33 talált cikk a támogatás , szerző , külföld kifejezésre

Kérdés: Egy külföldi társaság ("A") tulajdonában álló építőipari belföldi gazdasági társaság ("B") végelszámolást kíván indítani. "B" társaságnak korábbi – fordított adózás alá tartozó – építési-szerelési tevékenysége után még garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelője felé, amelyre céltartalékot is képzett. A végelszámolásra tekintettel ezért "B" társaság garanciális kötelezettségét az "A" társaság magyarországi fióktelepe ("C", az általános szabályok szerint adózó áfaalany) át kívánja vállalni, amelyhez az építési munkák korábbi megrendelője írásban előzetesen hozzájárul. A garanciális kötelezettségátvállalás ellenértéke pontosan a "B" társaságnál a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegével egyezik meg. Felmerült azonban kérdésként, hogy ha az esetlegesen felmerülő garanciális javítási kötelezettségeket a "C" fióktelep nem tényleges javítási, építési-szerelési tevékenységgel teljesíti, hanem valamilyen formában pénzben téríti meg a megrendelő felé, akkor azt milyen formában tudja megtenni? Megoldásként felmerült egyrészt az esetleges garanciális kötelezettségek átvállalása a "C" fióktelep által a Ptk. 6:208. § (1) bekezdése alapján, amely kötelezettségvállalás után "C" fióktelep végleges pénzeszközátadás formájában teljesítené az eredeti megrendelő felé a felmerülő garanciális kötelezettségeket. Másrészt felmerült a szerződés ellenértékes átruházása is "B" társaság és "C" fióktelep között ugyanezen Ptk.-paragrafus alapján. Miután a jogviszony folytonosságát a szerződésátruházás nem érinti, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között tehát a szeződésátruházás eredményeként is elszámolható lenne a garanciális javítások költségeinek megtérítése "C" fióktelep által az eredeti megrendelő felé. Szerintünk áfaalapot is érintő számlamódosításra nem kerülhet sor, hiszen az eredeti ügylet áfaelszámolása, illetve bizonylatolása az eredeti szerződő felek – "B" társaság és megrendelője – között történt meg. Továbbá, megítélésünk szerint "C" fióktelep akár kötelezettségátvállalás, akár szerződésátruházás keretében lesz kötelezettje a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségeknek, mindenképpen áfaköteles ügyletet valósít meg "B" társaság felé, így "C" fióktelep az általános szabályok szerint 27%-os mértékkel bocsát ki számlát az ügyletről "B" társaság felé. Melyik ismertetett módozat fogadható el, illetve milyen megoldási alternatíva képzelhető el, azok adózási, számviteli, illetve bizonylatolási vonatkozásában?

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat az 1407/2013/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdésében írt egy és ugyanazon vállalkozás fogalma, ezen belül is a közvetett kapcsolat útján megvalósuló befolyás értelmezése tekintetében! Abban az esetben, ha egy másik EU-tagállamban honos anyavállalatnak ("A" cég) van két 100%-os tulajdonát képező magyarországi leányvállalata ("B" és "C" cégek), melyek közül az egyiknek van egy 100%-os tulajdonát képező magyarországi leányvállalata ("Ba" cég), elmondható-e, hogy a de minimis rendelet értelmében a "B" vállalkozás csak a "Ba" céggel minősül egy és ugyanazon vállalkozásnak, de az "A" anyavállalat eltérő tagállamiságára tekintettel a "C" céggel már nem? Az "A" anyavállalatnak a "B" és "C" céggel is fennáll e rendelet 2. cikk (2) bekezdésének fogalommeghatározása szerinti kapcsolata? Kérem tájékoztatásukat arról is, hogy válaszuk mely jogszabályi rendelkezésből vezethető le!

Kérdés: Egy magyarországi vállalat (pályázó) állami támogatást nyert eszközbeszerzésre. A tényleges beszerzést teljes egészében a magyarországi vállalat külföldi leányvállalata (partnervállalkozás) valósította meg, ott vannak az új munkahelyek is. A pályázó a támogatás összegét tőkeemeléssel, vagy tőkeemeléssel és ázsiós tőkeemeléssel köteles kihelyezni a partnervállalkozáshoz. A támogatás révén a pályázó magyarországi vállalatnak Magyarországon árbevétele keletkezik, a költségek viszont a külföldi partnervállalkozásnál merülnek fel. Hogyan és mikor kell elszámolni számvitelileg a támogatás összegét, illetve a tőkeemelést, ázsiós tőkeemelést a pályázó magyarországi társaságnál? Projektzáráskor, a fenntartási időszakban arányosan, vagy a fenntartási időszak végén? A fentiekben megvalósult projekt esetében a támogatás összege teljes egészében bevételnek és társaságiadó-köteles bevételnek minősül a magyar pályázónál, mely után társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik (a külföldi partnervállalkozás pedig mínuszos lesz)? Van-e lehetőség a támogatás összegének elhatárolására? Ha igen, mikor és milyen eseményhez köthetően kell megszüntetni az elhatárolást? Vele szemben milyen költség számolható el, ha elszámolható? Van-e legális lehetőség arra, hogy ott könyveljünk és számoljuk el a bevételt, ahol a költségek és az amortizáció felmerültek?

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?

Kérdés: Az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete 4.27. pontjának alkalmazásában kérem állásfoglalásukat. Milyen szolgáltatások tekinthetőek adómentesen kifizethetőnek? Szálláshely-szolgáltatás, útiköltség (külföldi, belföldi, reptéri transzfer), étkezés (vendéglátóhelyen elfogyasztva vagy saját elkészítésben, amikor alapanyagot vásárolnak: hús, cukor, kenyér, tea, sütemények), ajándékvásárlás (pl. könyv, érem, desszert), ezek kifizetése esetén érvényesíthető-e az adómentesség? Pályázatban részt vevő saját dolgozóink fenti költségei adómentesnek tekinthetőek-e? Ki tekinthető független félnek? Mikor minősül a szolgáltatás a magánszemély tevékenysége ellenértékének?

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?

Kérdés: Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?

Kérdés: A forgalmazó társaságnak a termékek forgalomba hozatali engedélyeit 2011. évben részben meg kellett hosszabbítani, részben módosítani kellett. A módosítások jelentős összegbe kerültek, amelyet a forgalmazó szeretett volna a gyártóval megtéríttetni. A gyártó erre hajlandóságot mutatott, ezért a magyar forgalmazó 2012. év elején erről kiállította a számlát, amelyet azonban a könyvelésben sztornírozott, mivel a mérlegkészítés időpontjáig nem egyenlítették azt ki. A külföldi partner augusztusban átutalta a támogatás összegét. Milyen árfolyamon kell a számlát könyvelni? A megkapott támogatás miatt társasági adó szempontjából módosítani kell-e a 2011. évet? (A fizetett engedélyhosszabbítási díjakat immateriális jószágként számoltuk el, amortizáljuk; a gyártótól kapott támogatást el kell határolni?)

Kérdés: "A" cég Magyarországon bejegyzett zrt. "B" cég 100 százalékban tulajdonosa a zrt.-nek, amely külföldön bejegyzett offshore cég. 2010. évben "A" cég átvállalta "B" anyacég magyarországi 10 éves lejáratú bankhitelét, ellenszolgáltatás nélkül. A hitel nem beruházási hitel volt, eszközbeszerzés nem kapcsolódott hozzá. A magyarországi bank "A" céggel megkötötte az átvállalt tartozásra az új hitelszerződést. "A" cég a hitelt a rendkívüli ráfordítások között könyvelte, majd elhatárolta a számviteli törvény 33. §-a alapján. A hiteltörlesztések összegét a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg könyveli ráfordításként, ezzel csökkentve az elhatárolás összegét. A tárgyévben könyvelt hiteltörlesztéssel megegyező költséget adóalap-növelő tételként számolja el. "A" cég elszámolhatja-e az átvállalt hitelhez tartozó kamatköltséget pénzügyi költségként az adózott eredmény terhére, vagy szintén adóalap-növelő tételként kell kezelnie?

Kérdés: Társaságunk 2004. évi XXXIV. tv. szerinti besorolásához kérem segítségüket: "A" magyarországi társaságunk 100 százalékos tulajdonosa a hongkongi anyavállalat, melynek további leányvállalatai vannak (80-100 százalék tulajdoni résszel) Európában, Amerikában, Ázsiában. "A" társaságunk az anyavállalattól kapott árut belföldön, külföldön, illetve láncügyleteken keresztül Európán kívüli országoknak is értékesíti. "A" társaságnak az amerikai leányvállalattal nincs üzleti kapcsolata. "A" társaságunknak további befektetései vannak 30-80 százalékos részesedéssel, ezek közül "B" társaságban 51 százalék tulajdonrésszel és szavazati joggal rendelkezik. Az anyavállalat nem készít konszolidált beszámolót, sőt beszámolója nem az IFRS-nek megfelelően készül.
Az érték- és létszámadatoknál figyelembe kell-e venni a közös anyavállalatunk adatait, valamennyi leányvállalatának adatait, attól függetlenül, hogy szerződéses viszonyban állunk velük vagy sem; az európai számviteli standardoknak megfelelően állítják össze beszámolóikat vagy sem? Ha az értékadatok magasan meghaladják a középvállalkozásnak megfelelő kategóriát, ám a létszámösszesítés 250 fő alatt marad, akkor is középvállalkozásnak számít a magyar társaság? "B" Kft.-nek, melyben 51 százalék-os tulajdonnal rendelkezik az "A" társaságunk, mi alapján határozza meg a kkv szerinti besorolását? "A" társaság nem készít konszolidált beszámolót.