Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...juttatott bevétel, ahol nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül az egyes szolgáltatásokból, valamint– a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Hétvégi pihenés

Kérdés: Egy társaság a dolgozóit – házastársaikkal együtt – wellnesshétvégére vinné. A számla a szállást és a félpanziót tartalmazná. Milyen adóvonzata lenne fentieknek, és az hogyan könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] ...(ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Maximális egészségügyi hozzájárulás melletti eho

Kérdés: Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó egyben egy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa is. A kft.-ből munkabért nem, kizárólag osztalékot vesz fel. Az osztalék kifizetésekor a 450 000 Ft maximális eho-összeg a legelső osztalék kifizetésekor levonásra kerül. Az egyéni vállalkozásból szintén nincs jövedelemkivét, csak év végén az adózás utáni jövedelmet vezetjük ki a pénztárkönyvben. Terheli-e a kft. kifizetőt a havi tételes eho megfizetése (7050 Ft/hó)? Vagy a magánszemély tulajdonost terhelné? (Ha nyugdíjas, milyen ellenszolgáltatás jár érte cserébe?)
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szerint a nyugdíjas egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak kell 2017-ben havi 7110 forint (napi 237 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Utólag adott engedmény vagy ajándék

Kérdés: Könyvelőirodánknál többen jelezték, hogy egy szakmai cikk jelent meg azzal kapcsolatban, miszerint a bónusz – forgalom alapján utólag adott engedmény – nyilvántartási és adózási szabályai megváltoztak. Információink szerint az engedmény értékének 1,19-szeresét terheli a 16 és 27 százalékos adó, valamint névre szóló nyilvántartást kell vezetni. Úgy gondoljuk, félreértés lehet e mögött, hiszen nem üzleti ajándékról, hanem forgalomtól függő ajándékról van szó. Változtak tehát a bónusz adózási és elszámolási szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...A visszatérítés vagy kedvezmény módja bármilyenlehet, így árura vagy szolgáltatásra váltható bon, kupon, kártyapont vagyjóváírás is.Kifizetői adóteher mellett adható 2011-ben és 2012-ben is -csekély értékű ajándékként – legfeljebb évi három alkalommal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)

Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terhelia százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg akifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy aszázalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2003. évi XCII.törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseitől eltérően e törvényrendelkezéseinek figyelembevételével a kifizetőre (munkáltatóra) vonatkozószemélyi jövedelemadózásikötelezettségét.A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Segítő családtag

Kérdés: Alkalmazott nélkül működő, könyvelői tevékenységet végző betéti társaság egyetlen beltagja táppénzre, majd szülési szabadságra megy. A férj (aki nem tagja a társaságnak) képzettsége is könyvelő. Van heti 36 órás munkaviszonya. Foglalkoztatható-e a férj mint segítő családtag havi 15 000 Ft-os jövedelemmel? Mi szükséges hozzá, és mit kell fizetni utána? A folyamatos szolgáltatás számlázása történhet-e változatlan formában?
Részlet a válaszából: […] ...havi 1950 (naptárinaponként 65) forint. A tételes egészségügyi hozzájárulás a természetesszeméllyel fennálló jogviszonyokban terheli a kifizetőt. Segítő családtagesetén is fennáll ez a fizetési kötelezettség akkor, ha a természetes személy ejogviszonyából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Egészségügyi hozzájárulás egyetemi hallgató után

Kérdés: Betéti társaság személyesen közreműködő beltagja nappali tagozatos egyetemi hallgató. Kell-e utána tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...havi 1950 (naptárinaponként 65) forint. A tételes egészségügyi hozzájárulás a természetesszeméllyel fennálló jogviszonyokban terheli a kifizetőt, így a tagi jogviszonyesetében is (ide nem értve a szövetkezeti tagsági jogviszonyt), ha ennek alapjána tag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Ajándék CD

Kérdés: Hanglemezkiadó cég a boltok és az üzletkötők részére – bolti forgalomba nem kerülő, a megjelenő lemezekről ismertetőt tartalmazó – CD-t gyártat, egy évben 2 alkalommal. Térítés nélküli eszközátadásként számolja el, az áfát nem igényli vissza. Terheli-e más adókötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...500 forintnál, akkor is alkalmazható az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.19. pontja – amely szerint adómentes természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek legfeljebb évi három alkalommal adott ajándék értékéből alkalmanként az 500 forintot meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Szolgálati lakás bérleti díja

Kérdés: Szolgálati lakás bérlőjétől a közüzemi költségen felül szükséges-e bérleti díjat kérni? Ha igen, mi a bérleti díj minimális összege? Bérleti díj hiányában milyen közterhek merülnek fel?
Részlet a válaszából: […] ...a szokásos piaci ár) kedvezőbb áron adja bérbe (haszonkölcsönbe), akkor természetbeni juttatást adott. A természetbeni juttatás után a kifizetőnek (a szolgáltatást nyújtónak) 44 százalék személyi jövedelemadót és – ha a bérbe vevő (a haszonkölcsönbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.
1
2