14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma
Kérdés: Az Szt. szerinti "létszám" fogalmánál a beszámoló készítésének főoldalán található "üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számába" beszámít az olyan ügyvezető (akár tagja is, akár nem tagja a cégnek), akinek van máshol heti 36 órát elérő munkaviszonya, s a cégben/cégében nem vesz ki tagi kivétet (nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést a cégében). Úgy gondolom, hogy azon ügyvezetőket, akik nem tagjai a cégnek, és nulla díjazást kapnak megbízásukra, nincs más foglalkoztatott a cégben, itt a cég tulajdonosa (leánya), és nem kell róluk 08-as bevallásban sem szerepeltetni adatot), ott a létszám nulla. De ahol az ügyvezető tag is (de van más főállása, nem vesz ki kivétet, társas vállalkozónak minősül, ő vesz részt a bevételszerző tevékenységben), és van róla havi 08-as bevallásban "M" lap is: az ő esetükben 1 fő a létszám?
2. cikk / 14 Munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: A Számviteli Levelek 440. számában a "Munkavállalók átlagos létszáma" címmel megjelent 8438. kérdésre adott válaszuk pontosítását kérem. Megerősítésüket kérem abban, hogy az átlagos létszám meghatározásakor helyesek-e az alábbi értelmezéseink:
- a diákszövetkezeten keresztül, valamint a hallgatói szerződés által foglalkoztatott gyakornokokat, diákokat nem kell figyelembe venni;
-a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat akkor kell figyelembe venni az átlagos létszám meghatározásakor, ha legalább havi átlagban 60 munkaórában történik a foglalkoztatásuk, és emellett a munkáltatónál általános munkarend szerint foglalkoztatjuk (pl. a szabadság kiadása vonatkozik rájuk) ezen személyeket;
-továbbá helyesen gondoljuk azt, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához továbbra is a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni?
- a diákszövetkezeten keresztül, valamint a hallgatói szerződés által foglalkoztatott gyakornokokat, diákokat nem kell figyelembe venni;
-a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat akkor kell figyelembe venni az átlagos létszám meghatározásakor, ha legalább havi átlagban 60 munkaórában történik a foglalkoztatásuk, és emellett a munkáltatónál általános munkarend szerint foglalkoztatjuk (pl. a szabadság kiadása vonatkozik rájuk) ezen személyeket;
-továbbá helyesen gondoljuk azt, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához továbbra is a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell figyelembe venni?
3. cikk / 14 Elvitelre értékesített étel áfamértéke
Kérdés: A 498/2020. (XI. 13.) számú Korm. rendelet 5%-os áfát határoz meg az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 3. sora szerinti étkezőhelyi vendéglátásban az étel és a helyben készített nem alkoholtartalmú ital forgalma esetében. A cukrászdai termelőben készített, saját üzleteiben forgalmazott valamennyi termékre (pl.: egész torta, csomagolt habcsók, különféle bejglik, kézi gyártású bonbon, péksütemények) vonatkozik a Korm. rendelet 1. §-a szerinti, 5%-os áfakulcs?
4. cikk / 14 Szakképzési hozzájárulás háziorvosi tevékenység után
Kérdés:
A Számviteli Levelek 252. számában az 5166. kérdésben fogorvosi tevékenységet végző bt.-ről volt szó. Vonatkozik-e a szakképzésihozzájárulás-mentesség az egyéni vállalkozóként működő háziorvosra és az alkalmazottaira?
5. cikk / 14 Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak
Kérdés: A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szabályai 2011-től megváltoztak. Az APEH-tájékoztató szerint figyelmen kívül kell hagyni a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámát. Munkáltató az, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll. Ezek alapján a korábbi években az átlagos állományi létszámba bele kellett volna venni a kirendelt (kölcsönzött) munkaerőt? Vagy a korábbi években sem kellett figyelembe venni, és ez a módosítás csak pontosítást jelent?
6. cikk / 14 Létszám rehabilitációs hozzájárulásnál
Kérdés: A 4494. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem. A rehabilitációs hozzájárulásnál az Flt. 41/A. §-a szerint a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni, mely létszám meghatározása a KSH 2009. Útmutató szerint történik? Az Útmutató 2.2. pontja határozza meg a statisztikai létszámba tartozók körét. E pont szerint nem tartozik sem a munkajogi, sem a statisztikai állományi létszámba a havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatott. A kérdésre adott válasz azt írja, hogy mindenkit számba kell venni. Ez nekem ellentmondásos.
7. cikk / 14 Létszám rehabilitációs hozzájárulásnál
Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola és művészeti oktatási intézmény vagyunk. A nálunk foglalkoztatott pedagógusok részmunkaidőben, heti 8-40 órás munkaviszonyban vannak foglalkoztatva. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésével kapcsolatosan kérdezzük, a létszám számításánál a részmunkaidős alkalmazottakat hogyan vesszük számításba? A részmunkaidős alkalmazottak munkaóráit át kell-e számítani havi szintre? Ha rehabilitált alkalmazottat veszünk fel, akkor heti hány órás munkaviszonyban kell foglalkoztatni, hogy teljes létszámnak számítson?
8. cikk / 14 Foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma
Kérdés: Az egyik szaklapban megjelent a 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazása miatti adómegtakarításra vonatkozó tájékoztató. A tájékoztató szerint a Tao-tv. 19. §-a (1) bekezdésének e) pontjában szereplő feltétel esetében az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál a 4-6 órás részmunkaidős munkavállaló is egy egész főnek számít. Társaságunk nagyrészt részmunkaidős munkavállalókat foglalkoztat. Ez azt jelenti, hogy a napi négyórás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében a minimálbér négyszerese után kell teljesíteni a nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék-bevallási kötelezettséget ahhoz, hogy társaságunk a kedvezményes adókulccsal állapítsa meg társaságiadó-fizetési kötelezettségét, ha a törvényben előírt többi feltételnek egyébként megfelel a társaság?
9. cikk / 14 Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége
Kérdés: A kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tevékenységei között a város parkolásának az üzemeltetését végzi a polgármesteri hivatal által kötött szerződés alapján. A parkolóórák ürítéséből származó bevételt postára adással telepítik a cég bankszámlájára. A kivetett pótdíjakat a bankszámlára érkezés időpontjával könyvelik. Az előbbit árbevételként, az utóbbit egyéb bevételként, áfa nélkül. A pótdíjat az áfaarányosításnál sem veszik figyelembe. A pótdíjak befizetésére szóló fizetési felszólítást nem könyvelik, csak a befizetéskor. A be nem fizetett pótdíjakat pedig csak akkor, ha jogerős bírósági végzés születik. Helyes ez az eljárás?A tevékenység a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződés keretében valósul meg. A társasági adó kiszámításánál alkalmazható-e erre a tevékenységre az adómentesség? A kiemelkedően közhasznú besorolású kft. alanya-e a szakképzési, illetve a rehabilitációs hozzájárulásnak? A rehabilitációs hozzájárulásnál a létszámot egész számra kell kerekíteni, vagy két tizedessel számolható?
10. cikk / 14 Létszám rehabilitációs hozzájárulásnál
Kérdés: Hogyan kell kerekíteni a rehabilitációs hozzájárulásnál, ha mondjuk, 29 főt foglalkoztatunk? Ez 1,45 fő, vagy 1 dolgozó? A rehabilitációs hozzájárulás számításánál a részmunkaidőben foglalkoztatottakat hogyan kell számításba venni?
