11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Tőkekivonás számviteli kezelése
Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor – tapasztalatunk szerint – közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?
2. cikk / 11 Veszteség miatti tőkeleszállítás könyvelése
Kérdés: A Számviteli Levelek egy korábbi számában azt írják: A veszteség miatti tőkeleszállítás közvetlenül nem érinti a tagok befektetésének értékét. A mérlegfordulónapi értékelés során azonban előfordulhat, hogy a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél az Szt. 54. §-a szerinti értékvesztést kell elszámolni. Ez az állásfoglalás az Szt. jelenleg hatályos előírásai szerint is érvényes? Ha igen, mi indokolja a tőkekivonással történő tőkeleszállítástól való megkülönböztetést? Véleményem szerint a veszteség miatti tőkeleszállításnál is célszerű lenne a részesedések értékét véglegesen és nem értékvesztéssel csökkenteni, mivel a részesedés szerinti vállalkozás jegyzett tőkéje ebben az esetben is véglegesen csökken. Mivel a leszállítás veszteségrendezésre történik, itt nem lenne kapott ellenérték, és a teljes összeg a pénzügyi műveletek veszteségeként jelenne meg.
3. cikk / 11 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
4. cikk / 11 Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége
Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
5. cikk / 11 Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a törzstőkén felüli vagyon
Kérdés: A Ptk. 3:309. §-ának (6) bekezdése szerint: az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – az alaptőke csökkenése arányában – az alaptőkén felüli vagyon összegét is. A Számviteli Levelek 306. számában megjelent értelmezés szerint az alaptőkén felüli vagyon összegébe beletartozik a tőkeleszállítás időpontjában meglévő pozitív tőketartalék, eredménytartalék és mérleg szerinti eredmény is, amit közbenső mérleg támaszt alá. A kft.-kre vonatkozó rendelkezések között hasonló előírást nem találtam. Ha a kft. szállítja le tőkekivonással a törzstőkét, ott is számításba kell venni a tagokat megillető összeg megállapítása során – a törzstőke-leszállítás arányában – a tőkeleszállítás időpontjában meglévő törzstőkén felüli vagyon összegét? Akkor is, ha a törzstőkecsökkentés cégbírósági bejegyzésének időpontja 2015. 10. 28.?
6. cikk / 11 Közbenső mérleg tőkeleszállításhoz?
Kérdés: A zrt. 2011. 08. 01-jével közbenső mérleget készített a tulajdonos tőkeleszállítási döntéséhez. A tőkeleszállítás tőkekivonással történik, a tulajdonos részesedést fog kapni. A döntés októberben megszületett, a cégbírósági bejegyzés időpontja 2012. február vége. Kell-e újabb közbenső mérleget készíteni a cégbejegyzés napjával?
7. cikk / 11 Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással
Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalékelőleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
8. cikk / 11 Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége
Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?
9. cikk / 11 Elszámolás az örökössel
Kérdés: A bt., illetve a kft. tagja elhalálozott. Az örökösök nem kívánnak részt venni a továbbiakban a társaságok tevékenységében. A bt.-ben már van új tag, a kft.-ben még semmi nem történt. A tulajdonosok el szeretnének számolni az örökösökkel úgy, hogy kifizessék azokat az összegeket, amelyek az elhunytat megilletnék. Mi ennek a módja? Mi a kifizetés alapja? Milyen adófizetési kötelezettség kötődik a kifizetésekhez? Hogyan kell könyvelni azokat?
10. cikk / 11 A számviteli törvény változásai 2004-től
Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
