5 talált cikk a számítástechnikai eszköz , kiva kifejezésre

Kérdés: Cégünk lapterjesztéssel foglalkozik. Ügyfélkörünkbe számos lakossági ügyfél tartozik. Felmerült ügyfeleink részéről az az igény, hogy számláikat nem kérik postázni, elegendő, ha e-mailben vagy honlapunkról letölthető módon juttatjuk el részükre. Számláinkat hagyományos formában, papíralapon és nem elektronikus módon állítjuk elő. Van-e jogszabályi akadálya annak, hogy – vevőinkkel egyeztetve vagy honlapunkon mindenki számára elérhetően ismertetve – a fenti módon juttassuk el lakossági ügyfeleink részére a számlát?

Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.

Kérdés: Mi a 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazásának feltétele a lekötött tartalék beruházásra történő felhasználása tekintetében? Konkrétabban: budapesti székhelyű és telephelyű, gyógyászati segédeszközök kereskedelmével foglalkozó cég megfelel a Tao-tv. 19. §-ának (3) bekezdésében megfogalmazott feltételeknek (nem vesz igénybe adókedvezményt, 8 fő a létszáma, adóalapja nagyobb a jövedelemminimumnál, rendezettek a munkaügyi kapcsolatai, valamint a minimálbér kétszerese feletti járulékokat megfizették és bevallották, adóalapja kisebb 50 milliónál). Kérdés, hogy a 6% adókedvezmény de minimis támogatásnak minősül-e, illetve ha a 6%-nak megfelelő lekötött tartalékot beruházásra kívánja felhasználni, mi lehet a beruházás tárgya? Lehet-e egyéb berendezés és felszerelés is, vagy csak termelési célú berendezés és felszerelés (mivelhogy de minimis támogatásnak minősül)? Például: Abban az esetben, ha személygépkocsit vásárol a cég, amellyel egyik dolgozó járja az országot árubemutatás végett, hogy a bevétel növekedésére esély legyen, akkor ez a beruházás megfelel-e a 10% adókulccsal történő adózás feltételeinek? Kérdés továbbá, hogy ezt a személygépkocsit a számviteli törvény szerint az "egyéb" járművek között (14-es számlacsoport) vehetjük-e csak nyilvántartásba, s nem lehet műszaki gép, berendezés?

Kérdés: A vállalkozás kis kiszerelésű növénytápanyag előállításával foglalkozik. Termékei 80 százalékát saját szállítóeszközzel a kiskereskedelemben értékesíti áruterítés formájában. Jogosult lehet-e a mikro- és kisvállalkozások számára biztosított adóalap-kedvezmény érvényesítésére egy új furgonjellegű tehergépkocsi beszerzése esetén, feltéve hogy minden egyéb törvényi feltételnek megfelel?

Kérdés: Igénybe veheti-e a beruházás után a mikro- és kisvállalkozásokat megillető adóalap-kedvezményt egy újságospavilonok készítésével foglalkozó társaság, ha az anyagot és a készterméket saját tehergépkocsijával szállítja? A tehergépkocsit nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárolta a kereskedelemmel foglalkozó társaság. Az áruszállításhoz vásárolt járművet fuvarozási tevékenységhez használja (tevékenységi körében a fuvarozás is szerepel, de eddig ebből árbevétele nem keletkezett).