Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolással. Így az iskolakezdési támogatást, a helyi utazási bérletet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulást, az Erzsébet-utalványt nem lehet egyes meghatározott juttatásként biztosítani. Ezen juttatásokat –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...minősülő juttatásokat (például az iskolakezdési támogatást, a helyi utazási bérletet, az önkéntes biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulást, az Erzsébet-utalványt stb.) egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani.A nem pénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Korengedményes nyugdíjba vonulás

Kérdés: Dolgozónk 2007. december 28-án korengedményes nyugdíjba ment. A határozat a fizetési kötelezettségről 2008. január 11-én érkezett, az összeget január 15-én átutaltuk. 2007. évre elő kell írni kötelezettségként? És hova kell könyvelni? Időbelileg meg kell osztani?
Részlet a válaszából: […] ...korengedményes nyugdíj igénybevételéhez fizetettmunkáltatói hozzájárulást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kellelszámolni, könyvelni pedig azzal a nappal kell, amely nap a munkavállaló elsőnyugdíjban töltött napja. Ez a kérdés szerint 2007. december 29-e....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Korengedményes nyugdíjazás költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. egyik tagja részére korengedményes öregségi nyugdíjat állapítottak meg. Az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig terjedő időszakra megállapított összeget (amelyet a nyugdíjfolyósító nyugdíjra és postaköltségre megosztva, évenkénti bontásban közölt) a munkáltató átvállalta. A kft. által átvállalt nyugdíj és postaköltség a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e? Az időbeli elhatárolást hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...terhére kell elszámolni. Az Szt. 3. §-a (7)bekezdésének 3. pontja szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések közétartozik "a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíjigénybevételéhez." A korengedményes nyugdíjazás miatt a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.