Szokásos piaci ár a hipaalapnál

Kérdés: A hipaalap kiszámításához figyelembe kell-e venni a szokásos piaci árra való kiegészítés miatti korrekciót? (Az anyavállalat német, a leányvállalat magyar adóalany.)
Részlet a válaszából: […] ...helyi iparűzési adónak, akkor a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy e korrekciót az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során figyelembe vette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Katás bt.-nél 40 százalékos adó

Kérdés: 1. Van egy "A" katás bt. és van egy "B" katás bt. Az egyikben az apuka a tulajdonos, a másikban a fia (egymás cégeiben nincsenek benne). Jár-e adófizetéssel, ha ők a két katás bt.-jükből számláznak egy tőlük független kft.-nek? Kell-e itt kapcsoltságot vizsgálni, illetve bejön-e a 40%-os adó?
2. Katás bt.-m van, ebben a beltag (kisadózó) is én vagyok (tulajdon = 44%, szavazati jog = 75%, osztalék = 99%), a kültag pedig pl. József (tulajdon = 56%, szavazati jog = 25%, osztalék = 1%. Katás bt.-ként számlázhatok-e abba a cégbe, ahol József ügyvezető? Van-e 40%-os adó? Katás bt.-ként számlázhatok-e annak a cégnek, ahol József ügyvezető és tulajdonos is? Van-e 40%-os adó?
Részlet a válaszából: […] ...ha a kft. független, akkor ezt az adót nem kell fizetni [Katv. 8. § (6a)-(6b) bekezdés];-az Art. szerinti kifizető vagy ugyanazon külföldi személy a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
Részlet a válaszából: […] ...felmerülő ráfordítás a térítés nélkül átadott üzletrész bekerülési értéke (5 millió forint), mivel a térítés nélküli átadás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik.Magyarország és a Svájci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik. Ezen előírás a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: A kft. 2008-ban alakult. Működése során 2008-2010-ig felhalmozott kb. 20 millió Ft veszteséget (működésének minden évében negatív volt az adóalapja). 2012-ben új tulajdonosa lett a társaságnak, aki egyszemélyi 100%-os tulajdonos. 2015-ben (a 2015-ös adóévi adóalap csökkentéseként) és azt követő években felhasználhatja előző évi veszteségeit? Ha felhasználhatja, milyen feltételeknek kell teljesülniük az előző évi veszteségek felhasználásához?
Részlet a válaszából: […] ...viszont a veszteség, ha a többségi befolyást szerző nem minősül adózónak. Nem minősül adózónak a magánszemély és az olyan külföldi társaság, amely nem folytatott Magyarországon, telephelyen vállalkozási tevékenységet, azaz nem volt külföldi vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Útdíj a helyi iparűzési adó alapjánál

Kérdés: Kereskedelmi cégként a bel- és külföldi megrendelőinknek való áruszállítást elsősorban saját tehergépjárműveinkkel végezzük, de emellett fuvarvállalkozók szolgáltatását is igénybe vesszük. Autó­pálya-használat esetén külföldön és Magyarországon is útdíjat kell fizetnünk. Sőt, kisebb kapcsolt vállalkozásunk helyett, mint szerződött díjfizető, szintén mi fizetjük a kapcsolt vállalkozásunk gépjárművei magyarországi úthasználata utáni díjat (amit átszámlázunk számára). Az igénybe vett fuvarcégek a számlájukon külön szerepeltetik a magyar útdíj összegét. Mely esetekben csökkenthetjük az útdíj 7,5%-ával az iparűzési adó összegét, illetve közvetített szolgáltatásnak tekinthetjük-e a fuvarvállalkozó számlájában feltüntetett – vevőknek továbbszámlázott – útdíjat és a kapcsolt vállalkozásunk helyett fizetett (neki továbbszámlázott) útdíjat? Lehetséges-e mindez a külföldi vevőknek történő szállítások során, a külföldi autópályák használatáért fizetett útdíj esetén?
Részlet a válaszából: […] ...fizetési kötelezettség (szolgáltatási díj) 7,5%-a vonható le az iparűzési adó összegéből. Ebből az következik, hogy a külföldön, a külföldi autópálya-szakaszért fizetendő díjjal nem csökkenthető az iparűzési adó, hiszen ott nem az Útdíj-tv. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Követelés elengedése

Kérdés: A közkereseti társaság elengedi egy magánszeméllyel és egy társasággal szembeni követelését. Milyen adóvonzata van az elengedő társaságnál és a másik két félnél?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben elengedett követelés összegével, ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Követelés elévülése, értékesítése

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?
Részlet a válaszából: […] Az értékvesztést és a társaságiadó-alap módosítását is követelésenként kell elszámolni, illetve érvényesíteni. A kérdésből úgy tűnik, hogy a társaságnak több követelése áll fenn a leányvállalatával szemben. Ezért a válasznál azt feltételeztük, hogy minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Kereskedelmi képviselet reprezentációs költségei

Kérdés: Társaságunk többek között kereskedelmi képviseleti tevékenységet lát el külföldi kapcsolt vállalkozások részére. Ezen résztevékenység összes költségét havonta számlázzuk a partnercégek felé. A képviseleti tevékenységhez kapcsolódóan jelentős összegű reprezentációs költség merül fel. Ha ezen reprezentációs költségeket jól alátámaszthatóan számlázzuk a külföldi fél részére, akkor cégünk mentesülhet-e a reprezentációt terhelő közterhek megfizetése alól?
Részlet a válaszából: […] ...előtt a kérdésben leírtakat pontosítani kell. A vonatkozó 1997. évi CXXXII. törvény 26. §-a alapján a kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, amelyet ugyan a cégjegyzékbe bejegyeznek, de amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Jóváhagyott osztalék csökkentése

Kérdés: Társaságunk 30%-ban tulajdonos az A kft.-ben. A kft. 2011. évi beszámolóját 2012. november hónapban ismételten közzétette jelentős összegű hiba miatt. A 2011. év után 2012. április hónapban jóváhagyott osztalék 10 millió forint, amelyet 2012. november hónapban az önellenőrzés miatt csökkentettek 5 millió forintra. Társaságunknak hogyan kell könyvelnie az osztalékcsökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.
1
2
3