Biztosítás keretében autójavítás

Kérdés: A társaság könyveiben nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett autó szerepel, ami megsérült, a casco biztosítás terhére javították. Ajavítást végző cég számlája megérkezett, amelyen a teljes kárösszeg szerepel, ennek csak az önrészét kellett átutalni a társaság felé, és az áfa felét, mivel a társaság az Áfa-tv. 124. § (4) bekezdésében foglaltak szerint azt helyezi levonásba a lízing után. Kaptunk egy nyilatkozatot is mellé, amelyben a javító cég ügyvezetője kijelenti, hogy a fennmaradó részt a biztosító megtéríti részükre. A kérdés a számla helyes könyveléséhez kapcsolódik. Az önrész és a kifizetett áfarész egyéb ráfordítás lesz, a fennmaradó rész követelés, majd a kapott nyilatkozat szerint átvezetem az egyéb bevételek közé? Ez esetben hogyan élhetek a munkadíj utáni áfa 50%-os levonhatóságával?
Részlet a válaszából: […] ...áfa alapját csökkenti. Ezt az összeget, amit a biztosító a javítást végző társaságnak megtérít(ett), a javító cég ügyvezetőjének nyilatkozata alapján kell a kötelezettség csökkentésével egyéb bevételként elszámolni: T 454 – K 968.A fentiek szerint a javító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Hiányzó pénzkészlet

Kérdés: A kft. tulajdonosa, személyesen közreműködő tagja elhunyt. A tényleges pénzkészlet nulla forint, a könyv szerinti 14 millió forint. A könyvelés rendelkezésére áll egy nyilatkozat az ügyvezetőtől, aki a fenti tényt aláírásával rögzíti, elismeri. Mi a helyes eljárás számviteli, illetve adózási előírás alapján?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyrészt az, hogy a pénzkezelési szabályzat szerint ki kezelte a pénztárt, és mit ismert el az ügyvezető?Feltételezhetően a kft. tulajdonosa kezelte a pénztárt. A pénzkezelés általános szabályaiból következően teljes felelősséggel (még akkor is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Könyvelőtársaság szerződésének átcsoportosítása

Kérdés: Könyveléssel foglalkozó betéti társaság tulajdonosai közül ez ideig katás beltagként végző személy a jövőben katás kültag-ügyvezetőként folytatná, valamint egyidejűleg katás egyéni vállalkozást is indítana, és bizonyos cégek könyvelését egyéni vállalkozóként vinné tovább. (A társaságban a jövőben beltagságot betöltő személy kiléte még nyitott, lehet, hogy a jelenlegi kültagból lesz beltag, de a bt.-ben tevékenységet nem fog végezni.) A bt.-ből az egyéni vállalkozásba áttenni tervezett cégek hogyan kerülhetnek át a jövőbeni bt.-kültaghoz mint egyéni vállalkozóhoz a könyvelési szerződések megszüntetése, illetve újrakötése nélkül? A megbízó cég, a bt., valamint az egyéni vállalkozó hármas megállapodásával? Problémát jelenthet az évközi változás? A könyvelőváltás miatt a felelősségi kérdéseket hogyan célszerű rendezni? Engedményezés útján átkerülhetnek a szerződések az egyéni vállalkozóhoz?
Részlet a válaszából: […] ...beltagot (mint regisztrált mérlegképes könyvelőt) a bt. munkaviszonyban foglalkoztatja!A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, és jogosultság a szolgáltatás követelésére a Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Kölcsön, ami a könyvekben nem szerepel

Kérdés: 2003 óta vagyok egy kft. könyvvizsgálója. Az éves záráshoz kért ügyvédi levélben szerepelt egy tétel, amely arról szólt, hogy a kft. 2002-ben kölcsönt adott egy másik cégnek, amely felszámolás alá került. 2010-ben a felszámoló nyilatkozata alapján behajthatatlanná vált a követelés. A nyilvántartásokban 2002 óta ez a tétel nem szerepelt. Az ügyvezető nyilatkozata szerint a kölcsön adása készpénzben történt, és erről kölcsönadási szerződés született. A kölcsön eredeti futamideje 1 év volt. Véleményüket kérem a gazdasági esemény számviteli és adójogi megítéléséről!
Részlet a válaszából: […] ...tételben 2002-ben (feltételezhetően)elszámolásra került. Az így követelésként kimutatásra kerülő kölcsön összegét afelszámoló nyilatkozata alapján behajthatatlan követelésként kell leírni (annakösszegével 2010-ben a társasági adó alapját növelni nem kell)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Társaság alapítása nem pénzbeli hozzájárulással

Kérdés: A kft. alapításához elegendő-e, ha az 500 ezer forint jegyzett tőkét az alapító tagok csak és kizárólag eszközökben bocsátják a társaság rendelkezésére? Milyen teendőkkel kell számolnia a társaságnak? Milyen könyvelési tételek vannak?
Részlet a válaszából: […] ...(nem kötelező), akkor nyilatkozniuk kell arról, hogy milyenszempontok alapján történt meg a hozzájárulás értékelése, és ezt anyilatkozatot az ügyvezetőnek a cégbírósághoz történő bejelentkezéséhezcsatolni kell.A Gt. 116. §-ának (2) bekezdése szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: Több lejárt követelést mutatunk ki, néhány közülük több éve fennáll. A többszöri fizetési felszólításokra az adósok nem válaszoltak. Tudjuk, hogy néhány cég azóta megszűnt, átalakult, illetve működése kétes. Ügyvezetőnk nem látja értelmét behajtócég igénybevételének, szeretné minél előbb leírni ezen követeléseket. Leírhatjuk-e ezeket a követeléseket anélkül, hogy az ügyvédi vagy a behajtócég álláspontja a kezünkben lenne? Ha igen, mi legyen a könyvelés bizonylata?
Részlet a válaszából: […] ...a hitelezői igényeket. Ez esetben a csődeljárás során az egyezségi megállapodás, a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) lehet a behajthatatlan követelés leírásának a dokumentuma. A végelszámolás során a hitelezői igényeket ki kell elégíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.