Kiterjesztett gyártói felelősségi díj könyvelése

Kérdés:

Bár majd csak októberben kerül sor az első kiterjesztett gyártói felelősségi díj bevallására és megfizetésére, a könyveléssel kapcsolatban már most több kérdés merült fel bennünk. Ha a koncessziós társaság számlázza felénk, akkor hatósági díjként kell könyvelni szállítói számlaként? Lehet-e része a külföldről vásárolt készletek bekerülési értékének? (A környezetvédelmi termékdíjat eddig így kezeltük.)

Részlet a válaszából: […] ...a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton – a nyilatkozat iktatási számának megjelölésével – feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi díj) számviteli kezelése

Kérdés:

Hogyan kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat elszámolni?

Részlet a válaszából: […] ...a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton – a nyilatkozat iktatási számának megjelölésével – feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

EPR-díjat hogyan kell könyvelni?

Kérdés:

A 2023. július 1-től bevezetett EPR-díjat hogyan kell könyvelni? A beszerzési ár része, mint a környezetvédelmi díj, vagy egyéb ráfordítás, vagy igénybe vett szolgáltatás?

Részlet a válaszából: […] ...a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton – a nyilatkozat iktatási számának megjelölésével – feltünteti, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a vevő nyilatkozata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Követelés elévülése, értékesítése

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
Részlet a válaszából: […] ...piaci ár, akkor módosítani kell az adóalapot, mégpedig:– ha az ár nagyobb, mint a piaci ár, akkor lehet a különbözettel csökkenteni – nyilatkozat alapján – az adózás előtti eredményt;– ha az ár kisebb, mint a szokásos piaci ár, akkor a különbözet növelő tétel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.