Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor

Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
Részlet a válaszából: […] ...a beolvadást a cégbíróság bejegyezte a cégjegyzékbe, a beolvadó és az átvevő (beolvasztó) társaságoknak a beolvadás napjával (mint mérlegfordulónappal) a cégbejegyzést követő 90 napon belül külön-külön végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá.[A b) pont akkor alkalmazandó, ha a lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követően már 6 hónap eltelt.]A visszavásárolt üzletrészt a forgóeszközök között kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Leányvállalat jóváhagyott osztalékának könyvelése

Kérdés: A kft.-nek a tulajdonosa 100 százalékban egy másik kft., amely kft. osztalékot hagyott jóvá a korábbi években, és hagy jóvá 2017. 04. 30-án is. A leánycég a jóváhagyás napján könyvel: T 413 – K 479. A tulajdonos cég a mérlegét 2017. 05. 10-én fogadja el, akkor könyveli a jóváhagyott osztalékot: T 368 – K 971. A leánycég utalásakor könyvelés a leánycégnél: T 479 – K 384, a tulajdonos cégnél: T 384 – K 368. Az általunk – jelenleg – átvett könyvelés nyitótételében a 391. számlán szerepel a még meg nem kapott osztalék. Helyes ez így? Aktív időbeli elhatárolásnak vagy egyéb követelésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...jóváhagyott osztalékot a tulajdonosnál – a kérdés szerinti esetben – nem lehet 2016. évi bevételnek tekinteni, mivel az anyacég mérlegfordulónapjáig (2016. év előtti számviteli előírás alapján a mérlegkészítés időpontjáig) nem vált ismertté....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...a pályázatok utófinanszírozásának gondjai ezzel a módosítással enyhülhetnek, feltéve hogy a teljesítés az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig megtörtént, ezt követően az elszámolást elkészítették, benyújtották a támogató, a pályázatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Időbeli elhatárolás (eva)

Kérdés: A negyedévenként fizetendő evaelőleg megállapításánál figyelembe kell-e venni azokat a tételeket, amelyeket az éves zárás esetén aktív időbeli elhatárolásként kellene feltüntetni a beszámolóban? Ha például a szolgáltatás elszámolása negyedévente, de az adott negyedévet követő hónapban történik, számításba kell-e venni a még ki nem számlázott tételeket? Az érintett társaság kettős könyvvitelt vezet.
Részlet a válaszából: […] ...utólagos számlázásesetén).Az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján passzívidőbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérlegfordulónap előtt befolyt,elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét,bevételét képezi. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni (bármilyen jogcímen) csak akkorlehet, ha azt ténylegesen megfizették (T 384 – K 9735), illetve ha a tárgyévrejáró hozamot a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja közöttmegfizették (T 3913 – K 9735). Ebből következően a befektetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke, akkora különbözetet terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, azelszámolásnak a mérlegfordulónappal kell megtörténnie.Ha az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél a piaciérték alapján meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Közösen vásárolt eszköz nyilvántartása

Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?
Részlet a válaszából: […] ...eszközként sem kimutatni.A mérlegben kimutatott eszközöket leltárral kell alátámasztani, amely leltár tételesen tartalmazza a társaság mérlegfordulónapi eszközeit mennyiségben és értékben. Az állvány egyötöd része rendeltetésének megfelelően nem használható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...módosult szöveg alapján: a közbenső mérleget a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményei figyelembevételével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.