Egyéni vállalkozó települési adója

Kérdés: Egyéni vállalkozóként mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodó számára végzek könyvelést, s az egyik földterülete szerinti önkormányzat települési adóként bevezette a földadót. Az önkormányzati rendeletben csak annyi szerepel, hogy a tulajdonosnak a termőföld aranykorona-értéke után kell fizetnie. Kell-e ilyen adót fizetnie az egyéni vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultjaként jogosultságában álló termőföldön végez mezőgazdasági tevékenységet;2. a saját tulajdonú (vagyoni értékű jog alapján jogosultságában álló) termőföldjén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Ökológiai célterület hasznosítása

Kérdés: Az 1307/2013/EU rendelet alapján a 15 ha feletti földterülettel rendelkező gazdálkodónak a területe 5 százalékát ökológiai célterületként kell fenntartania. Annak érdekében, hogy cégünk ezen előírásnak megfeleljen, a tárgyévre a területalapú támogatást megkapja, az ökológiai jellegű másodvetést választotta. Ez azt jelenti, hogy a fővetésű növény betakarítása után az összes szántóterület 5%-ának megfelelő területen előkészítettük a talajt a vetéshez, az előírásnak megfelelő vásárolt vetőmagot elvetettük. Ezen a területen zöldtrágya termelődik, amit majd bedolgozunk a talajba. Hogyan kell elszámolni a felsorolt munkaműveleteket és a vetőmag költségét, figyelembe véve az önköltségszámítás szabályait is? Elszámolható-e tárgyévi általános költségként, mivel a támogatás kifizetésének feltétele a felsorolt munkafolyamat, vagy a zöldtrágya értéke miatt szükség van a költségek több évre való elosztására? Ha igen, mennyi időre, milyen évenkénti arányban?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen költségeit számításba kell venni, akár van a társaságnak önköltségszámítási szabályzata, akár nincs.A mezőgazdaság sajátos saját termelésű készlete, a befejezetlen termelése, amelynek a mérlegbe bekerülő értékét a mezei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Jövedékiadó-visszatérítés a bértermeltetőnél

Kérdés: A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 341/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint: "A jövedékiadó-visszatérítés feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő ... vagy a gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevételéről saját nevére szóló, a bevallás benyújtását megelőző öt éven belül kiállított számlával rendelkezzen. ... A gépi bérmunka-szolgáltatás igénybevétele esetén a bérmunkát végző által kibocsátott számlán elkülönítetten kell szerepelnie a tényleges üzemanyag-felhasználás mennyiségének és összegének." Hogyan kell a törvényi előírások szerint eljárni, ha a bértermeltetőnek mezei leltárt számláznak, ami befejezetlen termelés? Ez esetben a bértermeltető elesik a jövedékiadó-visszatérítéstől?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben hivatkozott előírás alapján egyértelmű, hogy a mezőgazdasági termelő, illetve a gépi bérmunka-szolgáltatást igénybe vevő számára biztosított, a nevére kiállított számla alapján, a gázolaj-felhasználás utáni jövedékiadó-visszatérítés.A december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Szőlőültetvény szerkezetátalakítási támogatása

Kérdés: A 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet előírásai szerint a szőlőszerkezet átalakítása miatt az 1. melléklet előírása szerint a szőlőültetvény kialakításához adnak támogatást. A kapott támogatást – a jövedelempótló támogatást is – a tőketartalékba kell helyezni, vagy halasztott bevételként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...Operatív Program keretében kapott fejlesztési támogatást a 172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet 5/A. §-a alapján;– az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló beruházásokhoz kapott fejlesztési támogatást a 23/2007. (IV....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Mezőgazdasági támogatások elszámolása

Kérdés: A mezőgazdasági társaságok különféle, jogszabályon alapuló támogatásokban részesülnek tevékenységükhöz kapcsolódóan. A támogatások igénylésére a tárgyév első felében kerül sor, de a pénzügyi rendezése nem történik meg teljes egészében a tárgyévben, a támogatás jelentős hányadát a tárgyévet követő évben folyósítják. A támogatáshoz kapcsolódó költségeket, ráfordításokat a tárgyévben elszámolják. Ezek a támogatások – összegüket tekintve – általában jól tervezhetők, de az is előfordul, hogy eltérés van a végleges elszámoláskor, továbbá előfordul az is, hogy bár jár a támogatás, de nem jut, illetve befagyasztották az adott támogatást. Amennyiben a tárgyévre vonatkozó támogatás utalására a mérlegkészítés időpontjáig nem kerül sor, azt az Szt. 77. §-ának (3) be­kezdése alapján el kell-e számolni egyéb bevételként? Értelmezésünk szerint az egyéb bevételkénti elszámolásnak a feltétele az igénylés és az, hogy a tárgyévhez kapcsolódjon a támogatás, de a mérlegkészítésig történő pénzügyi rendezés nem feltétel. Egy adóhatósági állásfoglalás szerint a mérlegkészítésig történő pénzügyi rendezésnek is meg kell felelni, ami szerintünk nincs összhangban a számviteli törvény előírásával. Kérjük állásfoglalásukat a helyes elszámolás megítélése érdekében!
Részlet a válaszából: […] ...által meghatározott szervezetet arra kényszerítenie, a támogatásnak az üzleti évre történő elszámolása érdekében, hogy az igényelt mezőgazdasági – egyéb bevételek között elszámolandó – támogatást legkésőbb az üzleti évet követő első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Agrártámogatások a helyi iparűzési adó alapjánál

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelők számára is könyvelek, s esetükben merült fel az a kérdés, hogy a különféle agrártámogatások (jellemzően területalapú támogatás, de lehet gépvásárlási támogatás is) beletartoznak-e a helyi iparűzési adó alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként kellene elszámolni. Az Szt. 77. §-ának (1) bekezdése, továbbá (3) bekezdésének b) pontja értelmében a terület­alapú mezőgazdasági támogatásokat egyéb bevételként kell elszámolni (mint költségek, ráfordítások ellentételezése érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Támogatás tőketartalékba, jogszabályi előírással

Kérdés: Az MVH-tól 2013. évben kaptunk eszközfejlesztési támogatást a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése alapján. Ennek értelmében az igénybe vett beruházási támogatás összegét a tőketartalékba kellett helyezni. Mi a teendő ezután?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben hivatkozott 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szól. A hivatkozott jogszabály alapján eszközfejlesztési támogatást kapott a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Családi gazdálkodó beruházási támogatása

Kérdés: 2013-ban a családi gazdálkodó egy beruházásba kezdett, amely előreláthatólag 2014-ben fog befejeződni, de legkésőbb 2015-ben kell az új épületeket átadnia. A beruházás 100 M Ft értékű, amelyhez az MVH-tól kap 40 M Ft vissza nem térítendő támogatást. Az MVH 12 M Ft támogatási elő­leget folyósított a családi gazdálkodó bankszámlájára áprilisban. Ezt követően volt egy elszámolás júniusban, ahol az eddigi vásárlásokról kiállított számlákat bemutattuk az MVH-nak. Támogatásként az MVH októberben folyósított 10 M Ft-ot, és ehhez kapcsolódóan kiküldte a határozatot is a támogatás összegéről. Az első épület elkészült, az építési engedélyre 26 M Ft-ot tudunk aktiválni. Helyes-e, ha a 26 M Ft-os üzembe helyezett beruházást egy összegben költségként elszámoljuk, illetve ezzel szemben a 10 M Ft-os támogatást bevételként feltüntetjük? A támogatási előleget hogyan kell figyelembe venni? Fel kell-e tüntetni 2013-ban bevételként? Amennyiben nem kell feltüntetni, hogyan kell kezelni? Az szja-bevallásban hová kell feltüntetni? A 12 M Ft támogatási előleg elszámolásáról csak 2014-ben fognak kifizetési kérelmet benyújtani, és utána készül arról határozat. A támogatási elő­legből olyan számlák lettek kifizetve, amelyek a beruházás számlán vannak könyvelve, és majd csak 2014-ben lesznek üzembe helyezve. Az MVH határozata csak a támogatási előleg folyósításáról szól. Ha a 12 M Ft-ot nem kell bevételként feltüntetni 2013-ban, akkor a könyvelésben hogyan kell helyesen szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettség mellett kap az Szja-tv. 3. §-ának 42. pontja alapján.A mezőgazdasági támogatásokat többnyire utólag folyósítják az igazolt felhasználásokra. Előfordulhat például, hogy a folyósítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Mezőgazdasági őstermelő iparűzésiadó-alapja

Kérdés: A cím szerinti témában megjelent 5338. és 6082. válaszaik ellentmondanak egymásnak. Nem tudom értelmezni a számviteli törvény érvényességét a mezőgazdasági őstermelőre. Kérem válaszukat!
Részlet a válaszából: […] ...ugyan az Szt. alapján egyéb bevételnek minősülnek, de ezen bevételekkel a helyi iparűzési adó alapja csökkenthető."Természetesen a mezőgazdasági őstermelő nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Az Szt.-re történő hivatkozást a Htv. 52. §-a 22....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Miniszteri rendelet szerinti támogatás

Kérdés: Társaságunk a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelet alapján technológiai berendezések korszerűsítése céljából történő beszerzéshez vissza nem térítendő támogatást vesz igénybe, melynek forrása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). A kapott támogatás összegét a folyósítás után a tőketartalékba kell helyezni, majd a lekötött tartalékba átvezetni, vagy más módon kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A 116/2013. (XII. 12.) VM rendelet a támogatásnak a támogatónál történő elszámolásáról nem rendelkezik. De nem rendelkezik az EMVA-ból kapott támogatás számviteli elszámolását szabályozó 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet sem. Így – külön előírás hiányában – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
1
2
3
4
11