10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Munkába járás, illetve hivatali-üzleti utazás
Kérdés: Dolgozóink jellemzően telephelyen kívül végzik munkájukat, ügyfeleket keresnek fel. Saját gépkocsit használnak a munkavégzéshez. Benzinköltséget útnyilvántartás alapján számolunk el részükre. A magánszemélyek cégautóadót fizetnek. Ha bejönnek a cég székhelyére, arra a munkába járásnak megfelelő térítést fizetünk. Jellemzően napokig nem jönnek be a cég székhelyére. Ezeken a napokon nem fizetünk a munkába járásnak megfelelő költségtérítést, minden utazás hivatali-üzleti utazásnak minősül. Helyes az eljárásunk?
2. cikk / 10 Reprezentáció, üzleti ajándék
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
3. cikk / 10 Tulajdonos kiküldetése
Kérdés: A család négy tagja két (A és B) kft.-t működtet. Valamennyien az A kft.-nél vagyunk bejelentett munkaviszonyban, de mind a két kft.-nek tulajdonosai vagyunk. A munkáltatói jogokat mind a két kft.-nél én gyakorlom. A B kft.-nél adhatok-e kiküldetési utasítást, és vele együtt történhet-e gépkocsi-használati költségtérítés számfejtése az alkalmazásban nem álló, de tulajdonos jogcímen munkát végző családtagnak? Lényeges-e ebből a szempontból, hogy az érintett személy ügyvezető a B kft.-ben az ügyintézések segítése miatt?
4. cikk / 10 Változó munkahely esetén napidíj
Kérdés: Építőipari jellegű szolgáltatás (faanyagvédelem) a tevékenységünk, megbízásaink a székhelytől és a telephelytől távol, többnapos időtartamúak. A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozók élelmezési költségtérítését a 278/2005. (XII. 20.) sz. kormányrendelet szabályozza. Kiküldetésnek minősül-e, és elszámolható-e napidíj, ha a munkaszerződés szerint "a munkavállaló munkáját változó munkahelyen, heti 40 órában végzi", de a telephelytől a távolság miatt naponta a bejárás nem oldható meg, ezért a munkavégzés helyén szállást, szállodai elhelyezést biztosítunk számára, számukra? Ha a napidíj elszámolható, akkor az 500 Ft napidíjátalány. Az annál kevesebb természetben nyújtott élelmezés számlakülönbözete a munkavállaló részére kifizethető-e?
5. cikk / 10 Szállásköltség elszámolása
Kérdés: Budapesti kft.-nk új munkavállalót alkalmaz területi képviselői munkakörben, aki vidéken lakik. A szükséges ismeretek elsajátításához a betanulási időszakban (kb. 2 hónap) a cég Budapesten biztosít számára szálláshelyet (nem munkásszállás). A felmerülő szállásköltséget a számla alapján elszámolhatja-e a cég, mint igénybe vett szolgáltatást, és így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, tekintettel arra, hogy a szállás juttatása oktatáshoz kapcsolódik? Az oktatást (betanítást) a cég többi munkavállalói végzik, erről dokumentáció nem készül. (Más dolgozó számára nem biztosít a cég szálláshelyet.)
6. cikk / 10 Taxihasználat
Kérdés: Az idegenvezetők gyakran utaznak taxival, arra hivatkozva, hogy a csoport programja hajnalban vagy késő éjszaka ér véget. Természetbeni juttatásnak minősül-e ez? Ha nem, milyen bizonylatokkal kell alátámasztani a taxi használatának szükségességét?
7. cikk / 10 Belföldi napidíj
Kérdés: Van-e számviteli szabályozás a napidíj összegének megállapítására, akár belföldön, akár külföldön? Vagy minden társaság maga állapítja meg és rögzíti a számviteli politikában a napidíj összegét? A kiküldött dolgozó az előlegként elszámolásra átadott összeggel – a kiküldetéssel kapcsolatos számlák leadásával – számol el, és amiről nem hoz számlát, az lesz a napidíj. Helyes ez?
8. cikk / 10 Munkába járás telephelyek között
Kérdés: Fő tevékenységünk a növénytermesztés és állattenyésztés. Munkavállalóinknak és a tulajdonosoknak sajátgépkocsi-használatukért útnyilvántartás alapján költségtérítést fizetünk. Ez tartalmazza az APEH által közzétett üzemanyagáron számított értéket és a 3 Ft/km térítést. Az említett személyek munkakörébe tartozik a mezőgazdasági ágazat munkáinak felügyelete és irányítása, naponkénti bejárása, kijárás az állattenyésztési telepre. Elszámolhatjuk-e költségtérítésként a munkavállalónak, ha az egyik területről átmegy a másikra, ill. az állattenyésztési telepre saját gépjárművével, hiszen ez a mezőgazdaságban kivételes eseteket képez, feladatuk ellátása szükségessé teszi ezt? Munkahelytől eltérő helynek minősül-e az rt. bérelt földterületeire való kijárás (nem a munkáltató telephelye)?
9. cikk / 10 Külföldi szakmai utazás költségei
Kérdés: A piacszerzésben közreműködő magánszemély külföldi szakmai utazásával (utazás, szállás, étkezés, napidíj) kapcsolatos költség természetbeni juttatásnak, illetve a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e vagy nem?
10. cikk / 10 Alvállalkozók utazási és szállásköltsége
Kérdés: Belföldi székhelyű kft. építési-szerelési tevékenységet végez változó helyszíneken. A munkát egyéni vállalkozókkal végezteti. A köztük lévő megállapodás alapján az utazás a szerelés helyszínére a kft. mikrobuszával történik, többnapos munka esetén a szállásköltséget is a kft. viseli. Elismerhetők-e az említett költségek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, ha nem, milyen adókötelezettséggel kell számolni?
