8 talált cikk a bérbeadás , személygépkocsi , kiva kifejezésre

Kérdés: A kft. nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött személygépkocsira 2019. évben. A szerződés ez év júniusában lejár. A lízingbe adó nyilatkozattételt kér az ügyben, hogy az eddigi lízingbe vevő kft. vagy egy harmadik fél akar élni a gépjármű-megvásárlás lehetőségével (ennek hiányában át kell adni az autót a lízingbe adónak). A kft. is a könyveiben nyilvántartotta a személygépkocsit, a havi tőke+kamat részleteket (az áfa 50%-át) helyezte csak levonásba, T 448/8712/4661 – K 454 tétellel könyvelte. A kft. kívánja megvásárolni az autót. A megadott 1.200.000 + áfa fennmaradó vételárat hogyan könyveljük, az áfával mit kezdjünk? Rá kell aktiválnunk a meglévő könyv szerinti értékre? Tehát az induló rész áfájának 50%-át helyeztük levonásba, illetve a havi törlesztőrészletek 50%-ának áfáját is. Ebből egy esetleges NAV-ellenőrzéskor lehet-e gond, hogy most a futamidő végén a kft. veszi meg az autót? Nem minősítik át, vagy a levont áfákkal nem lesz gond?

Kérdés: Egy gazdasági társaság főprofil szerint személygépjárművek rövid és hosszú távú bérbeadásával foglalkozik. A társaság nem kereskedik autókkal, nincs szalonja, nincs eladásra vásárolt autóparkja. Viszont tervez olyan személyautó-beszerzéseket, amelyeket azzal a céllal vásárol (újonnan), hogy azt a vásárlástól számítva 2-6 hónap múlva értékesítse, de az eladásig az autókat bérbe adja akár rövid, akár hosszú távra, és nem kifejezetten annak a személynek, akinek azt később értékesíti. Ez esetben a társaság az általa megvásárolt és később értékesített autókat a tárgyi eszközök között szerepelteti, és azokat aktiválja és értékcsökkenést számol el, vagy a készletek között mutatja ki, függetlenül attól, hogy azokat bérbe adja, és nem a telephelyen állnak? Az értékesítés során ennek függvényében vagy egyéb bevételként jelenik meg a számlázott eladási ár, vagy ha készletként, akkor az értékesítés nettó árbevételeként?

Kérdés: Cégünk használtautó-kereskedelemmel is foglalkozik. Alakulásunkkor az általános szabályok mellett az árrésadózást választottuk ezen tevékenységünkre. 2019. 05. 17-én az adóhatóság olyan irányú jogértelmezést tett közzé, mely alapján érdemes volt kilépnünk az árrésadózás alól a 2020-as adóévre. Ezt meg is tettük 2019 decemberében (tehát 2020. évben adómentesen értékesítettük a használtszemélygépkocsi-eladásainkat). Ugyanakkor úgy gondolom, hogy 2020. 11. 26-án az Országgyűlés által elfogadott 2021-es adócsomagban (Magyar Közlöny 261. száma, 8458. oldal, 37. §) ezt kívánták módosítani. Valóban jól értelmezem-e azt, hogy ha maradnánk a 2020-as évben alkalmazott áfaszabálynál (tehát nem árrésáfásan, hanem adó alól mentesen számláztunk), akkor a 2021. évben a módosítás kapcsán a teljes ellenérték után áfát kellene fizetnünk? Vissza tudunk-e lépni 2020. 12. 31-ig az árrésadózás alá, annak ellenére, hogy ebből legkorábban a 2022. évben tudunk majd kilépni? Hol találok erre vonatkozóan leírást?

Kérdés: Az Áfa-tv. 2018. évi LXXXII. törvénnyel történt módosítása alapján a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50%-a nem vonható le. A rendelkezést arra az esetre kell először alkalmazni, amikor az elszámolási időszak 2018. december 31-ét követően kezdődik, és a levonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik. Társaságunk 2018 júliusától nyílt végű pénzügyi lízing formájában bérel személygépkocsit, amelynek sem az első 50%-nyi lízingdíja, sem pedig a havi lízingdíjai után felszámított áfát egyáltalán nem vonta le a céges és magánhasználat arányában. (A kérdező hivatkozik a Számviteli Levelek 362. számában a 7243. kérdésre adott válaszunkra.) Mi a teendő a törvénymódosítás figyelembevételével a 2018. és a 2019. év vonatkozásában?

Kérdés: A Számviteli Levelek 316. számában a 6483. kérdésre adott válaszhoz több észrevétel érkezett, mely szerint a válasz harmadik bekezdése nem helytálló, azt az Áfa-tv. nem támasztja alá, nem helyes, ha a törlesztőrészletek számláira felszámított áfát 50%-ban levonhatónak, 50%-ban nem levonhatónak tekintjük.

Kérdés: Cégünk gépjármű-kereskedő cég, új és használt gépkocsik értékesítésével egyaránt foglalkozik. Kérdésem, a készletre megvásárolt és új/használt gépkocsikat bérbe adhatom-e? Levonásba helyezheti-e a cég a tartós bérleti konstrukcióban hasznosított autó havi bérleti díjas számláját, ha a futamidő végén nem kerül az autó a tulajdonába, hanem a bérbevevő tulajdonába kerül? Továbbértékesítési cél a bérbeadás is? Különbséget kell tenni a normál gépjármű-kereskedő cég és a lízingcégek között a fentiek esetében? A bérbe vett személygépkocsik után ki köteles a cégautóadót és a súlyadót megfizetni?

Kérdés: Úgy tudom, amennyiben a cég munkatársa külföldön kiküldetés idejére autót bérel (azért, hogy a repülőtérről eljusson a tárgyalás színhe­lyére, onnan a kiküldetés alatt a szálláshelyére), akkor ezen autó után cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik Magyarországon, mivel a magyar cég az ezzel kapcsolatos költségeket elszámolja. Valóban így van? A gyakorlatban a meghívó cég béreli az autót, de annak költségeit számlázza a magyar cég felé. És mi a helyzet fordított esetben, amikor a magyar cég béreli az autót a külföldi vállalat kiküldöttjének?

Kérdés: A cég kiválással jött létre. A kiválás során a jogelőd és a kiválással létrejött új cég elosztották a vagyontárgyakat, eszközöket, jogokat és kötelezettségeket. Így a kiválással létrejött cégnek olyan személygépkocsik kerültek a birtokába, amelyeket a jogelőd vásárolt még 2008. 01. 01. előtt, és az akkor érvényben lévő előírások szerint nem vonta le a személygépkocsik beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát. A jogelőd is, a jogutód is bérbeadás útján hasznosítja az autókat. A kiválással létrejött jogutód szeretné értékesíteni néhány autóját, amelyeket most az érvényben lévő rendelkezések szerint áfásan kellene értékesítenie. Valóban áfásan kell értékesítenie azt a bérbeadás útján hasznosított személygépkocsit, amelynek az előzetesen felszámított áfáját nem vonta le? Ha igen, a le nem vont áfát arányosan visszaigényelheti?