Saját gépkocsi használatának költségtérítése

Kérdés: Társaságunk munkavállalója Szegeden lakik, a társaság székhelye Budapesten van. A dolgozó a munkába járáshoz, illetve a céges ügyek intézéséhez a saját gépkocsiját szeretné használni. A munkaszerződés az alábbit tartalmazza: A Munkáltató a Munkavállalót távmunkavégzés kereteiben foglalkoztatja, melynek megfelelően a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Felek megállapodnak, hogy a munkavállaló hetente 3-4 munkanapot munkaterületen, 1-2 munkanapot a budapesti irodában, vagy otthon dolgozik. A kérdés az, hogy milyen költségtérítést kaphat a munkavállaló az alábbi esetekben? NAV fogyasztási norma × NAV üzemanyag-átlagár + 15 Ft/km amortizáció, vagy ez csak munkába járás, és csak 9-15 Ft-ot lehet km-ként adni adómentesen?
- A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.
Részlet a válaszából: […] ...életvitelszerűen lakik.Az Szja-tv. 3. § 11. pontja értelmében kiküldetésnek minősül – a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás kivételével – a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is):– a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely közötti és/vagy– hazautazásra a munkahely és a lakóhelyközforgalmi úton mért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Személyesen közreműködő társas vállalkozók munkába járása

Kérdés: A kft.-nek 3 fő ügyvezetője van, és mindhárman társas vállalkozók, akik személyesen közreműködnek. Kizárólag ez az egy jogviszonyuk van. Lakóhelyük és a telephelyük, ahol a tevékenységüket ténylegesen végzik, 80 km-re van, ahová saját gépjárművel utaznak. Miként kaphatnak sajátgépjármű-költségeikre juttatást/térítést? Milyen lehetőségek vannak költségtérítésre adómentesen, illetve, ha adóköteles, akkor annak mi a mértéke? Megilleti-e őket a munkába járás költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] ...címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: A munkába járás költségeinek elszámolásával az elmúlt években többször foglalkoztak. A vonatkozó jogszabályok alkalmazása során – az Önök válaszai ellenére – többször adódnak problémák. Ezért és az időközben bekövetkezett változásokra is tekintettel, kérem Önöket, térjenek vissza a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekre, azok számviteli elszámolására, bizonylatolására is.
Részlet a válaszából: […] ...helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás,– hazautazás: a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Hazautazás, munkába járás

Kérdés: Egy kft. közúti áruszállítással foglalkozik, többségében külföldön. A sofőrök kb. kéthetente mennek haza. Munkába járásnak számít-e, ha a cég telephelyéről hazamegy és vissza a dolgozó? Ha munkába járásnak számít, kell-e a 9 Ft-os költségtérítést fizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint munkába járásnak minősül a hazautazás is. Az említett Korm. rendelet szerint a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: A kft. dolgozói helyközi tömegközlekedési eszközzel járnak dolgozni, amihez a bérletet a kft. vásárolja és adja dolgozóinak, árának 14 százalékát levonják a bérükből. Néhány dolgozó a városhoz csatolt több településről közlekedik (lakcímkártyájukon a város neve szerepel, a bérletigazolványban pedig a tényleges település, ahol laknak). A bérlettel csak a település és a munkahely között lehet utazni, a városban helyi járat nincs. Ezen dolgozók kaphatják adómentesen ezt a juttatást? Elő­fordul olyan eset is, hogy a munkavállalóknak hétvégén túlórázniuk kell. Ez esetben a tömegközlekedés nem megfelelő vagy egyáltalán nincs. Ilyenkor a bérlet megléte mellett saját gépjármű használatára 9 Ft/km költségtérítést kapnak kész­pénzben. A költségtérítés után milyen közterheket kell fizetnie a kft.-nek, illetve a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás.A hivatkozott jogszabályi hely alapján a tartózkodási hely és a munkahely közötti munkába járás és hazautazás tömegközlekedési eszközzel jogszerű, ezért a bérlet ára legalább 86...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Munkába járás saját gépjárművel történő költségtérítése esetén a munkavállalók részére a városhatártól városhatárig, vagy a munkavállaló lakóhelye és a munkáltató telephelye közötti útszakaszra fizethetünk költségtérítést?
Részlet a válaszából: […] ...címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségmegtérítését is)– a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy– hazautazásra a munkahely és a lakóhely közöttközforgalmi úton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Bérlet mellett költségtérítés

Kérdés: Vidéki dolgozóink zömében 5 napos munkarendben (hétfőtől péntekig) dolgoznak. A munkába járáshoz megkapják a törvény szerint is elszámolható bérlet árának 86%-át. Azonban esetenként szombaton is be kell jönniük dolgozni. Akkor viszont csak hosszú várakozási idővel érnék el munkahelyüket, így saját gépkocsival közlekednek. Ehhez a cég milyen formában járulhat hozzá? Ezekre a napokra fizethető a 9 Ft/km-es költség­átalány vagy esetleg más összeg? A törvény szerint adható összeg feletti rész a dolgozónál jövedelemnek számít, és adózik, vagy egyáltalán nem adható?
Részlet a válaszából: […]  Ha a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján a munkábajárás címén a dolgozók megkapják a bérlet 86%-át, akkor emellett ezen a címen 9Ft/km költségtérítés már nem fizethető. A kérdésben említett hétvégimunkavégzés esetén megoldásként javasolható csoportos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Munkába járás, illetve hivatali-üzleti utazás

Kérdés: Dolgozóink jellemzően telephelyen kívül végzik munkájukat, ügyfeleket keresnek fel. Saját gépkocsit használnak a munkavégzéshez. Benzinköltséget útnyilvántartás alapján számolunk el részükre. A magánszemélyek cégautóadót fizetnek. Ha bejönnek a cég székhelyére, arra a munkába járásnak megfelelő térítést fizetünk. Jellemzően napokig nem jönnek be a cég székhelyére. Ezeken a napokon nem fizetünk a munkába járásnak megfelelő költségtérítést, minden utazás hivatali-üzleti utazásnak minősül. Helyes az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...helyét a munkavállalóval kötöttmunkaszerződésnek kell tartalmaznia. Ha a kérdésben szereplő dolgozókmunkaszerződés szerinti munkahelye a cég székhelye, akkor helyesen számolnak ela cég székhelyére történő bejárás során az Szja-tv. 25. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Munkába járás, hosszú várakozás

Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítéssel összefüggésben lenne kérdésem. Nem egyértelmű, hogyan kell értelmezni a hosszú várakozás fogalmát. Lehetséges, hogy egy munkavállaló lakóhelyéről munkahelyére személygépkocsival 1 óra alatt ér, viszont tömegközlekedéssel 3 óra lenne az időtartam. Viszont 1 perc várakozás sincs a 3 órában, mert 3 átszállással folyamatos közlekedés mellett ennyi az utazás időtartama. Tehát kérdésem az, hogy elég azt igazolni, hogy a tömegközlekedéssel 3 óra lenne az utazás időtartama? Mi fogadható el igazolásként (akár egy útvonaltervezőből kinyomtatott tömegközlekedési menetidő is)?
Részlet a válaszából: […] A hosszú várakozás fogalmát a rendelet úgy határozza meg,hogy ilyennek minősül az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családivagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az útmegtételéhez szükséges időt meghaladja. Az egyes konkrét esetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
1
2