásnak minősül.A szokásos piaci ár nyilvántartását az adózónak akkor kellelkészítenie, ha– a Tao-tv. 18. §-ának (5) bekezdésében felsorolt adóalany,és–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Kapcsolt vállalkozás családtagok között

Kérdés: Két cégben apa, anya, gyermek tulajdonosok. Egyikük tulajdoni hányada és szavazati aránya sem éri el az 50%-ot, viszont az ügyvezető mindkét cégben azonos, ezért véleményünk szerint a két cég 2009. december 31-ig nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, és nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni. Az ügyvezető azonossága nem játszik szerepet a kapcsolt minőség meghatározásánál. 2010. január 1-jétől azonban a két társaság kapcsoltnak minősül, mivel a közeli hozzátartozók tulajdonarányait/szavazatait össze kell adni. Jól gondoljuk-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján egyértelműen nem állítható, hogy a két cég2010 előtt nem minősült kapcsolt vállalkozásnak. Az ugyanis attól függ, hogy atulajdonosok személye hogyan "oszlott meg" a cégek között. A kérdésből azvalószínűsíthető, hogy mind a hármuk mind a két cégben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Ügyvezető mint könyvelő

Kérdés: A kft. (éves nettó árbevétele kb. 150 millió forint) ügyvezetője mérlegképes könyvelő végzettséget szerzett. Az ügyvezető könyvelheti-e a kft. gazdasági eseményeit, elkészítheti-e a beszámolót, vagy ez összeférhetetlen? Az ügyvezető közeli hozzátartozója lehet-e a kft. könyvvizsgálója?
Részlet a válaszából: […] ...körébetartozó feladatokat is, ha az ennek végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik,őt ilyen címen a Pénzügyminisztériumban nyilvántartásba vették, továbbá ezenfeladatoknak az ügyvezető általi ellátását a társasági szerződés nem zárta ki.Itt utalnunk kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Ingyenes szolgáltatás (eva)

Kérdés: Az evás egyéni vállalkozónál a törvény 6. §-ának (2) bekezdése alapján bevételnek minősül-e az, ha közeli hozzátartozójától (gyermekétől) a vállalkozáshoz használt irodahelyiséget ingyenesen, bérleti díj fizetése nélkül kapja használatra? Ha bevétel, akkor egyszeresen, vagy a törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján kétszeresen kell figyelembe venni? Mi a helyzet abban az esetben, ha az evás vállalkozás egy kft., és a többségi tulajdonosok (egyben ügyvezetők) közeli hozzátartozójától (gyermeküktől) kapják ingyenesen, bérleti díj fizetése nélkül az irodahelyiséget használatra?
Részlet a válaszából: […] ...Eva-tv. szerinti bevételi nyilvántartást vezető adóalany esetében a mástól ingyen kapott, igénybe vett szolgáltatás szokásos piaci értéke evás bevételként része az eva alapjának.Ha az egyéni vállalkozó adóalanynak a saját tulajdonában álló ingatlanában van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Kockázati felelősségbiztosítás díja

Kérdés: Társaságunk ügyvezetőjére kockázati felelősségbiztosítást kötöttünk, ami a nyugdíjba vonulással egyidejűleg lejár, a biztosító a lejáratkor visszafizetést nem teljesít. A biztosítást halál, illetve baleset esetére kötöttük, az első esetben kedvezményezett a biztosított felesége és gyermekei. Miként kell az ilyen biztosítást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...díja. Az elszámolás feltétele a biztosítóval kötött szerződés és a biztosítási díj átutalása. Számviteli szempontból külön nyilvántartásra nincs szükség, hiszen a társaság a megfizetett biztosítási díjat semmilyen körülmények között nem kapja vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.